‘Irodalom’ rovat archívum
Összesen 979 találat (461 - 480) a(z) Irodalom rovatban.
Elie Wiesel – füstté vált holtak nagykövete volt
Meghalt Elie Wiesel
Láng Zsolt: „Naponta végigmentem a Zsidókorzón”
Zsidó téma tuti téma?
Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni?
Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.
Jolanda
Duna-part
Boldog költők, Izraelből
A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.
Szingli
Nem szeretek különbséget tenni a zsidó és a gój barátaim között, hogy is tehetnék, van azonban egyetlen dolog, amiben a bibsi haverokra mindig jobban lehet számítani. Akár akarod, akár nem. Amikor ugyanis lelép a pasid, tegyél bármit, beindul a kavarás a kommunában. Naná, hogy a hátad mögött, a tudtod nélkül. A szingliséged hirtelen központi beszédtémává válik, és onnantól az összes ismerős azon kezdi törni a fejét, kivel kellene összehozni „azt a szegény,” egyedül maradt lányt.
„Elég lenne visszaszólni valami elegánsat”
Szép Ernő kiadatlan jegyzeteiből
A kánon, avagy a fősodor
Meghívással tiszteltek meg egy idegen nyelvű költészeti antológia bemutatójára. Lapozgatva a jó illatú kötetet, feltűnt, hogy a magyar költészetet ismertető könyvben sehol se találom Szép Ernőt. Kihagyták. Este felhívtam mindent tudó barátomat, Mihályi Gábort és méltatlankodva közöltem vele, milyen otromba megkülönböztetést vettem észre. „Ne csacsiskodj, Pali.” Mondta.”Te is tudod, nincs benne a kánonban.”
Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete
„…meg is lett sajnos lincselve”
Részlet Závada Pál Egy piaci nap című, könyvhétre megjelenő regényéből.
Amikor elmenekültem a piacról, úgy futottam, ahogy utoljára lánykoromban. Csak most már nem bírtam, fulladtam, és meg voltam rémülve. Soha nem találkoztam még ekkora indulattal, nem láttam ennyire józan … Tovább »
“Őskeresztény gyáros a két zsidónővel”
Vagy nem
A dolgok emlékezete
Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
A zsidók lakóhelye nem különül el…
Benkő Ágnes – Wirth Péter: Ami megmaradt… Hegyaljai zsidó házak.
Terc kiadó, 333 oldal, 4800 forint
Elsősorban dokumentálásra vállalkozott az építész szerzőpáros. Hegyalja zsidó lakóinak ma még fellelhető egykori épületeit fotózták, rajzolták, dokumentálták. Fotókon … Tovább »