„Az átváltozás” és a zsidó humor

Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:

Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »

„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”

EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti meg­jegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »

Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév

Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.

Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »

Késik az eső

előre küldi a szelet

fáraóhangyák gyülekeznek

Kilábalok a hallgatásból

a hegyi utat verssel rövidítem meg

Siralmas az ha a bölcsek válaszolnak

Kabátom csuklya-piramisába temetkezve

szívem fölött imádkozó kenyér

ÉJSZAKA

A hidat az éjszaka … Tovább »

Egy csehországi rockegyüttes karrierje

AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom da­laiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, … Tovább »

A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »

(Isaac Bashevis Singer: A mezők királya. Európa Könyvkiadó, 1994, 245 oldal, 360 forint)

Singer minden könyve ugyanarról szól: a szerelemről. Nem a mindent elsöprő, nagy szerelemről, hanem sok-sok szerelemről, mégsem párhuzamos párkapcsolatokról, netalán azok kereszteződéséről … Tovább »

(Spiró György: T-boy (rémnovellák) AbOvo Kiadó, 1994., 172 oldal, 380forint.)

Huszonhét tömören szerkesztett „rém­novella” tölti meg Spiró György új kötetét. Hajmeresztőén lehetséges, sőt valószínű történetek – némi fikcióval, nem sokkal, megtoldva. Csatlakoznak ahhoz … Tovább »

(Országos Rabbiképző Intézet Goldmark kórusa: Eljött az ének ideje. Preludic Kft. 1993.)

A bibliai idézetet az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark Kórusa által megjelen­tetett compact disc borítóján olvashatjuk. A hasonló című és tartalmú műsoros kazetta már egy éve kapható, … Tovább »

(Vámos Miklós: A New York-Budapest metró Ab Ovo Kiadó, 1993. 350 old, 336 Ft)

„Egy magyar színész szerencsét próbál Amerikában. A biztos siker titka, vagy hét röpke év története, tíz mozgalmas fejezet­ben “. Nem reklámfogásból, nem is az olvasó bosszantására került Vámos … Tovább »

WOODY ALLEN (ALIAS Allan Stewart Koenigsberg) egykoron „felfedezett” vala­mi fontosat. Helyesebben észrevett, fő­szereplővé tett, (sokban magáról min­tázva) egy, a filmvásznon addig alig megjelenő – legfeljebb epizódszerepe­kben, komikus figuraként felbukkanó – típust. Egymásra … Tovább »

Gera Évával beszélget Szegő György

– Kicsiny budai privát-galéria, a Vizuálart rendezett nem­régiben kiállítást Bokros Birman Dezső műveiből. Véletlen vagy sorsszerű, hogy a szinte egyedüli magyar expresszio­nista szobrásznak, huszadik századi plasztikai művészetünk kiemelkedő … Tovább »

avagy: az Úr a hetedik napon moziban ment

Mellékesen, mint egy frissen műtött tüdőbeteg,

imbolyogva, mint akit belülről kerget a fergeteg,

csipeszekkel a szájpadlásán, ahol nyelve száradt,

a köldökéből kilógó telefonzsinórral,

amelyen át még a kompjuter vére áradt, … Tovább »

Európa poros plüss

elsőosztályú vagonok

elsőosztályú porral.

És végigdíszlépdel a

folyosón a

kalauz aki egy

rózsaszín marcipán

malachoz hasonlatos.

FRӒULEIN!

Négy umlauttal ejti ki

és piros lakkbőrből készült

táskaszíja

mint … Tovább »

A Bukaresti Jiddis Színház, a határontúli magyar színházak fesztiváljára (!) érkezett Magyarországra. Az alkalmat felhasználva a Goldmark teremben Georg Kreisler: Ma este: Lola Blau című darabját adták elő. Gadó János a színház ren­dezőjével, Jean Waldmannal és irodalmi titkárával, … Tovább »

A moszkvai Salom zsidó színház

1949-ben az utolsó zsidó színház kapuját is bezárták a Szovjet­je unióban. 13 éves csend követ­kezett. 1962-ben a moszkvai Goszet színháztól elszerződő öt színész létre­hozott egy aprócska alkotóműhelyt, a mindenható Moszkoncert égisze … Tovább »

Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyil­vánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televí­zióban. … Tovább »

Second generation

Nekem nincsenek történeteim.

A legenda halála után születtem.

Semmit se fejezek be és

semmit se kezdek újra,

elmúlok, mint a szerelem,

s meghalok, mielőtt megérteném

jelképtelenségem jelképét,

önmagam.

Én csak én vagyok – apálykor … Tovább »

A recenzensnek nem sokba. A „gyatra szervezőnek” valami­vel többe. Tudom: illetékes vagyok. A gyatra szervező én voltam. Ha a lét nem is, a nézőpont valószínűleg meghatározza a tudatot. Ahol Götz Eszter a „Nyár, színház, varázslat” cí­mű beszámoló írója (Szombat, 1994. … Tovább »

Az Izraeli Filharmonikus Zene­kar, Zubin Mehta vezényleté­vel augusztus 11-én hangver­senyt adott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az est az évad – sőt, több évad – kivételes zenei eseménye, amelynek védnöki tisztét közéletünk és kultúránk jeles személyiségeinek élén Göncz … Tovább »