– Persze, hogy kidobóták Bodor mama! Be kő’ mondani, ha tudunk elbújt zsidórul

Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.

Néhány hónappal korábban egy sok évvel ezelőtti vasárnaphoz képest, amely éppen május tizedikére esett az ifjú, éppen csak tizenkilenc esztendős baronessnek, a szőke loboncú, kristálykék szemű leányzónak édesapja – bizonyos István – nagyobb összeget kölcsönzött a családi … Tovább »

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre mai hangzatot kívánt adni a Catcher in the Rye 1951-ben napvilágot látott szövegének.

„Ugye, anyu, a gyerekek nem is lehetnek zsidók,
csak a bácsik és nénik …?“
/Félálomban, nyitott ablakon keresztül hallott
utcai beszédtöredék, Kr.u. 1996-ban/
Tőzsér Árpád
 

Alt Jánosnak messze földön ismert és közkedvelt fotóműterme volt a kisvárosban. Majd … Tovább »

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

“Az íróasztalom fiókjában hever egy kopott mappa, benne mára megbarnult, egykor sárga lapok, rajta a felirat: A Törvényalkotó. Még amikor a Zendülés a Caine hadihajón című regényemet írtam, akkor vetődött föl bennem a gondolat, hogy nincs nagyszerűbb regénytéma – már ha fel tudnék nőni a feladathoz –, mint Mózes élete. Ekkoriban kerültek azok a lapok abba a mappába. Aztán múltak fölöttem az évek. És én nem rettentem meg a nagy feladatoktól. A második világháború, az izraeli háborúk mind súlyos kihívás elé állítottak, és én elfogadtam ezeket a kihívásokat. A Törvényalkotó azonban máig nem született meg. Nem találtam meg a módját. Más könyvötleteket félresöpörtem (nincs időm, nincs időm!), de abban mindenek dacára még ma is reménykedem, hogy egyszer csak kipattan az isteni szikra, amely ihletet ad, és megírom a saját portrémat Mojse Rabbénuról, az emberiség rabbijáról.”

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Lehet-e egy zsidó arab?

Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. … Tovább »

Lehet-e egy arab zsidó?

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

Lehet-e egy arab zsidó?

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.