A holokauszt emlékezete a 60-as évek Magyarországán

Az utóbbi évtizedben jelentős ismeretekkel gyarapodott a történeti tudásunk arról, hogy az 1956-as forradalmat követően az ország pártállami vezetése, valamint az ország geopolitikai helyzete miképpen befolyásolták a holokausztra … Tovább »

Kecskemét és környéke zsidó lakosságát 1944. június 27-én és 29-én indították el a megsemmisítés útján, a városi alsó vasútállomásról a lengyelországi Auschwitz-Birkenau haláltáborba. Idén, ennek 80. évfordulóján a helyszínen, Kecskemét-Alsó vasútállomáson emlékeztek … Tovább »

Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »

A Holokauszt80 elnevezésű évfordulós programsorozattal egy időben , „Kiss-Rigó László püspök engedélyével és támogatásával” június 15-én felavatták a zsidótörvényeket aláíró Horthy Miklós kormányzó domborműves emléktábláját a Rókusi templom kertjében egy másik … Tovább »

A párizsi Musée d’Art et d’Histoire du Judaïsme (A Zsidóság Művészetének és Történelmének múzeuma) egyik kiállítótermében mindössze egyetlen alkotás kapott helyet: a terem közepén egy kisfiút ábrázoló, fából kifaragott szobor. Címe: L’enfant Didi (Didi, a kisgyerek).

Fényesre … Tovább »

A magyar holokauszt-túlélők kárpótlása sok szempontból tipikus fejezete a kelet- és közép-európai kárpótlásnak. Az ígéretes kezdetek után hamar kiderült, hogy a kormány sem politikai, sem gazdasági és szociális megfontolásokból nem fog teljes vagyon-visszarendezést eszközölni, … Tovább »

Térségünkben a zsidók a 18−19. század fordulóján a nemesi jogállású, kuriális településeken tűntek fel lakosként nagyobb számban (Csépa, Szelevény). Cseh- és Morvaország felől érkeztek. A Nagykunsághoz tartozó Kunszentmártonban felvásárló vándorkereskedőként említették … Tovább »

Lévai Jenő (1892-1983) népszerű újságíró, kiadó, a háborút követő néhány évben tucatnyi könyvet publikált a vészkorszakról. Azonban alig néhány évvel a karrierje 1948-as második csúcspontját követően ismét bukásra kényszerült.[1] Kiszorulását ezúttal a kialakuló diktatórikus … Tovább »

Gyerekkor Szegeden

Nem nehéz megmondani, mit jelentett számomra zsidónak lenni gyerekkoromban. Apukám világosan elmagyarázta többször is, mi történt a második világháborúban, mi történt velünk, a zsidókkal, mi történt a családunkkal. Megölték őket a nácik, Auschwitz, és … Tovább »

Izrael állam kikiáltásának 76. évfordulóján Budapesten tartott szemináriumot a német keresztények által alapított Menetelés az életért mozgalom. A nemzetközi találkozót a Mazsihisz támogatásával rendezték meg a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.

Keresztények a zsinagógában!! (előzetes)

Találkozás igazi keresztényekkel. Holokauszt 80-ik évfordulóján, a Rumbach utcai zsinagógában. A hallgatás leplének szétszakítása.

Az … Tovább »

1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »

A szegedi zsidó temető

A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »

„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”

Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »

Lengyel rendőrökkel körülvéve kilenc aktivista palesztin zászlókat lengetett, és egy “Állítsák meg a gázai népirtást” feliratú transzparenst tartott a magasba az auschwitzi múzeum bejáratánál, miközben több ezer zsidó diák vonult át a táboron a Holokauszt emlékére szervezett … Tovább »

A Hamász elleni háborúról is szóltak beszédükben az izraeli vezetők a Jom Hasoá, az izraeli holokauszt emléknap vasárnapi nyitó megemlékezésén Jeruzsálemben, a Jad Vasem holokauszt emlékközpont központi emlékünnepén.

Az idén is hat túlélő gyújtotta meg az emlékezés … Tovább »

A holokauszt áldozataira emlékező, 20. alkalommal megrendezett séta a Dohány utcai zsinagógától indult és a Keleti pályaudvar előtti téren ért véget.

A rendezvény kezdetén leleplezték a zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren az „1944. május 15. és július 9. között elhurcolt … Tovább »

Egy berlini székhelyű nemzetközi kutatási projekt keretében első alkalommal tették közzé azokat a képeket, amelyek Breslau (ma Wroclaw, Lengyelország) városában készültek 1941-ben.

A 13 felvételt – amelyre Steffen Heidrich történész véletlenül bukkant rá egy drezdai archívumban … Tovább »

A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében

Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »

Dr. Birnfeld Sámuel rabbi, vallástanár 1944 májusában fejezi be Petőfi Sándor János vitézének héber nyelvű fordítását. Néhány hónappal később, október 20-án a nyilasok elhurcolják pesti lakásából.

Először sáncásásra viszik, majd halálmenetben Ausztriába indítják. … Tovább »

A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről

Egy túlélőjük, Eisner János írta:

„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »