A hétfőn, Tel Avivban kezdődött, háromnapos Ilan Ramon Nemzetközi Űrkutatási Konferencia nem csak arra ad alkalmat, hogy az egyes országok ismertessék elért eredményeiket és céljaikat, de fontos előrelépésnek számít a tekintetben is, hogy ez a fórum lett máris a legjelentősebb szószólója az Európai Unió e tárgykörben megvalósuló mediterrán projektjeinek is. 

Németország örökre ébren tartja az emlékezést a nemzetiszocializmus bűncselekményeire, a náci rezsim áldozataira – ígérte meg kedden ünnepélyesen a Bundestagban Horst Köhler német államfő.
 

Izraelnek joga van az önvédelemre, a zsidó állam elleni palesztin rakétatámadások nem maradhatnak válasz nélkül – jelentette ki Hillary Clinton kedden Washingtonban.
 

Palesztin terroristák által elhelyezett pokolgép robbant egy járőröző katonai jármű alatt. Három másik megsebesült, egy közülük súlyosan. A robbantás után kitört tűzharcban egy palesztin is életét vesztette.
 

„Mi persze nyugatiak vagyunk (…). Történelmünk tele van, egészen napjaikig, tömeggyilkosságok sorozatával, de az ölésről lesütött szemmel és ájtatos, megrovó hangon beszélünk; nem tehetünk másként, ez a szerepünk.” (Márai Sándor, 1942)

A Vatikán szombaton közzétett dekrétumában XVI. Benedek pápa a tiltakozások ellenére visszavonta azt az 1988-as vatikáni határozatot, amely az egykori tradicionalista püspök, Marcel Lefebvre négy hívét annak idején kiközösítéssel sújtotta. 

Állításuk szerint a vallási vezető a gázai hadműveletekre vezényelt katonák közt olyan röpiratot terjesztett, melyben arra szólította fel őket, hogy ne kegyelmezzenek egyetlen palesztinnak sem.
 

A BBC után a brit Sky televízió is megtagadta, hogy sugározza a gázai övezeti izraeli offenzíva áldozatainak megsegítését célzó jótékonysági felhívást.
 

Online-archívumba gyűjtötték össze a nácik által elhurcolt közel 600 volt kényszermunkás élettörténetét Németországban. Az archívumban magyarok is mesélnek a borzalmakról.
 

“Honnan jött ez az ember, Barack Obama?” – teszi fel a kérdést José Saramago, a 86 éves Nobel-díjas író blogjában. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világot.
 

Annak ellenére, hogy az izraeliek többsége támogatta a gázai beavatkozást, egy héberül beszélő palesztin doktor tragédiája megrázta őket.
 

Még a romák integrációs nehézségeit, a nem roma falusi lakosoknak a romákkal kapcsolatos tapasztalatait és félelmeit is hajlamosak voltak azonnal “rasszizmusnak” kikiáltani a mainstream uralkodó politikusai, közírói. 

Van, aki nem hajlandó más magyart ismerni az országhatáron belül lakóknál. A másik álláspont képviselője éppen ellenkezőleg, a világon mindenhol honfitársainkat véli felfedezni. Vajon lehetséges-e többféleképpen megélni a magyarságot?
 

Zsidó vezetők nyomatékosan kérték XVI. Benedek pápát, hogy ne rehabilitáljon egy holokauszttagadó tradicionalista püspököt, mondván, hogy ez antiszemitizmust gerjesztene, és mély sebet ejtene a keresztény-zsidó kapcsolatokban. 

Izrael és a Hamász kölcsönösen elutasította a tárgyalásokat, majd egyoldalú tűzszünetet hirdetett, hogy aztán mindkét fél győztesként ünnepelhesse magát. Izrael világossá tette, hogy a jövőben is keményen megtorolja az palesztin iszlámista szervezet agresszióit: ha a Hamász továbbra is rakétákkal támad, Izrael kész újabb hadjáratot indítani. A Hamász vezetői pedig a tűzszünet bejelentésekor közölték, hogy máris újra fegyverkezésbe kezdenek. Van esély a tartós békére, vagy csak rövid fegyverszünetre számíthatunk?

A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet azzal vádolta meg a közel-keleti kormányokat, hogy sokszor erőszakkal elfojtották a gázai övezeti izraeli offenzíva elleni demonstrációkat.
 

Senki sem tudja, hogy valójában hogy nézhetett ki Mózes vagy Jézus; míg az egyiptomiak, görögök, rómaiak külleméről fogalmat alkothatunk a műalkotások révén, a zsidóknál a vallás tiltja az emberábrázolást, így hitelesnek tekinthető ókori portrék sincsenek.

Egy argentin történész azt állítja: a nácik hírhedt doktora, Josef Mengele felelős azért, hogy egy brazil kisvárosban megdöbbentő számú szőke, kék szemű iker születik.
 

Az anglikán egyház szinódusának egyik tagja kezdeményezni fogja, hogy az egyház a rendvédelmi hatóságokhoz hasonlóan tiltsa ki tagjai közül a szélsőséges politikai nézeteket képviselő Brit Nemzeti Párt tagjait. Így a szélsőjobboldali pártnak nem lenne rá lehetősége, hogy a keresztény értékek képviselőjeként lépjen fel – adja hírül a londoni napilap.

Egyik félnek sem – így vélekedik legalábbis a magyar lakosság többsége. Nálunk jelenik meg először a magyar sajtóban a Nézőpont Intézet témával foglalkozó felmérése, amely ezer fő telefonos megkérdezésével készült január 7-e és 14-e között. Ez egyben premier is: hasábjainkon a jövőben rendszeresen találkozhattok majd közvélemény-kutatásokkal.