Jankiper előtt korán vacsoráztunk, ahogy illik. Húslevest ettünk, sült csirkét, mintha vasárnap lenne. Aztán gyorsan leszedtük az asztalt, nehogy beállítson valaki, és észrevegye, hogy ünnepelünk. Külön szóltak nekik, figyeljenek bennünket, suttogta anyu, ránk vannak állítva. Egyikünk se kérdezte, kinek szóltak, és kiket kell figyelni. De azért a nevelő apám ünneplőbe öltözött, és elment a Kol Nidrére. 

Vámos György (szerk.): Üvegsziget – Carl Lutz és a budapesti cionisták mentőakciói 1944-ben – Történelmi antológia, Makkabi Kiadó, 2009. Szekeres Csaba: Üvegház, dokumentumfilm, 72 perc – bemutató előtti vetítés

Szeptember végén, Budapesten rendezik a Költők XXIX. Világkongresszusát. A rendezvénysorozat egyik kétnyelvű, szinkrontolmácsolással zajló angol/magyar felolvasó estje és beszélgetése a Holokauszt Emlékközpontban zajlik. 

A Bálint Ház és a Magyar Zsidó Kulturális egyesület kitárt ajtókkal és nyitott szívvel várja a Terézvárosi napok látogatóit október 18-án vasárnap reggeltől estig.
 

A Művészetet Kedvelők délutánján ez alkalommal 20. század egyik legnagyobb fotográfusának munkáiból nyílt kiállítást tekintjük meg a Ludwig Múzeumban. 

Ezen a koncerten a közép-európai zsidó és a máramarosi ruszin zene találkozik. A New York-i születésű Bob Cohen vezette Di Naye Kapelye (magyarul: „Az új zenekar”) a régi idők jiddis dalait eleveníti fel, méghozzá úgy, ahogyan azt idős zsidó és cigány zenészektől tanulták el. 

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

Kőszeg Ferenc: K. történetei. Budapest, 2009, Magvető Könyvkiadó, 380 oldal, 2990 Ft
 

Szenvedélyes emlékirat-olvasóként egyik legnagyobb hiányérzetem, hogy manapság alig születnek a legközelebbi múltunkról szóló, jelenünkbe nyúló naplók, memoárok, feljegyzések. Meglehet, … Tovább »

Molnár Ferenc: Andor, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2008, 670 oldal, 3999 Ft.

Molnár Ferenc regényének főhőse jómódú, elkényeztetett fiú, aki próbálja megtalálni a helyét a békeidők kényelmes világában. A világháborúk előtt vagyunk. Az identitás kérdéseit … Tovább »

Azt hazudják: hóhérkodtam,

hogy Rettegett Iván voltam.

Azt is mondják, hogy gyilkoltam,

csecsemőket tűzbe dobtam.

Csak ha fázott a fülük,

akkor fűtöttem velük.

Nem volt ottan semmi kérem,

még hogy tömeggyilkosság!

Rágalom ez, és kikérem,

szemenszedett … Tovább »

Meg kell próbálnom érzelemmentesen. Szinte közönyösen. Mintha nem a tulajdon szüleimről… Más dolgot nem említve, nem oldva, nem kötve. Csak a temető. Semmi egyéb. Az ítélet másnál. Nekem nem jutott egyéb, csak a beszámolás joga. Ezzel próbálok élni, a jó ízléshez fohászkodva, … Tovább »

jaj nekünk ha kövekhez kötjük sorsunk
részünk csupán megszentelt földben lehet
a házakat lebontják a lakókat elűzik
helyükbe újakat telepítenek

jaj nekünk ha kövekhez kötjük sorsunk
nem lehet más otthonunk mint a szó
a házakat lebontják nyomuk se marad
de minden szöveg … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a tizedik alkalommal megrendezendő Európai Zsidó Kultúra Napján 

Szombat Szalon, a folyóirat Budapest-számának bemutatója a Mumus kertben, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében az Európai Zsidó Kultúra Napján
 

Előadás a filmről, a legismertebb terezini (Theresienstadt) cseh zeneszerzőkről és a magyar zeneszerző-zongorista Weisz Ferencről, aki – Franz Weisz néven – Hollandiából került Terezinbe. 

A zsidó zenét gyakran azonosítják a klarinéttal, a jiddis nyelvvel és a klezmer muzsikával, vagyis a közép-európai zsidóság kultúrájával. Célunk, hogy bemutassuk a az arab, balkáni, spanyol és indiai hatások által gazdagított, változatos hangzásvilágú zsidó zenét, hiszen a zsidóság évszázadokon keresztül, a világ minden táján szétszóródtatott.

Évek óta kedvenc lemezeim Ruth Yaakov szefárd albumai, a Shaatnez, és a Ziara. Ruth Yaakov sok dalát Berta (Bienvenida) Aguadotól, egy Törökországban élő, majd Izraelbe költöző kiváló énekes asszonytól tanulta, aki ennek a dalkincsnek és a török énekstílusnak nagyon jó ismerője. A tőle gyűjtött dalokat, az ő egyszál-hangját tartalmazó albumot pedig egy óriási lemezboltban „véletlenül“ emeltem le a polcról, sokezer lemez közül.

Egy súlyos, krónikus betegségben szenvedő 17 éves fiú és gyermekét egyedül nevelő, beteg édesanyja megsegítésére ad jótékonysági koncertet Fellegi Ádám zongoraművész a Bálint Házban szeptember 14-én, hétfőn este 7 órakor.

Könyvheti újdonság Lengyel András képzőművész felhős albuma. A „hordozható múzeumként” elképzelt könyv kép- és versanyagát kiállítás formájában is láthatjuk a KönyvEStén, a kertben.