intézkedjél, lacika, mondd meg nekik, hogy ki vagy te, és mondd meg, hogy én az anyád vagyok, ennek megfelelően bánjanak velem, különben panaszt teszek, a képükbe mászok, nem működik ez a szar, hiába nyomom a gombot, semmi se történik, valaki cserélje már ki a lepedőmet, nem, lacikám, … Tovább »

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »

(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)

A VISZONYÍTÁSI PONT ter­mészetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »

KALLUSNÁL VALÓBAN pö­rög az élet trenderlije. Forog rajta a négy betű, mint napjai sorsában is a vidámság és a szo­morúság, egymásba fonódnak, mint életben a sorsok, jön a kezdet, majd a vég, benne az öröm és a bánat. Ez a négy betű trenderlin – alef, bét, gimmel és dalet.

Kallus … Tovább »

Az amerikai Zsidó Könyvtanács kiosz­totta 1994 legjobb könyveinek járó – különféle alapítványok által adomá­nyozott – díjakat.

A gyermekirodalom kategóriájában Adele Geras Golden Windows and Other Stories of Jerusalem (Arany ab­lakok és más jeruzsálemi történetek) című, … Tovább »

Jubál utódai

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ zene feltérképezése, a száj- hagyományban élő közösségi zsidó zenei anyag megörökítése régóta aktuális és nyomasztóan sürgős feladat. A század folyamán többen is foglal­koztak e tradíció tanulmányozásával. A holocaust hatása volt … Tovább »

Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?

(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásá­ban. 280 oldal. Ára 43,95 USD kemény­kötésben … Tovább »

miről írhatna verset ki kőbe zárva él

legörbült ajkkal ébred és szédül ha beszél

zsibongva szétfut énje ha egyedül matat

holnap reggelre kéne mi ma is elmarad

homályosul az összes külső kapaszkodó

tükörből néz az őszes középkorú zsidó

panaszfallal csatázik … Tovább »

Megérkezett a második leveled. Lát­szólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid an­tológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »

(Piotr Szewc: Pusztulás. JAK – Jelen­kor műfordítói füzetek, Budapest-Pécs 1994., 105 oldal. Ára: 220 Ft)

AZ UTÓBBI IDŐK legcsodála­tosabb olvasmánya számomra ez a vékonyka, alig százoldalas kis könyv volt, Piotr Szewc egyetlen, nyomtatásban megjelent regénye. A lengyel kritikusok … Tovább »

(Felleg György: Ön is már rácsok mögött van? Szerzői kiadás, 1993. Tel-Aviv, 255 oldal, ár nélkül)

KÖLTŐTŐL prózakötetet olvas­ni mindig izgalmas élmény, mert egy másik műfaj ta­pasztalatainak beszűrődése általában bővíti, megsokszorozza a rögzített ér­zelmek és benyomások … Tovább »

Negyven festő Izraelből. Azaz, közvetve, Zágrábból, mert ugyanaz az anyag, amely a Zsidó Közösségi Ház galériájában volt látható, előzőleg a horvát-izraeli diplomáciai kapcsolatok egyik első jele volt a déli szomszédoknál. Az ottani ünnepélyes köszöntő gondolatait idézem: … Tovább »

ANRI KISZILENKO ukrán hangzású nevének története anekdotába illik. Azt sem tar­tanám kizártnak, hogy a kaukázusi száznyolcvan éves matuzsálemről szóló viccet éppen Anri nagyapja, a galíciai Berkó (vagyis Berg) esete ihlette volna. Az ő története ugyanis úgy szól, hogy az orosz … Tovább »

Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyi­ra anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »

TEL-AVIVBAN Arturo Toscanini vezényletével 1937-ben mu­tatkozott be a Filharmóniai Zenekar, azóta zenei központ a város. 1947-ben Edis de Philipe énekesnő létrehozott egy operaházat is, de olyan színpaddal, amely csak kevés szereplős művek bemutatására volt alkalmas, kicsi volt a nézőtér … Tovább »

a ködben elmerülő tömeg egykor

fasiszta

jelszavakat zengett sör-virsli

agitációkon

hosszú sorban állt könnyű prédára

várva tábortüzet rakott Thomas

Mann

műveiből krematóriumokba vetette a

zsidó-csordát s felfalta fél Európát

egy keskeny perc alatt

a … Tovább »

(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)

A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »

1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavarom­ban … Tovább »

AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »

Rafael Seligmann a budapesti Goethe Intézetben

IRODALMI EST a budapesti Goethe Intézetben az itteni rendezvények szokásos közönségével: néhány tucat szellemi ínyenc, mondom inkább őket a helyhez illően Feinschmeckernek… Akiért eljöttek, az Izraelben született Rafael Seligmann. Szülei … Tovább »