Összesen 991 találat (721 - 740) a(z) Irodalom rovatban.
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése … Tovább »
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
„A testen fű nő, léleken lélek”
Tábor Béla
scintilla
kérdezlek nem felelsz
itt néma rejtelem mindenik óra
üres szoba a végtelen
a tárgyakból kiköltözött
a hétköznapi lét illúziója
könyvsorok futnak ablakainkból
hová röpült roppant spirálban … Tovább »
A Yahalom Zsidó Szabadegyetem és folyóiratunk, a Szombat nagyszabású tudományos konferenciát szervez 1996 januárjában A magyar-zsidó irodalom létformái címmel, melyen külföldi előadók is résztvesznek Az Országos Rabbiképző Intézetben és a Bálint Zsidó Közösségi Házban … Tovább »
Dőljenek hátra karosszékükben! Emeljék fel pillantásukat e sorokról, s tekintetükkel pásztázzák végig könyvespolcukat. Mi köze a Bibliának Moldova György Szent Imre indulójához? Hogy kerül Singer válogatott elbeszélései mellé egy izraeli bédekker, Philip Roth Portnoy-a szomszédságába … Tovább »
Júliusban elhunyt Antal Gábor, a kiváló újságíró, a Zsolt Béla-féle egykori Haladás, majd a Magyar Nemzet közismert munkatársa.
Több publicisztikáját lapunk közölte. Temetésén nagyszámú pályatársa vett részt, többen méltatták munkásságát. Mi egyik, számunkra küldött … Tovább »
A SZOMBAT NYÁRI SZÁMÁBAN OLVASHATTÁK CHAIM GRADE VILÁGHÍRŰ REGÉNYÉNEK KÉT RÉSZLETÉT. AZ ALÁBBIAKBAN MÉG EGY FEJEZETET KÖZLÜNK ANNAK REMÉNYÉBEN, HOGY TALÁN AKAD MAGYAR KIADÓJA A TELJES MŰNEK
Reb Avraham-Sáje holnap eljön a bét-háMidrásba, talán még talmudtanítást is … Tovább »
A paraszt a patak partján
Mesélik, hogy amikor Izrael ben Eliezer rabbi Kosilovic faluban élt, általában a patakban tett eleget a rituális fürdő követelményeinek. Ha pedig beállt rajta a jég, egy helyen léket vágott és ott merítkezett meg. Egyszer észrevette őt egy paraszt, akinek … Tovább »
Persze láttam a jeleket én is
nem örültem neki
részegek okádtak a Szentélyben
leborulva imádták odakint a Tamúzt
a rézkígyó álla letörött
a várost viperák lepték el
rámfonódó combok között izzott
az ördögi szempár
Askenáz füstje szikrázva, zúgva … Tovább »
(Benedek István Gábor: A komlósi tóra, Dan Könyvkiadó, 1994, 132 oldal, 400 Ft)
Nomen est omen: Tótkomlóson valóban tótok laknak. Akkor települtek erre a dél-békési lapályra, amikor a török hódoltság után az egész régió pusztaságként várta az ekét markoló kezeket. A … Tovább »
Handi – Handelsmann – Péter 1956-ban, éppen leérettségizett fiatalemberként érkezett meg Ausztráliába. Ottani magyar nyelvű lapok munkatársa volt Két regénye jelent meg, ezeket folytatásban az Új Kelet is közölte. Versei közül több a magyar olvasó előtt is ismert
Inna 16 éves korában találkozott először a nagy jiddis költővel, regényíróval, Chaim Gradéval.
1945-ben történt, amikor meglátogatta barátnőjét Moszkvában, s ő bemutatta neki a szomszédjukban lakó, különös férfit. Inna azzal az eltökélt szándékkal kereste fel, … Tovább »
Vilnius lányod nincs többé, Jeruzsálem.
Hű lelkekkel Isten keblébe tért meg.
Lángra gyúlt a te litvániai lányod,
mint egykoron három nővére, Worms, Mainz és Speyer
égett.
S mint két ikernővérén, Krakkón és Lublinon,
mindükön erőt vett a tüzes ravatal,
mert … Tovább »
A szerző A jesiva című regényéből közlünk két fejezetet itt következő oldalainkon. A mű jelentőségére tekintettel ősszel további részleteket kívánunk belőle közzétenni
A regény egyik főhősét, Reb Avraham-Sájét a szerző Chazon Isről mintázta, aki a két világháború … Tovább »
„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)
A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »
AZT ÁLMODTA, hogy a színpadon áll.
Pontos és tömör mondatokat olvas fel, melyek igazát feszengő csend fogadja.
Hallgatói is felelősek a helyzetért, ám amit és ahogy elemez, nem vált ki haragot, bár szigorú szókimondás jellemzi.
Arról beszél, hogy fontos a jelenlétük, s … Tovább »