G. Donáth Blanka a történelem keresztútjára született. Anyai felmenői között volt osztrák monarchiabeli katonatiszt, unitárius és zsidó. Voltak átkeresztelkedett, keresztbe házasodott zsidók és magyar falusi gazdák.

Purim a zsidóság legvidámabb ünnepe. Ilyenkor szokás különböző jelmezekbe öltözni és sokféle édességet enni. Erre lesz is egy kiváló alkalom: március 7-én az Újlipótváros egyik legdivatosabb helyén a Dunapark Étterem és Kávéházban!
 

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Szépművészeti Múzeum a párizsi Gustave Moreau Múzeummal együttműködésben létrejött, a francia szimbolizmus legkiemelkedőbb festőjének alkotásaiból nyílt, kiállítás tekintjük meg, művészettörténész tárlatvezetésével.
 

Aki először közelített pszichoanalitikus szemlélettel József Attila költészetéhez
 

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »

Először Verne Gyula Sztrogoff Mihály című regényéből szereztem tudomást az oroszokról. Serdülő gyerekként izgatott a távoli egzotikus ország: a tarantasz, a kibitka, a kancsuka vad tája. Később, kisiskolás koromban, a háború éveiben, apám gyakran kiteregette az asztalra Európa … Tovább »

A budapesti Holokauszt Emlékközpont munkatársai szeretettel hívnak meg minden érdeklődőt „Együttélés” – Emlékezés65 című tematikus hónapuk nyitó programjára
 

2009. február 19-én, csütörtökön, 16 órakor a Művészetkedvelők Délutánján ezúttal Féner Tamás fotóművész Potpourri című kiállítását nézzük meg a Mai Manó Házban. A délután vendége Féner Tamás lesz, aki rövid előadást tart a kiállításról és munkásságáról.
 

Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében. 

Látogatás a Weisz Api a jazzlegendának is emléket állító a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Dobmúzeumba. Kármán Sándor magángyűjteménye 1900-tól egészen napjainkig mutatja be a jazz és a klasszikus zene ütőhangszereinek fejlődését. 

Újra, immár sokadszorra is kiderül, hogy életünk kísérőzenéjéhez hozzátartoznak az egykori monstre táncdalfesztiválok dallamai. Sokról nem is tudjuk, honnan ismerjük, ki is énekelte, mások viszont határozottan kötődnek egy-egy legendás előadóhoz. 

A 2009-évet egy forró hangulatú partival nyitjuk – Mamma Mia buli! 

A bécsi művész Edwin Fischer tanítványa volt és olyan muzsikusok fedezték fel tehetségét, mint Wilhelm Furtwängler és Herbert von Karajan.
 

Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
 

Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
 

Kovács András: A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon. Gondolat Kiadó, 2008. 318 oldal, 3450 Ft
 

A magyar zsidóságnak a vészkorszakban átélt szenvedéseiről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Ami persze egyáltalán nem véletlen, hiszen … Tovább »

Karnagy, zeneszerző, „kocsmazongorista”, önéletrajzi és népszerű életrajzi regények írója, igazi 20. századi reneszánsz ember. A közelmúltban emlékeztek meg születésének centenáriumáról.

A Zeneművészeti Főiskola mellett (egyházi karnagyi szakon) Láng a Képzőművészeti … Tovább »

Gergely Nóra grafikus, festő, keramikus, videó művész – az utóbbi két évtizedben számos műfajban alkotott sikerrel. A „Júda oroszlánjától az indiai elefántünnepig!” című kiállítása január 17-től tekinthető meg a Bálint Házban. Az ünnepélyes megnyitóra január 17-én szombaton kerül sor, melyet Spitzer Gyöngyi- Soma Mama Gésa nyit meg.

Uri Asaf festőművész és költő legújabb kiállítását 2009. január 7. és 23. között tekinthetik meg az érdeklődők a XIII. kerületi művészek kiállítótermeként elhíresült Újlipótvárosi Klub Galériában. A kiállítást január 7-én 18 órakor Beke László művészettörténész nyitja meg. 

Könyv korunk vírusáról
Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?
A válasz: igen. A zsidóellenes érzület modernizálódik, s ma már – Izrael Államot a középpontba állítva – többnyire e korszerű nyelven szólal meg. Nyugat-Európában és Amerikában ezt a jelenséget nevezik „új antiszemitizmusnak”.