Összesen 2,870 találat (2441 - 2460) a(z) Kultúra-Művészetek rovatban.
A leghatározottabban tiltakoznék Hernádi Miklósnak a könyvemről írott (Egy fénykép Berlinből), a Szombat novemberi számában megjelent kritikájában felsorolt gyanúsítgatásai, előítéletekkel és személyeskedésekkel átszőtt feltételezései ellen – tiltakoznék, mondom, … Tovább »
(Röhrig Géza: Hamvasztókönyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)
Lehet-e még érvényesen beszélni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szólunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »
Grafikusnak a “kéz egyszerre alkotóeszköz és modell. Porscht Frigyes grafikáin azonban a kezeknek szimbolikus jelentésük is van, amint a kéz ábrájának mindig, akármikor vetették is papírra. A kéz jele ősszimbólum: királyi, sőt isteni jelvény. Az uralkodó, az igazság- osztó, büntető, … Tovább »
A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sarokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stemmer Ödön … Tovább »
Szagoska kövér kutyája ha lenne
ha meglehetne még
Csak ahogy tiszta-fehér ing még az egyszer
Borocska mellől szöszmés délutánon
Mint foghíjas fésű
Roskatag fotelből ha nézvén
Ahogy ha mellé nyit is a könyvben
Azért jót motyog
Vagy mikor ferde foghíjas … Tovább »
Andrzej Wajda filmet forgat a varsói gettó végnapjairól. A filmben részletesen kíván foglalkozni a lengyel lakosság reakcióival is, akik – a gettó falának túloldaláról – közvetlen szemlélői lehettek a zsidók pusztulásának.
Mivel az SS végső rohama éppen 1943 húsvétjára … Tovább »
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)
Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »
Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZBAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó közős kulturális élet s a művészvilág számos tagja a „Jeruzsálemi napok” – három kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »
Vajúdtak a hegyek – s egér született. Túlhabzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szeptember elején az Interkoncert szervezésében Budapesten lebonyolított Jeruzsálem-hét.
Elkésett telefonos invitálás a sajtótájékoztatóra, elfelejtett … Tovább »
Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal
Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című … Tovább »
Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter
Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három … Tovább »
* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. Az Izraelita Irodalmi Társulat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól körülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műveket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése … Tovább »
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
„A testen fű nő, léleken lélek”
Tábor Béla
scintilla
kérdezlek nem felelsz
itt néma rejtelem mindenik óra
üres szoba a végtelen
a tárgyakból kiköltözött
a hétköznapi lét illúziója
könyvsorok futnak ablakainkból
hová röpült roppant spirálban … Tovább »
A Yahalom Zsidó Szabadegyetem és folyóiratunk, a Szombat nagyszabású tudományos konferenciát szervez 1996 januárjában A magyar-zsidó irodalom létformái címmel, melyen külföldi előadók is résztvesznek Az Országos Rabbiképző Intézetben és a Bálint Zsidó Közösségi Házban … Tovább »