Összesen 2,774 találat (2401 - 2420) a(z) Kultúra-Művészetek rovatban.
(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)
A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
Rafael Seligmann a budapesti Goethe Intézetben
IRODALMI EST a budapesti Goethe Intézetben az itteni rendezvények szokásos közönségével: néhány tucat szellemi ínyenc, mondom inkább őket a helyhez illően Feinschmeckernek… Akiért eljöttek, az Izraelben született Rafael Seligmann. Szülei … Tovább »
„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.”
„Naná, ha téged láthatlak.”
„Ezt hogy érted?”
Ne csinálj úgy, mintha hülyébb lennél, mint amilyen vagy. „Nos igen, az utolsó … Tovább »
Az almában, odabenn
Eljössz hozzám az alma belsejébe.
Együtt halljuk a kést,
ahogy körbejár hámozni,
körbe, óvatosan: maradjon egyben a héj.
Beszélsz hozzám, a hangod meghitt nekem,
mert kemény fájdalom van benne
– mint a csurgatott mézben is
ott a lépes méz … Tovább »
(Fenákel Judit: Levélária. Ab Ovo Kiadó 1993. 198 oldal, 333 forint)
De ugyan mi más lehetne, ha az író realista, és története a 20. század közepének negyven-ötven éve alatt játszódik? Még ha egyik főhőse nem is volna zsidó, a másik pedig nagypolgári származású, és a harmadik … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
Késik az eső
előre küldi a szelet
fáraóhangyák gyülekeznek
Kilábalok a hallgatásból
a hegyi utat verssel rövidítem meg
Siralmas az ha a bölcsek válaszolnak
Kabátom csuklya-piramisába temetkezve
szívem fölött imádkozó kenyér
ÉJSZAKA
A hidat az éjszaka … Tovább »
Egy csehországi rockegyüttes karrierje
AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom dalaiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, … Tovább »
A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »
(Isaac Bashevis Singer: A mezők királya. Európa Könyvkiadó, 1994, 245 oldal, 360 forint)
Singer minden könyve ugyanarról szól: a szerelemről. Nem a mindent elsöprő, nagy szerelemről, hanem sok-sok szerelemről, mégsem párhuzamos párkapcsolatokról, netalán azok kereszteződéséről … Tovább »
(Spiró György: T-boy (rémnovellák) AbOvo Kiadó, 1994., 172 oldal, 380forint.)
Huszonhét tömören szerkesztett „rémnovella” tölti meg Spiró György új kötetét. Hajmeresztőén lehetséges, sőt valószínű történetek – némi fikcióval, nem sokkal, megtoldva. Csatlakoznak ahhoz … Tovább »
(Országos Rabbiképző Intézet Goldmark kórusa: Eljött az ének ideje. Preludic Kft. 1993.)
A bibliai idézetet az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark Kórusa által megjelentetett compact disc borítóján olvashatjuk. A hasonló című és tartalmú műsoros kazetta már egy éve kapható, … Tovább »
(Vámos Miklós: A New York-Budapest metró Ab Ovo Kiadó, 1993. 350 old, 336 Ft)
„Egy magyar színész szerencsét próbál Amerikában. A biztos siker titka, vagy hét röpke év története, tíz mozgalmas fejezetben “. Nem reklámfogásból, nem is az olvasó bosszantására került Vámos … Tovább »