Lehet-e egy arab zsidó?

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

„Ha magyar író vagyok, miért nem vagyok része a magyar irodalomnak?”

“És itt, a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, újra látom apám arcát…” Ma van a költészet világnapja. Michael Blumenthal, a gyakorta Magyarországon tartózkodó amerikai zsidó költő két versét tesszük közzé ebből az alkalomból.

Regényrészlet

Röhrig Géza verseskötetének fő témája az identitás törékeny mivolta. Erre utal a cím is: az ember otthonosságát miképpen és hol találhatja meg, elsősorban saját magán belül?

A néző címmel jelentetett meg válogatást Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből a Magvető Kiadó.

Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet megjelenésével immáron “olyan napló- és esszéfolyosó áll rendelkezésünkre, … Tovább »

Ma délután mutatták be Váradi Júlia riportkönyvét – Saul útja, A gondolattól a világhírig –az Örkény István Könyvesboltban. A bemutató díszvendége volt a film főszereplője, Röhrig Géza, aki a holokauszt jelentésére reflektált.

A holokauszt görög eredetű szó – … Tovább »

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Egy ismert filozófus moziba megy, majd megrendítő élménye nyomán ír egy hosszú levelet a film alkotójának. Mindez lehetne kettejük magánügye, ám amiről ez a nyilvános levél beszél, az a bennünk lakozó fekete lyuk, vagy más néven a Soá.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Bogdan Wojdowski, a varsói gettó krónikása 1971-ben írta önéletrajzi dokumentumregényét, mely 2013-ban jelent meg magyarul.

Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan

Regényrészlet

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Eugen arra gondolt, hogy tulajdonképpen ő még mindig „fiatalembernek” számít. Fiatalembernek, világos, jó szabású nyári kabátban, amelyen csak a közelebbi szemrevételezés után látszik a gyakori tisztítás és a szegélyek kopottassága. Tisztességes, jó modorú fiatalember. Kétségkívül „jobb” fiatalember, akit voltaképpen még egyetemi hallgatónak is lehetne tartani, ifjú doktornak, vagy akár magasabb beosztású alkalmazottnak.

A terjedelmi korlát nagyúr. A zsidó Salinger című esszémben (Élet és Irodalom, 2016. január 22.) közöltek mellett már nem érinthettem a Catcher in the Rye új magyar fordítása címadásának kérdését, mely azonban témámhoz, Salinger identitásproblémájához is kapcsolódik. 

A … Tovább »

A Holokauszt szépirodalma