Göran Rosenberg személyes hangú elbeszélésben örökíti meg édesapja, David Rosenberg útját az auschwitzi haláltáborból a nagy teherautógyárnak otthont adó svéd kisvárosig. Arról a Helyről ír, ahol ő maga gyermekként birtokba veszi a világot, ahol 1947-ben, egy augusztusi kora … Tovább »

Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.  

Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »

79 éves korában rákbetegségben elhunyt Amosz Oz, a világszerte legismertebb izraeli író.

Szeretetről, sötétségről című memoárjában, idős rokonai alakjának felidézésével Kelet-Európa zsidóságának világába ágyazza Izrael történetét:

„Az egész zsidó Rovnóból … Tovább »

A 20. századi zsidó amerikai próza kutatásáról írt, sok szempontból is bravúros filológiai értekezését így zárja a szerző: „…az identitásra reflektáló irónia, azaz az önirónia kutatása talán soha nem volt időszerűbb, mint itt és most, azaz Közép-Kelet-Európában az EU-szkepticizmus … Tovább »

Kommentek az orosz tévében bemutatott Ámosz Oz interjúhoz

Az ismert orosz/zsidó műsorvezető, V. Pozner interjút készített Ámosz Oz izraeli íróval, amit nemrég lapunkban ismertettünk. A Youtube-on is látható beszélgetéshez sok hozzászólás érkezett. A kommentelők többsége … Tovább »

A szálloda medencéjében történt, hétéves koromban. Nagyon sok időt töltöttem abban a medencében, ami egy tengerre néző széles teraszon állt, és a tenger sós vize töltötte meg. Előző évben a nyaralásunk egybeesett Itzhak Perlmanéval, és egy nap, mikor reggeli után kijöttünk, … Tovább »

Az Inosztrannaja Lityeratura orosz irodalmi folyóirat ebben az évben Ámosz Oz izraeli írónak ítélte a Jasznaja Poljana díjat, Júdás c. könyvéért. Ebből az alkalomból Vlagyimir Pozner, az orosz TV1 műsorvezetője ötven perces interjút készített Ozzal. A beszélgetésben szó esett … Tovább »

A folyosó végén, egy háromágyas szobában feküdt apám egyedül, valamiért arra készítettem magam, hogy borzalmas látványt fog nyújtani, kicsavarodott végtagokkal, csorgó nyállal és hasonlók, de nem, úgy feküdt ott, mint aki csak pihenni dőlt le egy kicsit.

Részlet a Magvető … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Leo Perutz (1882-1957) prágai születésű zsidó író volt, a Monarchia szülötte, aki Bécsbe költözött, ott alkotott a nácizmusig, majd Palesztinába emigrált. Később is gyakorta hazalátogatott Ausztriába, Bad Ischlben halt meg. 

Részlet Leo Perutz Éjjel a kőhíd alatt című … Tovább »

A Szamárköhögés és az Uramisten című remekléseket jegyző Gárdos Péter a nagy sikerű Hajnali láz című könyve után megint regénnyel jelentkezett. A Balázs Béla-díjas rendezővel beszélgettünk a szépirodalom kihívásairól, a magyar társadalom vétkeiről és a bűn természetéről … Tovább »

„És még inkább menekülni, mikor felsejlett előttem, mert felsejlett a kisfiú, abban a könyvben lévő fotón, rongyokban, mezítláb, kopaszon, az a csontvázszerű kisfiú, amint hátára kötözött bilivel bámul a semmibe, fenyegettetve egy kivasalt egyenruhás géppisztolyától.”

Lehet-e … Tovább »

Korábban már dolgozott együtt a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A 2011-es TeXtúra – Szövet és Szöveg című kiállítása nagy sikert aratott. Balatonfüreden a Vaszary Galériában nyílt kiállítása Ki látott engem? címmel (Ady Endre 1914-ben megjelent kötetének címét idézve), ahol Lesznai … Tovább »

Ki Látott engem? – Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása címmel nyílt kiállítás 2018. augusztus 11-én, Balatonfüreden a Vaszary Galériában. A különleges tárlaton a költő és iparművész Lesznai Anna (1885 – 1966) és Zoób Kati divattervező munkáit tekinthetik meg a látogatók, … Tovább »

Királyhegyi Pál, a zakós, szemüveges, kockás-inges pasas emlékezik: élete szélesvásznú kaland-horror. Vajon elviselhetővé teszi-e mindezt a humor?

Szabó Zoltán színész Királyhegyi Első kétszáz évem c. 1979-ben megjelent életrajzi regényét varázsolta színpadra – Bánki … Tovább »

Egy hetven év után előkerült napló története

Renia Spiegel lengyelországi zsidó tizenéves, akit nem sokkal 18. életévének betöltése után német katonák az utcán lőttek le, naplót vezetett, amit Anna Frank naplójával egyenértékűnek tartanak. Az angol nyelvű kiadást ezen … Tovább »

Az ősz hagyományosan a fontos irodalmi díjak időszaka Franciaországban. Egy ilyen díj elnyerése garantált kritikai és közönségfigyelmet jelent, olykor akár bestseller státust is. 2004 novemberének egyik délutánján Denise Epstein-Dauplé éppen bekapcsolta a rádiót a konyhájában, … Tovább »

Mert sziklák tetejéről nézem őt,
és halmokról tekintem őt;
íme oly nép amely maga fog lakni,
és nem számláltatik a nemzetek közé.
(Mózes 4. könyve –-במדבר 23:9)

kétezer év után
jöttünk haza párommal

mint új bevándorlók

gyermekeink gyökeretvert … Tovább »

“Most ez nem az, hogy én azt ÁLLÍTOM, hogy nem volt holokószt. Én ilyet nem mondtam, ezt ne fogják rám. Felőlem aztán az is lehet, hogy volt. Nem vagyok én egy holokószttagadó, dehogy vagyok! Nem elég nekem, hogy már minden sarkon ott az az átkozott traffipax, és még meg is fújatnak? … Tovább »

“A Nagyi fonta a barheszt, jól meghintette mákkal, és a végén lecsípte belőle a srájemot, ami a sparheltben landolt, amikor már lobogott benne a tűz. Bármit ettünk – főleg ebédre vagy vacsorára –, a Nagyfater mindig elmondta: – A jó zsidó mindig hagy srájemot.”

Részlet … Tovább »