1979, Jom Kippur

Esik e bűnbánás és vágyakozás estéjén

és jazz – mely nem a zsidóké –

zuhog az ablakomra, ahol sütit eszem

és Delmore Schwartz életrajzát olvasom,

egy másik zsidó fiú Washington Heightsból, akinek az apja

mindig azzal fenyegetőzött, hogy meghal, … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »

(I.rész)

Két éve, hogy a Szombat új-avantgárdot kutató szándé­ka ráirányította figyelmemet a címben körülírt kérdésre. Éppen akkor Bécs-Budapest-Prága há­romszögében konferenciát szerveztek a századforduló modem művészeté­nek és városfejlesztésének témájában, … Tovább »

Régi fényképein éppen olyan időt­len sugárzás, mint mostani arcán. Fi­gyelő szemek, egyszerre néznek ránk, a világra, s a láthatón túlira – és ugyanakkor a pillantás befelé néz, önmagába mélyed. Az anyagot átsze­lő, abban eltűnő és mégis áttetsző tekintet. Minden képen … Tovább »

Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »

Ma a szíved fáj szabad neked

a kecske csöcséből szívni tejet

szombaton is, ha a szíved beteg

megengedi az Örökkévaló, hogy

meggyógyítsa magát a zsidó,

de csak akkor, ha nagyon beteg,

ha szüntelenül csuklik, az eset

a törvénytevő szerint kezelendő

így, ám … Tovább »

(Részletek)
A múlt század második felében játszódó, szatirikus hangvéte­lű regényben a szerző egy hel­sinki antikvárius életútján ke­resztül, a finnországi orosz-zsi­dó kisemberek világától kiin­dulva jut el a nagy társadalmi mozgalmakig.

Turkuban nem volt héder, mert … Tovább »

Balla Margit remek MŰVÉSZ és remek ember. Egy hibáját ismerem csak, hogy engem kért meg megnyitóbeszéd mondására.

Azért remek művész, mert ér­dekes ember, azért érdekes em­ber, mert jó művész. A dolog lé­nyegét illetően e tautológián kí­vül én csak néhány összefüggés­telen … Tovább »

Ül a sötét udvari szobában a gyújtó­lángra lecsavart konvektor hidegénél, ül a seszínűre fakult slafrokban, rajta a mosásban összement kötött kabát, előtte az asztalon füles pohárban víz, a nyitott pléhdobozban gyógyszerek, Col­farit, Milurit, Donalgin, hashajtók és fájdalomcsillapítók, … Tovább »

PORDENON

Steven Spielberg rendező magánarc­hívumába gyűjti a zsidóságot valami­lyen formában érintő filmeket. Ezek kö­zül néhány „ős” másolatát mutatták be a múlt év végén az olaszországi Pordenonében, a 14. némafilmfesztiválon, és ezek rövidesen láthatóak lesznek … Tovább »

A 27. Magyar Filmszemle zsidó témájú filmjei

Miként a korábbi években, az idei film­szemle kínálatában is megtalálható volt több, a holocausttal, a zsidóság sorsá­val foglalkozó játék- és dokumentum­film. Nem pusztán a tiltás évtizedeinek elmúltával, de gyakran e sorsok … Tovább »

Berlini filmfesztivál ’96

Az idei berlini nemzetközi filmfeszti­válon Andrzej Wajda Nagyhét című filmje szerepelt a lengyelek hivatalos versenyfilmjeként. A lengyel filmiskola megteremtője, az idén hetvenéves Andrzej Wajda, aki tizenhat évesen részt vett a német megszállók elleni varsói … Tovább »

San Francisco, Seattle, Boston

 Az ügy 1982-ben kezdődött San Francis­cóban, mikor egy retrospektív vetítésen bemutatták Paul Wegener 1920-ban ké­szült klasszikus némafilmjét, a Gólemet. A némafilmhez aláfestésként rockzenét játszottak, ami a fiatal amerikaiaknak tet­szett, … Tovább »

Jeruzsálem

A múlt évi jeruzsálemi filmfesztiválon mutatták be, napjainkban pedig az amerikai földrész és Nyugat-Európa számos mozijában vetítik a Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer galíciai történetein és meséin alapuló rajzfilmet. Az egész estét betöltő pro­dukció nem kevésbé … Tovább »

Tel-Aviv

Az izraeli film (1990-1995)

Válságban az izraeli filmgyártás, nincs elég pénz, az állami támogatás minimá­lis! – halljuk különböző rendezők két­ségbeesett kiáltásait. Bár világjelenség­ről van szó, az izraeli helyzet annyiban kivételes, hogy az állami szervek, … Tovább »

1.

Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terí­tékre a reprezentá­ció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bi­zonyos életformához … Tovább »

Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabká­ja, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.

És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszü­letett, … Tovább »

1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.

Előadásai ha nem is adtak, nem is ad­hattak egyértelmű definíciót – sokfélesé­gükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a je­lenség igen … Tovább »

A múlt hónapban zsidó tárgyú, illetve zsidó szerző által írt szépirodalmi köny­vekből válogattunk. Ezúttal az elmúlt időszakban megjelent ismeretterjesztő és a judaisztikai történeti munkákból válogatunk.

Három gyönyörű kiállítású, nagymé­retű, keménytáblás s … Tovább »

(Forgács Zsuzsa: Talált nő. Q. E. D. Kiadó, 1995, 295 oldal, ára 595 Ft)

Talán mégis lehet valami igazság ab­ban a mondásban, hogy egy idő után a téma megtalálja a gazdáját. Emlékezve Forgács Zsuzsa néhány az ÉS-ben és a 2000-ben publikált igen jó írására, örömmel és … Tovább »