Összesen 979 találat (441 - 460) a(z) Irodalom rovatban.
Kérjük, halkítsák le rádiójukat, gondoljanak azokra, akik pihenni kívánnak —, mondta be éppen a rádió, de Ica még buzgón festette a Kossuth-címereket a konyhaasztalnál. Már tele volt az inge, mackója, füle, praclija piros-zöld színnel kenve, úgy nézett ki, mint egy barna copfos … Tovább »
Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, 1947 óta Svédországban él. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták.
Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, … Tovább »
Hamarosan tizenegy éve lesz, hogy a lányunk meghalt, de azt hiszem, szerette volna ezt a tervemet, büszke lett volna rám. Ez a gondolat újabb gondolatot szült, bekapcsoltam a számítógépet, és tudtam már, hogy az emlékezetem szeszélye szerint kell leírnom az eseményeket, hanyagolva a hivatalos … Tovább »
Néhány héttel a II. világháború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben, régi magyar nevén Rohoncon. Éjfél körül a vendégek, köztük náci tisztek, Gestaposok, SS-ek, elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan, ahogy az is, mit tudtak a mulatozó családtagok az éppen azon az éjszakán történtekről.
És nekem mi közöm ehhez? – teszi fel könyve címében a kérdést Sacha Batthyany.
Egy arisztokrata család sarja számot vet családja vészkorszakkal kapcsolatos felelősségével és közben felnőtté válik. Részlet a könyvből:
Hat éves koromban nagypapával sétáltam a Bem rakparton.
Szembejött velünk egy sötét ruhás férfi. Megszorította nagypapa kezét és megérintette a vállát.
– Csak a hiány állandó az életben – mondta szomorkásan és továbbment.
Leültünk egy padra, nagypapa rágyújtott.
“K, mert nevezzük itt a mélybarnán bársonyhangú férfit, és egyébkéntis a K a legközépeurópaibb betű, és minden rendes középeurópai név Ká-val kezdődik, mint Kreuzer vagy Králik vagy Koltai vagy Katkó”
Regényrészlet
Röhrig Gézának
(örökkön örökké) Az utcazaj folyamatos … Tovább »
A saf Hanuka A realista címû képregénye nyerte az Egyesült Államokban legrangosabbnak számító, képregénykészítésért járó Eisner-díjat.
Az Eisner nyerteseit San Diegóban, a Comic-con konferencián hirdették ki. Hanuka könyve a „nemzetközi alkotás amerikai kiadása” kategóriában … Tovább »
Persze, hogy kidobóták Bodor mama! Be kő’ mondani, ha tudunk elbújt zsidórul – cuppogta bolond Ica, de az istennek sem hagyta félbe a cukorka szopogatását. Hogyisne, hiszen éppen azt lesi a Mitvesz fűszeres, hogy milyen hangosan ízlik neki. Akkor biztos ad legközelebb is. Na és, ha fogdossa … Tovább »
Részlet az Európa kiadó gondozásában megjelent könyvből.
A hajók hánykolódtak a Nordhavn kikötő hullámain. Daniel a magas, pipázó férfi oldalán baktatott, mellettük ott rohangált szaglászva a férfi fekete kutyája. Daniel azért hívta fel Arthurt, mert azt hallotta róla, hogy … Tovább »
Részlet Rubin Eszter: Barhesz című – második, átdolgozott kiadásban megjelenő – regényéből, melyet a szerző a Pozsonyi Pikniken dedikál.
Nátán születése a numerus claususnak köszönhető, én a szocialista hiánygazdaság gyümölcse vagyok. Pont nem volt a patikában 65-ös … Tovább »
Stieréknél és nálunk, a Kohav családban is, a férfiak élnek tovább. Az évtizedek alatt megszámlálhatatlanul sok fazék ünnepi húslevest megfőző asszonykezek hamarabb kifáradtak. Amikor még szegény mama élt, ha elutazott valaki a családból, mindig húslevessel, saját kezűleg gyúrt … Tovább »
„Kifakult épületek tükörképe a sötét pocsolyákban” – mint emberi arcok. Bő tíz éve szárnyra kapott egy köztéri projekt – nem réz, hanem plexitáblákkal. Hidegen hagyta a színesfémgyűjtőket. De most újjáéledt novelláskötetként „fotóalbummal.”
Az 1960-ban Prágában született, de 1970 óta Németországban élő Maxim Biller novellájában visszarepül a múltba, a korábban az Osztrák–Magyar Monarchiához, 1938-ban, történetünk idején azonban már Lengyelországhoz tartozó Drohobicsba, hogy belebújjon az ott élő Bruno Schulz fejébe, s megismertesse az olvasóval az író világát.
Bán Zsófiával beszélget Ayhan Gökhan.
Forgách András könyve családtörténet, melyet az író egyszerre „olvas” és kommentál. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából előkerültek szülei, Forgách Marcell és Avi-Shaul Bruria aktái, és dramaturgiai mozgatóelemmé váltak.
A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.
Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »
2016. július 14-én, életének hatvanhatodik évében elhunyt Esterházy Péter. Búcsúként jeruzsálemi látogatását idézzük fel.
“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”
Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.
Regényrészlet