Lackó Gábor: Lichtig második élete

Regényrészlet

Még elérte az esti vonatot. Későre estére érkezett haza, hirtelen ólmos fáradtság vett rajta erőt. Teletöltött egy keze ügyébe került bögrét, és nagyokat kortyolva egy szuszra kiitta. Megmelegítette a lábasban még délre … Tovább »

“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »

Részlet az Európa Kiadónál most megjelent könyvből:

(Levél a Musso & Frank étterem, 6667 Hollywood Boulevard, Hollywood, California fejléces papírján

1942. május 20.

Kedves Jerry!

Ez egyszer megpróbálok érthetően fogalmazni. Tudod, hogy nehezen mondom ki azt, ami a … Tovább »

Kint tűz a nap, és a barátnőm ott fekszik lent a fűben meztelenül. Június huszonegyedike van, az év leghosszabb napja. Az emberek megbámulják, akik elmennek a kérónk mellett,

egyik-másik még ürügyet is talál, hogy megálljon – mondjuk, be kell kötnie a fűzőjét, vagy szarba … Tovább »

Egy semmiből faragott férfit szeretett. Ha csak pár órát töltött el nélküle, már elképesztően hiányzott neki, ült a csupa beton meg polietilén irodában, és rá gondolt.

S minden alkalommal, ahányszor vizet forralt a kávéhoz a földszinti irodában, ott fürösztötte a gőzben … Tovább »

Az alábbi beszélgetésre Leonard Cohen Stranger Music: Selected Poems and Songs című könyvének megjelenése kapcsán került sor, a gyűjteményt publikáló kiadó, a Random House New York-i irodájának egyik konferenciatermében zajlott. Akkoriban Arthur Kurzweil, aki az interjút készítette, … Tovább »

A tegnap elhunyt világhírű énekes, szövegíró, költő és regényíró 1934-ben született a kanadai Montrealban. Korán elhunyt édesapja rá hagyott életjáradékának
jóvoltából, fiatal korától kezdve a zenének és a szövegírásnak élhetett.

Sarah és Ariel alig beszélt a koncentrációs táborban töltött időkről. A hallgatás láthatatlan falként tornyosult köztük és köztem. Eddig, és ne tovább, hangzott az íratlan szabály. Máig sem tudom, hogy én nem akartam hallani, vagy ők nem akartak beszélni róla. Részlet a K.u.K … Tovább »

Szeptember címmel jelent meg Jean Mattern (1965) francia író regénye a Jelenkor Kiadó gondozásában, Tótfalusi Ágnes fordításában, melyből részletet is közöltünk. A könyv az 1972-es müncheni olimpián, tizenegy izraeli áldozat életét követelő merénylet és egy férfiszerelem története. A magyar zsidó felmenőktől származó író a Sorbonne-on tanult összehasonlító irodalmat, irodalmi szerkesztőként dolgozik Párizsban, s ez a harmadik könyve magyarul. A Margó Fesztivál alkalmából Budapestre érkezett szerzővel nemcsak irodalomról, hanem homályba vesző családtörténetéről is beszélgettünk.

Mert kétszázezer. Azért a kétszázezerért…

Mert kétszázezer. Azért a kétszázezerért… –

gondoltam, ahogy végignéztem hízott testeken,

hallottam zsíros szavakat s műszeráfként rengő

műanyag szemét hegyén terjedő

olajos szellemek mellett úszott … Tovább »

(részlet a készülő regényből)

Kérjük, halkítsák le rádiójukat, gondoljanak azokra, akik pihenni kívánnak —, mondta be éppen a rádió, de Ica még buzgón festette a Kossuth-címereket a konyhaasztalnál. Már tele volt az inge, mackója, füle, praclija piros-zöld színnel kenve, úgy nézett ki, mint egy barna copfos … Tovább »

Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, 1947 óta Svédországban él. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták. 
Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, … Tovább »

Hamarosan tizenegy éve lesz, hogy a lányunk meghalt, de azt hiszem, szerette volna ezt a tervemet, büszke lett volna rám. Ez a gondolat újabb gondolatot szült, bekapcsoltam a számítógépet, és tudtam már, hogy az emlékezetem szeszélye szerint kell leírnom az eseményeket, hanyagolva a hivatalos … Tovább »

Néhány héttel a II. világháború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben, régi magyar nevén Rohoncon. Éjfél körül a vendégek, köztük náci tisztek, Gestaposok, SS-ek, elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan, ahogy az is, mit tudtak a mulatozó családtagok az éppen azon az éjszakán történtekről.

És nekem mi közöm ehhez? – teszi fel könyve címében a kérdést Sacha Batthyany.

Egy arisztokrata család sarja számot vet családja vészkorszakkal kapcsolatos felelősségével és közben felnőtté válik. Részlet a könyvből:

Hat éves koromban nagypapával sétáltam a Bem rakparton.

Szembejött velünk egy sötét ruhás férfi. Megszorította nagypapa kezét és megérintette a vállát.

– Csak a hiány állandó az életben – mondta szomorkásan és továbbment.

Leültünk egy padra, nagypapa rágyújtott.

– … Tovább »

“K, mert nevezzük itt a mélybarnán bársonyhangú férfit, és egyébkéntis a K a legközépeurópaibb betű, és minden rendes középeurópai név Ká-val kezdődik, mint Kreuzer vagy Králik vagy Koltai vagy Katkó”
Regényrészlet

Röhrig Gézának
(örökkön örökké) Az utcazaj folyamatos … Tovább »

A saf Hanuka A realista címû képregénye nyerte az Egyesült Államokban legrangosabbnak számító, képregénykészítésért járó Eisner-díjat.

Az Eisner nyerteseit San Diegóban, a Comic-con konferencián hirdették ki. Hanuka könyve a „nemzetközi alkotás amerikai kiadása” kategóriában … Tovább »

Persze, hogy kidobóták Bodor mama! Be kő’ mondani, ha tudunk elbújt zsidórul – cuppogta bolond Ica, de az istennek sem hagyta félbe a cukorka szopogatását. Hogyisne, hiszen éppen azt lesi a Mitvesz fűszeres, hogy milyen hangosan ízlik neki. Akkor biztos ad legközelebb is. Na és, ha fogdossa … Tovább »