(regényrészlet)

Én nem tudom, ki ez a nő.

Sápadtan áll a napfényben.

Törökmintás pongyolája csillog.

Sovány.

Göndör haja a válláig ér.

A nő illata betölti a konyhát. Azt hiszem, tavasz van. Március vagy április.

Semmi nem vet árnyékot. Minden fényben. A körfolyosó … Tovább »

(K. P.-nek)

Tegnap, amikor a dédapádról olvastam,

és egyáltalán, véglapoztam az Albumot,

az jutott eszembe: tavaly, Lengyelországban,

végigzokogtam az auschwitz-i látogatást,

csak egyedül én, a csoport

biztosan azt gondolta, talán mindenkim itt veszett oda,

pedig … Tovább »

Haynal Morán festőművésszel beszélget Schőner Zsuzsa

1949-ben született Haynal Kornél Budapesten. Diplomáját Bécsben, az Akademie für Bildende Kunst mesteriskolájában szerezte. Önálló és csoportos kiállításokon Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, az USA-ban, Spanyolországban, … Tovább »

Nagyon jó volt halottnak lenni. Ez volt a főpróba.

Élő az vagyok. Momentán.

De halottnak lenni! Az igen.

Az végérvényes.

Magyarán: totsicher!

Ezt a verset Petri György 1991. május 12-én írta New Yorkban, közvetlenül azután, hogy Louise McCagg mintát vett róla készülő … Tovább »

Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »

Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra.

Szerencséje volt a budapesti közön­ségnek, ezúttal több igazi színházi cse­megét láthattunk, és a zsidó kultúrát … Tovább »

Szerényi Gábor a hetvenes évek végén kis noteszt szorongatott az időközben kiépült metróvona­lakon utazva, és rajzolt, rajzolt a lapokra. Az egyre nyomorultabb uta­sokat, minket, magyar metrózókat, akiknél a legmagasabb az a halál-szám, amelyikből a demográfia karácsony­fáján … Tovább »

Jehudi Menuhinnak

– Mi leszel, ha nagy leszel?

kérdezte, a felnőttek tehetetlen

banalitásával a riporter az állami gondozásból nevelő-­

szülőkhöz került kisfiútól. Az ötéves gyerek meglepő lu-

ciditással felelt: ideális identitástudattal:

– Cigány.

Irigyeltem. … Tovább »

Hogy vagyok képes

reggel és este

örökösen állandó formában

hozzád intézni szavaim ?

És mégis kezdem mondani az ima-igéket

lépkedek a Semá és a Tizennyolc Áldás között,

mintha időkön-túli anyagból vésett lépcsőkre hágnék fel,

fokról-fokra hódítva, … Tovább »

(Philip Roth: A tények. Egy regényíró önéletrajza. Szűr-Szabó Katalin fordítása. Európa Könyvkiadó, 1993, 234 oldal, 320 forint.)

…persze szárazak és unalmasak. Elvégre ki kíváncsi a valódi hét­köznapokra, a valóban megtörténtekre, ha nem sziporkázó stílben, nem érdek­feszítő … Tovább »

Tisztelt Főszerkesztő úr!

London, 1994. április 28.

Megkaptam nyersfordításban elküldött írását. Őszinte örömmel tölt el, hogy a közelmúltban Kelet-Európában lezajlott demokratikus átalakulás megteremtette a lehetőségét, hogy könyveimnek azon része, mely korábban témája … Tovább »

Shuki, amikor megtaláltam a szerkesztőségben, először azt sem értette, ki van a vonal túlsó végén. Amikor aztán felfogta, elképedést színlelt. Mit keres az ilyen rendes zsidógyerek erre mifelénk?

Minden húsz évben egyszer eljövök megnézni, jól mennek-e a dolgok.

Pompásan … Tovább »

Ördögh Csilla interjúja Nemes Anna műfordítóval

Amikor először beszélgettünk arról, hogy jó lenne találkoznunk, akkor megemlítettem: többen furcsállják, hogy erőteljes, karakteres férfiirodalmat, nevezetesen – akinek ürügyén most beszélgetünk – Philip Rothot nő fordít. Te … Tovább »

Kezdhetnénk P. Howard szellemében úgy, hogy keressük az „igazi” Trebitschet. Kezdhetnénk Philip Roth szellemében egy vallomással: a vitaösszefoglaló nem lesz igazi szemle; a vita objektíven visszaadhatatlan, mert a vitatkozók maguk is beleesnek Philip Roth, vagy Zuckerman, vagy Kepesh, … Tovább »

Philip Rothtal beszélget Alain Finkielkraut
– Több regényét is egyes szám első személyben írta. És hőseinek sok a közös vonása Önnel. Portnoy Newarkban nőtt fel, akárcsak Ön; David Kepesh, a The Professor of Desire (A vágy professzora) hőse egyetemi tanár, és ugyanazokról az irodalmi … Tovább »

Mostanában azt veszem észre, hogy olyan országban élek, ahol kultúrhős lett a zsidó, vagy legalábbis újabban annak hiheti magát. Nemrég hallottam a rádióban, hogyan vezette föl a lemezlovas az Exodus című új film dalát, melyet Pat Boone énekel. Közölte, hogy ״a dalnak ez az egyetlen … Tovább »

Na, te aztán tudod jártatni a szádat állapította meg Itzie. Minek jártatod folyton?
Nem én hoztam föl a dolgot, Itz, nem én – bizonygatta Ozzie.

Mit érdekel téged egyáltalán Jézus Krisztus?

Nem én hoztam fel Jézus Krisztust, hanem ő. Azt se tudtam, miről beszél. … Tovább »

Feldmájer Sándornak

Hücpe, azesz, apikajresz. Öngyűlölő áruló. Agyon nyugtatózott, tudathasadásos, beteg elme. Bajkeverő botrányhős, megszállott mániákus. Erotomán provokátor, anticionista Istentagadó.

*

Kimeríthetetlen a tárháza a különféle kritikus megjegyzéseknek, … Tovább »

Ebben az országban az emberek

vagy fáznak, vagy melegük van,

s ezért nem lelik nyugtukat

és lázadni kivonulnak a sivatagba.

Ez az ország tele van nyáladzó őrültekkel,

akik megváltást prófétálnak.

Ez az ország vonzza az álmodozókat

és a megcsalt szerelmükért … Tovább »

Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera

– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »