Ez volt a főcíme izraeli grafikusok a Bálint Zsidó Közösségi Házban megrendezett, a ’70-es, ’80-as évek Jeruzsálemét bemutató, vagy a városban alkotott rajzai tárlatának.

Az örök Jeruzsálem gyakori rajztéma volt az oda hódító vagy tudományos cél­lal érkezett expedícióknak. … Tovább »

Jeruzsálem áll a zsidó történelem, gondolat vagy vonzódás és természetesen ennek művészi és művészeti kifejezésének tolmácsolásában. Minden nemzedék művészeinek találkozása, ha változatos formákban is, visszatükrözte, visszatükrözi azt a különleges, sajátos zsidó önmegtalálást, … Tovább »

– Soha el ne feledd ezt a nevet! – mondta kisfiának a papa abban a pesti zsidó családban, amelyben a ma Lon­donban élő színpadi szerző és rendező, George R.Whyte született. Dreyfus kapi­tányról volt szó, az 1894-ben kémkedés hamis vádjával elítélt francia tisztről.

A pesti zsidógyerek … Tovább »

(Benedek István Gábor: A komlósi tóra, Dan Könyvkiadó, 1994, 132 oldal, 400 Ft)

Nomen est omen: Tótkomlóson valóban tótok laknak. Akkor tele­pültek erre a dél-békési lapályra, amikor a török hódoltság után az egész régió pusztaságként várta az ekét markoló ke­zeket. A … Tovább »

Handi – Handelsmann – Péter 1956-ban, éppen leérettségizett fiatalemberként érkezett meg Ausztráliába. Ottani magyar nyelvű lapok munkatársa volt Két regénye jelent meg, ezeket folytatásban az Új Kelet is közöl­te. Versei közül több a magyar olvasó előtt is ismert

A … Tovább »

Inna 16 éves korában találko­zott először a nagy jiddis költő­vel, regényíróval, Chaim Gradéval.

1945-ben történt, amikor meglátogat­ta barátnőjét Moszkvában, s ő bemu­tatta neki a szomszédjukban lakó, kü­lönös férfit. Inna azzal az eltökélt szán­dékkal kereste fel, … Tovább »

Vilnius lányod nincs többé, Jeruzsálem.

Hű lelkekkel Isten keblébe tért meg.

Lángra gyúlt a te litvániai lányod,

mint egykoron három nővére, Worms, Mainz és Speyer

égett.

S mint két ikernővérén, Krakkón és Lublinon,

mindükön erőt vett a tüzes ravatal,

mert … Tovább »

A szerző A jesiva című regényéből közlünk két fejezetet itt következő oldalainkon. A mű jelentőségére tekintettel ősszel további részleteket kívánunk belőle közzétenni

A regény egyik főhősét, Reb Avraham-Sájét a szerző Chazon Isről mintázta, aki a két világháború … Tovább »

„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)

A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »

AZT ÁLMODTA, hogy a színpadon áll.

Pontos és tömör mondatokat olvas fel, melyek igazát feszengő csend fogadja.

Hallgatói is felelősek a helyzetért, ám amit és ahogy elemez, nem vált ki haragot, bár szigorú szókimondás jellemzi.

Arról beszél, hogy fontos a jelenlétük, s … Tovább »

A MÚZEUMOT 1993-BAN a város hozta létre, elsősorban Zilk akkori főpolgármester szándékából született sok más nem­-zsidó ember egyetértésével és támo­gatásával. Az volt a véleményük, hogy a zsidóság szerves alkotórésze Bécs identitásának, sőt az ő személyes identitásuknak … Tovább »

(Etty Hillesum: A megzavart élet. Gondolat Kiadó, 1994, Budapest, 185 oldat, 330 Ft)

Belülről, az emberség felől is le­het építeni falakat a pusztulás ellen. Etty Hillesum, 27 éves amszterdami diáklány így próbálkozott kilúgozni ön­magából azt a mindennapos félelmet, megaláztatást … Tovább »

(Elena Romeró Castelló-Uriel Macías Kapón: A zsidók és Európa. 2000 év törté­nete. Corvina, 1994, 240 oldal, 3200 Ft)

Kockázatosnak tetszhet egy olyan jelző használata, mint „csodálatos”, de ha valaki meglátja, átforgatja – és persze végigolvassa is – azt az albumot, amit a … Tovább »

fehér zászló a babakocsira

tűzve

megáll a holtponton

a hópomponos csille

gázkamrák szellőzőturbinája

kikapcs

sissstereg a béléstégla

a krematóriumba vizet lőnek

egyet meghagynak

s melegedni

félénken de köréje dűlnek

albínó árnyak

emberek

az … Tovább »

intézkedjél, lacika, mondd meg nekik, hogy ki vagy te, és mondd meg, hogy én az anyád vagyok, ennek megfelelően bánjanak velem, különben panaszt teszek, a képükbe mászok, nem működik ez a szar, hiába nyomom a gombot, semmi se történik, valaki cserélje már ki a lepedőmet, nem, lacikám, … Tovább »

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »

(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)

A VISZONYÍTÁSI PONT ter­mészetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »

KALLUSNÁL VALÓBAN pö­rög az élet trenderlije. Forog rajta a négy betű, mint napjai sorsában is a vidámság és a szo­morúság, egymásba fonódnak, mint életben a sorsok, jön a kezdet, majd a vég, benne az öröm és a bánat. Ez a négy betű trenderlin – alef, bét, gimmel és dalet.

Kallus … Tovább »

Az amerikai Zsidó Könyvtanács kiosz­totta 1994 legjobb könyveinek járó – különféle alapítványok által adomá­nyozott – díjakat.

A gyermekirodalom kategóriájában Adele Geras Golden Windows and Other Stories of Jerusalem (Arany ab­lakok és más jeruzsálemi történetek) című, … Tovább »

Jubál utódai

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ zene feltérképezése, a száj- hagyományban élő közösségi zsidó zenei anyag megörökítése régóta aktuális és nyomasztóan sürgős feladat. A század folyamán többen is foglal­koztak e tradíció tanulmányozásával. A holocaust hatása volt … Tovább »