Összesen 979 találat (861 - 880) a(z) Irodalom rovatban.
A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »
Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »
Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »
Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »
Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el.
A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert,
amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. … Tovább »
Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »
Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal
„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »
Tarbay Ede
Peremlét
Billeg. Járását botladozva
kíséri hattyúszárnyú botja.
Metszett tollán kopott a fény.
Szeme csak volt két diadém.
Tartása belső tűztől ég.
Haján még látni: oly sötét
lehetett, mint az éjszaka.
Benne, belőle méz szaga.
Csipkés … Tovább »
„A múltnak megvan a maga…”
„A múltnak megvan a maga igaza. ”
Kürt hangja szól, megtérésre hív,
közelednek a pergamen-arcú, törékeny
ünnepek. Felszikrázik bennem a hiány;
a városok, a csodával határosak, miket
bejártam, a kegytárgyak s a túlvilági emberek,
(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)
„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto
Weininger: Geschlecht und Charakter)
„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »
(Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Walkóné Békés Ágnes, 265. oldal, 235 Ft)
Angolul íródott ez az ízig-vérig szabolcsi családi dokumentumregény, így hát amikor az unokahúg Walkóné Békés Ágnes fordításában, s az unokaöccs, Thury … Tovább »
(Arthur Koestler: Mint éjjeli tolvaj. Fabula Könyvkiadó, 1992. Fordította Borbás Mária. 310 oldal, 380 Ft.)
A Fabula Kiadó az idei könyvhétre ígérte Arthur Koestler Mint éjjeli tolvaj című regényének megjelentetését. Ígéretét beváltotta, sőt túlteljesítette, hiszen már május … Tovább »
(Egon Ervin Kisch: A Gólem éledése. Fordította Borongó Ferenc. Littoria Könyvkiadó, 1992. 174 oldal, 198 Ft.)
Egon Ervin Kischről minden újságíró gyakornoknak illett tudni, hogy ő volt a száguldó riporter, a haladó újságírás megtestesítője, bár valódi példaképünk mégis … Tovább »
Az asdódi csatában estem el, a függetlenségi háborúban.
Anyám akkor azt mondta felettem: még csak huszonnégy éves. Ma pedig: ötvennégy volna most – mondja -, gyújtja az emlékmécsest, mintha születésnapi tortát gyújtana gyertyát elfújni…
Bánataiba apám belepusztult azóta, … Tovább »
Poroszló
Itt élt a falu zsidaja.
Itt állt a ház, s a kurta kocsma
ide rúgott a Tisza partra
ki, nem a Szamosra.
Meisler Mór, s Breuer Júlia
itt keltek egybe, hol az ácsok
kínálták dalban, szóban is
leánycsókért a faforgácsot.
Őseim magyarok között
hajló … Tovább »
Megbánunk mindent
míg csak ki nem fehérednek csontjaink,
a megbánás száraz, akár a por
és nem hallatszik a sírásunk, jajgatásunk.
Megbánásunk eltart
a dédunokákig, az ükunokákig,
megbánásunk repedezik, akár a fal,
de nem rengett meg belé a föld, a város sem … Tovább »
Te már aludtál,
én meg hallgattam a gyerekek nyugodt szuszogását,
amint a falióra tik-takjára járt,
nem is volt más, csak holmi mocorgás
a szekrény-aljba zsúfolt könyvek között.
Mintha zizzentek volna,
mintha maguktól lapozódtak volna,
hogy fakult ruhájuk leplein … Tovább »
(I. B. Singer: Szerelem és száműzetés, Gondolat Könyvkiadó 1991. Fordította: Mészáros György, 395. oldal, 288 Ft.)
Száműzetés annyit tesz héberül: galut, jiddisül gólesz. A zsidóság kényszerdiaszpóráját nevezik így. Nem csodálkoznék, ha Singer szándékosan használná … Tovább »
(regényrészlet)
Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalmazott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél … Tovább »
„Máskor száz emberből tíz jön el, most ötvenet tudtunk értesíteni telefonon, s negyvenen vagyunk” – büszkélkedett Hubay Miklós, a magyar PEN Club elnöke az Izraeli Kulturális Hét keretében május 8án rendezett irodalmi esten, melyet a két izraeli költővendég tiszteletére rendeztek. … Tovább »