Interjú Presser Gáborral

Újságíró, divatos ügyvéd, vörös katona, kávéházak állandó vendége, Karinthy és Hatvany báró barátja. Szibériai garnizón című 1927-ben megjelent, a szibériai hadifogolytáborokat elsőként ábrázoló, tizennégy nyelvre lefordított regényéről ismert Markovics Rodeon (szül. … Tovább »

Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól, hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? … Tovább »

A Sotheby’s aukciósház New Yorki árverésén került kalapács alá Fehér László Kisfiú című festménye. Bár a kép a megszabott eladási árat el nem érő ajánlat miatt végül nem kelt el, jelentős eredmény, hogy beválogatták a patinás cég nagyszabású kínálatába. A kiállítás … Tovább »

(Harminc perccel a háború előtt)

regényrészlet

Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire.
(Camus)

Van egy kedvenc orvosom.
Nincs semmi bajom az orvosokkal, igazán kedvesek.
De a kedvencem, az más.
Leül mellém az ágyra, mesél nekem, megsimogatja … Tovább »

HELLER ÁGNES
Néhány gondolat a holokauszttraumáról

A”trauma” fogalma a bal­eseti sebészet köréből került a pszichológiai szótárba, elsősorban Freud, majd Lacan jóvoltából, akik szá­mos neurotikus szimptóma együttest visszavezettek egy korábbi és lényegében gyógyíthatatlan, … Tovább »

Kertész Ákossal beszélget Várnai Pál

Kertész Ákos legfontosabb munkái: Sikátor (regény, 1965); Makra (re­gény, 1971); Családi ház manzárd­dal (regény, 1982); A világ rendje (válogatott kisregények és novellák, 1984); Zakariás (regény, 1990); A gyűlölet ára (regény, … Tovább »

„Kimondatlanul, hangulatában, kisugárzásában…”
Interjú Kern Andrással
Kern Andrással jó beszélgetni. Egy kicsit félve indultam neki, mert mégiscsak ő „a Kern”, ezenkívül köztudomású, hogy nem a legegyszerűbb riportalany. Aztán egyszer csak elkezdtünk beszélgetni az Egy … Tovább »

Mint a legtöbb zsidó gyerek, én is a Pészachot szerettem a legjobban. Fennkölt és vidám ünnep. Mint a fáraó rab­szolgái, követtük Mózest az ismeretlen­be, a sivatagba, fel egészen a Színáj he­gyig. Hívása a szabadság felé erősebb volt, mint a félelem.
A széder átformált … Tovább »

Eszter könyve
Az első zsidó regény

És Seherezádé a 127. éjszakán is meg­kapta az engedélyt, hogy folytassa a tör­ténetét, s ekkor Így kezdte: Ó boldog ki­rály, úgy beszélik, hogy …
„…Ahasvérus idejében (ez az Ahasvé­rus volt az, aki uralkodott Indiától Etiópi­áig … Tovább »

„Óvakodjon azoktól, akik sokat írnak” Várnai Pál beszélget Székely Magdával

Székely Magda költő. Füst Milán- és József Attila-díjas. Összegyűjtött verseinek mintegy százhúsz oldalát lapozgatom. Vannak sorai, amelyeket önkéntelenül kívülről mondogatunk.

Hadd … Tovább »

Jancsó Miklós számos játékfilmjében (és dokumentumfilmjeiben) fellelhetők zsidó motívumok.

Korai játékfilmjeiben azt vizsgáltam, hogy az alkotó hogyan és milyen összefüggésben jeleníti meg a zsidó tematikát, hogyan értelmez­hetők a látottak. Négy alkotásban, A ha­rangok … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

Budapest, mindenemet neked adtam,

és most semmi se vagyok!

Ebéd és vacsora között csipegettél belőlem,

én voltam az, akit csak

úgy, mellesleg rágcsáltál,

a sósropid voltam!

Fennkölt szavakkal és fokhagymabűzös szavakkal

találkoztam hatalmas szádban,

Whitman … Tovább »

Zsidó kultúra Európában: szerepe és értéke a zsidó azonosságtudatban*

1.

Ahol és amikor ma zsidó kultúráról ejtünk szót, ott és akkor általában nem a hagyományos értelemben vett zsidóságra gondolunk. Zsidó kultúrá­ról a hétköznapok valóságában akkor­tól beszélünk, … Tovább »

(Részletek)

Kezdetben voltam én, és volt az apám.

Látom magunkat az ötvenes évek ele­jének Budapestjén: középkorú, kissé testes férfi barna hajú kislánnyal lépked kézen fogva lakóházuk előtt az utcán. Ügyet sem vetnek a külvárosi környezet­re, a játszótéri hintákra, … Tovább »

1996 januárjában Montrealban dolgoz­tam, s a Gazette nevű angol napilap egy cikkét akkor adta kezembe egy francia barátom a magyar-zsidó történet miatt.

Az automatikus gyanakvás néhány pil­lanat alatt meghitt jóérzéssé változott, nemcsak az érdeklődésemet keltette fel az írás, … Tovább »

Kinek írnak ma jiddis könyve­ket? Egyrészt világi, más­részt (nagyon) vallásos olva­sóközönségnek. A világi ol­vasóközönség nagyobb része 70 év fe­letti, többnyire Kelet-Európában szüle­tett, és otthon jiddis nyelven beszélt vagy beszél ma is, esetleg jiddis általá­nos … Tovább »

Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)

Van úgy, hogy valami már a megszüle­tése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató fekete­fehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »

Mi lenne, ha kiderülne, hogy Elie Wie­sel híres holocaust-regénye, Az éjsza­ka, nem a zsidók szenvedéseiről és Isten haláláról való keserű elmélke­dés jegyében fogant, hanem épp ellenkezőleg: a nácik és a világ közöm­bössége elleni megbosszulás felhívá­sa? Úgy tűnik, … Tovább »