(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)

Van, aki Auschwitz után elhall­gat, mint aki némasági fogadal­mat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztet­ni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »

Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZ­BAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó köz­ős kulturális élet s a művészvilág szá­mos tagja a „Jeruzsálemi napok” – há­rom kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »

Vajúdtak a hegyek – s egér született. Túl­habzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szep­tember elején az Interkoncert szervezésében Budapesten lebonyolított Jeruzsálem-hét.

Elkésett telefonos invitálás a sajtótájékoz­tatóra, elfelejtett … Tovább »

Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal

Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című … Tovább »

Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter

Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három … Tovább »

* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó iro­dalom története. Az Izraelita Irodalmi Társu­lat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól kö­rülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műve­ket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »

(…) A héber irodalomtörténet és histo­riográfia jó alkalmat kínál arra, hogy meg­figyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnor­mális – története, újjászületése … Tovább »

Essünk túl a kínos megállapítá­son: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan el­nyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fo­galmazva: a „központosító” ideológiá­nak a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyel­vén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »

A 18. századi héber felvilágoso­dás – a Haszkala – megterem­tette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ah­hoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom meg­születhessen. (A héber irodalmi újjászü­letés … Tovább »

A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.

Nem könnyű már azt sem meg­határozni, ki a zsidó? Izrael­ben … Tovább »

„A testen fű nő, léleken lélek”

Tábor Béla

scintilla

kérdezlek nem felelsz

itt néma rejtelem mindenik óra

üres szoba a végtelen

a tárgyakból kiköltözött

a hétköznapi lét illúziója

könyvsorok futnak ablakainkból

hová röpült roppant spirálban … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem és folyóiratunk, a Szom­bat nagyszabású tudományos konferenciát szervez 1996 ja­nuárjában A magyar-zsidó irodalom létformái címmel, me­lyen külföldi előadók is résztvesznek Az Országos Rabbi­képző Intézetben és a Bálint Zsidó Közösségi Házban … Tovább »

Dőljenek hátra karosszékükben! Emeljék fel pillantásukat e sorok­ról, s tekintetükkel pásztázzák vé­gig könyvespolcukat. Mi köze a Bibliának Moldova György Szent Imre indulójához? Hogy kerül Singer válogatott elbe­szélései mellé egy izraeli bédekker, Philip Roth Portnoy-a szomszédságába … Tovább »

Júliusban elhunyt Antal Gábor, a kiváló újságíró, a Zsolt Béla-féle egykori Haladás, majd a Magyar Nemzet közismert munkatársa.

Több publicisztikáját lapunk közölte. Temetésén nagyszámú pályatársa vett részt, többen méltatták munkásságát. Mi egyik, számunkra küldött … Tovább »

Négy nap filmen

Biztos, hogy Csongrád megye e városán kívül nincs még egy olyan település Magyarorszá­gon, amelynek zsidóságáról néhány éven belül hatrészes dokumentumfilm-­sorozat készült. Köszönhető ez Tari Já­nos producer-rendezőnek, aki négy film­nek operatőre is … Tovább »

A SZOMBAT NYÁRI SZÁMÁBAN OLVASHATTÁK CHAIM GRADE VILÁGHÍRŰ REGÉNYÉNEK KÉT RÉSZLETÉT. AZ ALÁBBIAKBAN MÉG EGY FEJEZETET KÖZLÜNK ANNAK REMÉNYÉBEN, HOGY TALÁN AKAD MAGYAR KIADÓJA A TELJES MŰNEK

Reb Avraham-Sáje holnap eljön a bét-háMidrásba, talán még talmudtanítást is … Tovább »

A paraszt a patak partján

Mesélik, hogy amikor Izrael ben Eliezer rabbi Kosilovic faluban élt, általában a patakban tett eleget a rituális fürdő követelményeinek. Ha pedig beállt raj­ta a jég, egy helyen léket vágott és ott merítkezett meg. Egyszer észrevette őt egy paraszt, akinek … Tovább »

Persze láttam a jeleket én is

nem örültem neki

részegek okádtak a Szentélyben

leborulva imádták odakint a Tamúzt

a rézkígyó álla letörött

a várost viperák lepték el

rámfonódó combok között izzott

az ördögi szempár

Askenáz füstje szikrázva, zúgva … Tovább »