Összesen 239 találat (41 - 60) a(z) Holokauszt rovatban.
Lengyel rendőrökkel körülvéve kilenc aktivista palesztin zászlókat lengetett, és egy “Állítsák meg a gázai népirtást” feliratú transzparenst tartott a magasba az auschwitzi múzeum bejáratánál, miközben több ezer zsidó diák vonult át a táboron a Holokauszt emlékére szervezett … Tovább »
A Hamász elleni háborúról is szóltak beszédükben az izraeli vezetők a Jom Hasoá, az izraeli holokauszt emléknap vasárnapi nyitó megemlékezésén Jeruzsálemben, a Jad Vasem holokauszt emlékközpont központi emlékünnepén.
Az idén is hat túlélő gyújtotta meg az emlékezés … Tovább »
A holokauszt áldozataira emlékező, 20. alkalommal megrendezett séta a Dohány utcai zsinagógától indult és a Keleti pályaudvar előtti téren ért véget.
A rendezvény kezdetén leleplezték a zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren az „1944. május 15. és július 9. között elhurcolt … Tovább »
Egy berlini székhelyű nemzetközi kutatási projekt keretében első alkalommal tették közzé azokat a képeket, amelyek Breslau (ma Wroclaw, Lengyelország) városában készültek 1941-ben.
A 13 felvételt – amelyre Steffen Heidrich történész véletlenül bukkant rá egy drezdai archívumban … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Dr. Birnfeld Sámuel rabbi, vallástanár 1944 májusában fejezi be Petőfi Sándor János vitézének héber nyelvű fordítását. Néhány hónappal később, október 20-án a nyilasok elhurcolják pesti lakásából.
Először sáncásásra viszik, majd halálmenetben Ausztriába indítják. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Bözsi.
Anyai ágú családom kevés holokauszt túlélőjének szenvedéséből és megmeneküléséből még Fischer Erzsébet- Rosenfeld Sándorné történetét ismerem, igaz, csak nagyon töredékesen.
Bözsi nagynéném – így hívtam, bár igazában édesanyámnak volt a nagynénje, … Tovább »
Anna Margit (1913-1991) festőművész életművét bemutató kiállítás látható szerdától A bábu megszólal címmel a Magyar Nemzeti Galériában.
A Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat kétszázhúsz festményt és grafikát vonultat fel, minden korábbinál teljesebb képet … Tovább »
Iván a munkaszolgálatban
Fried Iván 1944 márciusában Bátaszéken, vagonrakodással kezdte a munkaszolgálatot.
Szállásuk egy iskolában volt, ahol nyolcvanan feküdtek a földre terített szalmán. Rövid időn belül átvitték Szekszárdra és ez nagyon jó volt, mert együtt lehetett … Tovább »
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.
Öcsi a munkaszolgálatban.
1943 márciusában Öcsi századát Marosvécsre, a Szászrégentől 8 kilométerre fekvő kis, Maros-menti községbe helyezték. Az út két hétig tartott, de Öcsi szerencsésnek érezte magát, mert Budapesten kaptak két szabad napot . Ugyan ötvenen voltak egy … Tovább »
A Fischer családot összefogó másik zsidó anya Fried Mórné, Fischer Mina volt. Mina néni 1924-ben kötött házasságot Fried Mórral. Szerelmükből három gyermek született.
1925-ben Piroska, 27-ben Márta és végül 28- ban megérkezett a várva várt fiú, Iván. Anyja amúgy csak … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.
Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.
Mikor és hogyan alakult az együttes?
Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »
A Hócipő megszerzett és nyilvánosságra hozott két dokumentumot, amelyeken többek közt a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás apja, Sulyok László aláírása olvasható. Az 1944 júniusában kelt két kérvény „zsidólakást” és „zsidóbútorokat” igényel a Magyar Nemzeti … Tovább »
Bonyhádon a Max Nordau Magyar- Izraeli Baráti Társaság helyi szervezete emlékezés sorozatot szervez a helyi zsidóság katasztrófájának 80. évfordulóján.
Hetesi Beáta, a baráti társaság helyi elnöke adott tájékoztatást a tervezett programokról.
Május 24. Történelmi előadás … Tovább »
Sajtóreggelin látta vendégül Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és médiacsapata a meghívott újságírókat. A beharangozó két fő témát ígért: az izraeli határain zajló háborút, illetve a Mazsihisz szerepét a zsidó és nem zsidó közéletben.
Grósz Andor azzal kezdte, hogy … Tovább »