Összesen 991 találat (861 - 880) a(z) Irodalom rovatban.
Két könyvkereskedő cég (Ex Libris kft. Budapest Gondos & Sosanna, Haifa) összefogásának eredményeképpen már született egy könyvkiállítás: 1991 szeptemberében a Váci utcai Trade Center kiállítótermében voltak láthatók az Izrael Államában az utóbbi években napvilágot látott … Tovább »
Majd visszatérünk. Csend vagyunk: tömény.
Há-sokaság. Szétfejtve, mint a szén.
Ily egyszerűn lemérve és felosztva.
Ez az idők utolja.
Árulás
Nyomja pecsétjét újság-hasábokra,
Ajtórésen hiszik: kénsárga láz,
Karszalagot fest, kapcsolatot mérgez,
Tintát … Tovább »
Kr. u. 50.
Festő és költő, futó, diszkoszvető,
Endüntión alakú lanthisz, Andoniosz fia,
nemzetségük a zsinagóga barátja.
„Legderekasabb napjaim azok,
mikor felhagyok az érzéki vizslatással,
mikor hátam mögött a szép, kegyetlen görög élet
s kérlelhetetlen … Tovább »
(Stein Imre: Számbátjón felé a jeruzsálemi átjáró. Kaltform, Kódex 1989. 71 oldal 80 Ft.)
Stein Imre 1966-ban született Budapesten, jelenleg az ELTE bölcsészkarán angolt és összehasonlító irodalomtörténetet hallgat. Öntudatra ébredésének fontos mérföldköve ez a kisregény, … Tovább »
Könyvespolc
(Kertész Imre: Gályanapló. Holnap Kiadó, Budapest, 1992. 239 oldal, 180 Ft.)
„Könnyed depresszió” – írja nem egyszer a keletkezés harminc éve alatt Gályanaplójába a szerző. Hűvös eleganciával szemlélt neurózisát termelőerővé avatja, írói attitűdjéből adódó … Tovább »
Hazai Hugó katonanovellái
Annak idején lapunk hasábjain is beszámoltunk a Hadtörténeti Múzeum Ausztriával közösen rendezett kiállításáról, amely a „Zsidók a császári hadseregben” címet viselte. A kiállítás, a kiadott kétnyelvű ismertető, de különösen a vele kapcsolatosan … Tovább »
A második világháború kitörése után Spira Izrael rabbi Isztrikből Lembergbe költözött. Lemberg akkoriban szovjet megszállás alatt állt. A szovjet gyakorlatnak megfelelően mindenkinek termelőmunkát kellett végeznie, nehogy parazitának tartsák, és Szibériába száműzzék.
Az összes … Tovább »
Emberek, akiket már soha többé nem fogok látni,
velem együtt ülnek, velem együtt esznek.
Agyában a kisgyermek azt álmodja,
hogy búvár lesz, vagy pilóta.
És mindnyájukat ugyanaz a fésű fésülte,
mindnyájukat egy irányban. És a halottak
hallelujáznak, porral teli … Tovább »
Erich Fried 1921-ben született Bécsben, és 1988-ban Baden-Badenben húnyt el. 1938-ban, Ausztria megszállása után Angliába emigrált. Londonban először a BBC külső, majd belső munkatársaként dolgozott. Verseskötetei, regényei és esszéi jelentek meg, fordított angolból (többek között … Tovább »
Ezt a címet viseli egy kisebb írás, amely része a Profil című Németországban megjelend, magyar nyelvű magazin 1992. évi 1. száma, több részből álló beszámolójának, amely a németországi zsidó élettel foglalkozik.
Idézünk a cikkből:
„Heinrich Böll (1917-1985), a háború … Tovább »
Szemeim mögött vizek gyűlnek,
Amit ki kell sírnom.
Mindig föl szeretnék szállni,
Amerre a madarak vonulnak;
Tarkán lélegezni a szelekkel
A határtalan levegőben.
Ó én olyan szomorú vagyok –
A Holdban lakozó arc tudja.
Ezért a sok bársonyos imádság
A közeledő … Tovább »
Sorsok és korok
Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)
Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »
A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »
Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »
Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »
Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »
Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el.
A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert,
amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. … Tovább »
Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »
Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal
„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »
Tarbay Ede
Peremlét
Billeg. Járását botladozva
kíséri hattyúszárnyú botja.
Metszett tollán kopott a fény.
Szeme csak volt két diadém.
Tartása belső tűztől ég.
Haján még látni: oly sötét
lehetett, mint az éjszaka.
Benne, belőle méz szaga.
Csipkés … Tovább »