Összesen 180 találat (41 - 60) a(z) Képzőművészet rovatban.
A Christie’s aukciós ház bejelentése szerint a „Búzakazlak” értékét 20–30 millió dollárra becsülik.
A festmény legutolsó tulajdonosa a múlt évben, 99 éves korában elhunyt Edwin L. Cox texasi olajmágnás volt. Az ő örökösei, valamint a kép két korábbi – zsidó … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »
A holokauszt ábrázolása, ábrázolhatósága mindig is érzékeny és sokat vitatott kérdése volt mind az irodalomnak, mind a képzőművészetnek.
A szemtanúk nézőpontja, a látottak dokumentálása kulcsfontosságú a holokauszt megértéséhez, értelmezéséhez. Létezik egyfajta … Tovább »
A párizsi zsidó múzeumban kiállítás nyílt a nácik által megölt, kelet-európai származású zsidó festőkről.
1945-ben élt (túlélt) egy humanista ember Párizsban, Hersh Fensternek hívták. A felszabadulás után francia és amerikai jiddis nyelvű újságoknak dolgozott, és … Tovább »
Miután évtizedeken keresztül páncélszekrényben őrizték őket, a mindeddig ismeretlen rajzok 97 évvel a neves szerző halála után váltak láthatóvá.
A könyvtár nemrég kapta meg az illusztrációkat, miután az izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy azok banki páncéltermekből … Tovább »
A Qesher nevű társadalmi vállalkozás, melyet a koronavírus-járvány kényszere hívott életre, online beszélgetések révén mutatja be résztvevőinek a világ különböző zsidó közösségeit. Minden héten másikat egy-egy helyi előadó segítségével, Korányi Dóra és Sebastian Mizrahi … Tovább »
A 2B Galériát 2002-ben alapította Böröcz László és Böröcz András. A holokauszt képzőművészeti feldolgozása és a zsidó hagyományhoz, történelemhez, emlékezethez kapcsolódó témák azóta is a nonprofit galéria fókuszában vannak. Böröcz Lászlóval, a 2B Galéria vezetőjével … Tovább »
Három német város zsidó közössége a középkorban hálózatot alkotott, amely jelentősen befolyásolta a közép- és kelet-európai diaszpóra vallási szokásait, építészetét és joggyakorlatát. A települések idén közösen megpályázták az UNESCO Világörökség listájára történő … Tovább »
Ujj Zsuzsa keramikus iparművész alkotásai egyszerre nyújtanak vizuális és taktilis élményt, mindamellett, hogy használati tárgyként funkcionálnak, művészi értéket hordoznak.
A keramikus célja, hogy munkái a hétköznapokban is érzelmeket, hangulatokat közvetítsenek.
„Amióta … Tovább »
Katz Sándor, vagy ahogyan az Egyesült Államokban ismerték, Alexander Raymond Katz neve a legtöbb emberenek semmit se mond Magyarországon. Pedig a zsidó származású művész jelentős szerepet töltött be a vallási témájú amerikai zsidó művészet kialakításában.
Katz Sándor … Tovább »
Theresienstadt – egy nagy könyvtár a semmiből
Sorozatunk első részében, a vilnai gettókönyvtár és az ottani könyvmentés vázlatos történetét tekintettük át. Most a theresienstadti lágerkönyvtár történetéről szólunk, – egy könyvtártörténeti kuriózumról, amely … Tovább »
Erdélyi Lajost még azok is Lalónak nevezik, akik nincsenek vele bizalmi kapcsolatban, vagy csak alig ismerik. Kevés dolog árulkodik jobban a megbecsülésről, szeretetről mint egy közkeletűvé vált becenév. Ha pedig egy népszerű és szeretett alkotó kerek évfordulóhoz ér, amilyen a … Tovább »
58. Képzőművészeti Biennále
Velence egyre gyorsabban pusztul. Süllyed, évente többször víz alá kerülnek utcái. A turizmus nőttének arányában a Grand Canale hajóforgalma és annak hullámverése olyan mértékű, hogy a cölöpre épült legmasszívabb paloták is veszélybe … Tovább »
Hamburg-Altona zsidó temetőjének barokk sírkövei nemsokára talán az UNESCO világörökség részei lesznek.
Mohaszőnyeg alatt rejtőző, többértelmű, titokzatos díszek? Kőarchívumok? Az altonai temető askenázi és szefárd sírköveivel, a végzetes nemzetiszocialista idők és … Tovább »
Kelet-Közép-Európa a földrész zsinagógákban leggazdagabb régiója, miután Németországban és Ausztriában a nemzeti szocialisták a zsinagógák többségét felgyújtották vagy lerombolták.
Hasonlóan sanyarú sorsra jutott számos zsinagóga a Szovjetunióban is, bár itt a Kristályéjszaka … Tovább »
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
„Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előrevilágít”
Hogy eltűnődjünk e köteten, jó, ha tudjuk, hogyan dolgozott együtt építész és rabbi. Nézzük például a szegedi Új Zsinagógát: Baumhorn Lipót rajzolta … Tovább »
Telt házzal nyílt meg az Enyészpontok 3.0. kiállítás a Zsidó Múzeum és Levéltárban. A sorozat harmadik része a Kádár-korszak antiszemitizmusát és zsidó identitását járja körül a képzőművészet eszközével.
Ahogy azt a kiállítás leírásában olvashatjuk, a címadó … Tovább »
A 20. század elejétől egyre több olyan építészcsoport és mozgalom alakul Magyarországon, amelyeket a Lechner-követők építészeti mintája vagy a szecesszióba ágyazott népies-keleti elemek vegyítése nem elégít ki.
Többségük törekvéseinek alapját a paraszti építészet, … Tovább »
Korábban már dolgozott együtt a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A 2011-es TeXtúra – Szövet és Szöveg című kiállítása nagy sikert aratott. Balatonfüreden a Vaszary Galériában nyílt kiállítása Ki látott engem? címmel (Ady Endre 1914-ben megjelent kötetének címét idézve), ahol Lesznai … Tovább »