A Sao Pauló-i zsidó hitközség vezetője elhagyta a gyülekezetet, miután nyakkendőlopáson kapták az Egyesült Államokban.

A kutatók számára is teljesen ismeretlen ókori várost találtak az új jeruzsálemi gyorsvasút építésén dolgozó munkások Jeruzsálemtől alig néhány kilométernyire északra az egyik palesztin külvárosban.

Ötvenöt éve, 1952. április 2-án halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a legsikeresebb magyar drámaíró. Kivételes dramaturgiai érzékkel megírt darabjait a gördülékeny, csattanóra kihegyezett cselekmény, jól időzített, de nem túl éles konfliktusok jellemzik.

Mintegy félszáz sírkövet döntöttek fel, illetve rongáltak meg más módon az észak-franciaországi Lille temetőjének izraelita részében vasárnapra virradóra, röviddel a jövő heti zsidó húsvét kezdete előtt, de egyelőre nem tudni, hogy a vandalizmusnak köze van-e a pészah nyolcnapos ünnepéhez.
 

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök regionális békekonferenciára invitálta az arab vezetőket, hogy kicseréljék nézeteiket a közel-keleti válság megoldásáról. Olmert a soros EU-elnök Németország kancellárjával, Angela Merkellel vasárnap este Jeruzsálemben tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy tanácskozásra hívja valamennyi arab állam vezetőjét, köztük Szaúd-Arábia királyát is.

Uri Asaf Izraelben született. 1947-ben telepedett le szüleivel Budapesten. 1968-ban Budapesten, az ELTE-n fejezte be tanulmányait, mint a kémiai tudományok doktora. Ezzel egyidőben kezdte el rajz- és festészeti tanulmányait. Uri Asaf festő és költő, aki elismert egyetemi professzorként kereste kenyerét. Festőművészként több egyéni kiállítása volt Magyarországon, legutóbb pl. Pannonhalmán, és Jeruzsálemben is. 2000-től tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének. Költőként 2006-ban jelent meg negyedik kötete, a Festőversek.

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál különféle zsidóellenes előítéleteket. Mindez egy 1993 és 2003 között, a témában utoljára akkor végzett vizsgálatból derül ki. Az elmúlt hónapok történéseinek, vitáinak fényében kérdés, hogy rosszab­bodott-e azóta a helyzet, s ha igen, van-e, és mi a szerepe ebben az oktatásnak. Ez is szóba kerül azon a hétvégi konferencián, amelyet a holokausztoktatásról tartanak történelemtanárok részvételével.

A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Születhet-e átütő erejű kezdeményezés a héten kezdődő rijádi arab csúcsértekezleten? Egyebek között erről, valamint a szaúdi béketervről és egy újabb arab-izraeli megbékélési kísérlet esélyéről nyilatkozott a HVG-nek Simon Peresz (84 éves) izraeli kormányfő-helyettes.

Szili Katalin szerint politizálhatnak az egyházak, mert az közösségi szerepvállalásuk része. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor nem tartja szerencsésnek azt, ha az egyházak pártpolitikai tevékenységet folytatnak. A házelnök a Vallás és társadalom című fórumon tartott előadást kedden, az óbudai Zsigmond Király Főiskolán az intézmény kutatóközpontja és a Civil Akadémia Alapítvány rendezésében.

Mégsem kell kártérítést fizetnie a francia államvasútnak a II. világháborúban deportált zsidók után, mert a deportált családok leszármazottai a bordeaux-i bíróság szerint nem a megfelelő helyen nyújtották be a keresetet. A vasúttársaságot korábban kártérítés megfizetésére kötelezték, amiért a II. világháborúban részt vett a francia zsidók deportálásában, és ezért még jegyárat is felszámított.

Új fejezet nyílhat a háborús bűnökkel vádolt ex-csendőr ügyében: a Hírszerző információi szerint a Wiesenthal Központ új izraeli és szerbiai dokumentumokkal akarja bizonyítani a most 93 éves Képíró Sándor bűnösségét. A nácivadászok eddig nem álltak elő ütős bizonyítékkal, miközben a Budapesti Nyomozó Ügyészség “polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt” nyomoz.

A veterán politikus az egyik esélyes jelölt Izrael Állam következő elnökének tisztségére. A jelenleg hivatalban lévő elnök, Mose Kacav mandátuma júliusban járna le, de mivel az ügyészség nemi erőszak vádjával folytat vizsgálatot ellene, valószínűnek tartják, hogy az erős nyomás miatt hamarabb lemond – noha ő minden vádat tagad.

A romániai bíróság szerint a háború indítása “jogos önvédelem” volt – kutatók szerint a rezsim 280-380 ezer zsidó és 11 ezer cigány legyilkolásáért felel.

Befejezte munkáját a holokauszt áldozatainak biztosítási igényeivel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICHEIC), amely révén 48 ezer holokauszt-túlélőnek és örököseinek több mint 300 millió dollár kárpótlást fizettek ki.

A Zsidó Világkongresszus (ZSVK) köreiben megütközést keltett, hogy a szervezet elnöke, Edgar Bronfman teljesen váratlanul ­ egy telefonos körkapcsolás keretében – értesítette őket: Israel Singer korábbi főtitkár „már nem tartozik a WJC kötelékébe”.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetése nem tudott David Irving brit publicista, történész magyarországi látogatásáról, s ezért a zsinat vezetése vizsgálatot kért ifjabb Hegedűs Lóránt egyházi felettes hatóságaitól az ügy tisztázása érdekében.

Budapest, 2007. március 19. (MTI) – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája című könyv először összegzi a vészkorszak eseményeinek földrajzi hátterét, a gettósítások, a deportálások helyszíneit – mondta a Holokauszt Emlékközpont munkatársa az MTI-nek.