Összesen 14,712 találat (10741 - 10760) a(z) Hírek – lapszemle rovatban.
Magyarország az ENSZ-ben bocsánatot kért a holokausztban játszott szerepéért – közölte az izraeli angol nyelvű lap, a The Jerusalem Post honlapja.
„Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért” – idézte a lap Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet … Tovább »
Balog Zoltán a szoborállítást és a holokauszt-emlékévet magyarázza, szerinte az a baj, hogy vannak, akik csak most vették észre, mi áll az alaptörvényben.
Mit gondol Köves Slomó az EMIH vezető rabbija a hetvenéves emlékév programjairól, az ominózus „megszállás emlékműről”, a zsidó közösségek felelősségéről és a történelmi szembenézés hiányáról – interjú.
Jobbára a kommunikáció szintjén marad a Kuruc.infoval szemben fellépés. Orbán az amerikai Kongresszustól kért segítséget levélben, de az illetékes szerveket hivatalosan nem keresték meg. Amikor pedig Derdák Tibor egy konkrét, az USA-ban is büntetendő ügyben feljelentést tett, nem kértek eljárási jogsegélyt.
Bocsánatot kért a magyar állam nevében a holokausztért Magyarország ENSZ-képviseletének vezetője csütörtökön New Yorkban, a magyar holokauszt 70. évfordulójára emlékező konferencián.
Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.
A német megszállás emlékművének felállítása helyett az ezeréves magyar-zsidó együttélésről nyitna kiállítást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
A történész egy bordélyház vezetőjéhez hasonlította a Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi rendezvényén.
A kormány Schmidt Máriát bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és megmentőiknek emléket állító … Tovább »
Hetven évvel a holokauszt után, a magyarországi Holokauszt Emlékévben a jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet továbbra is keresi azokat a nem zsidó magyar állampolgárokat, akik saját életüket kockáztatva segítettek zsidó embertársaiknak, és ezzel megmentették őket a biztos haláltól a vészkorszak idején.
Adminisztratív akadályok miatt Thaiföldön rostokol húsz helyi béranyától született izraeli kisbaba, mert a délkelet-ázsiai ország törvényei szerint thaiföldinek számítanak, és nincs izraeli útlevelük – közölte az izraeli közszolgálati rádió.
Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.
A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű … Tovább »
A miniszterelnök a “tisztelet kultúrájára” emlékezteti a Mazsihisz vezetőit. Történészek tiltakoznak a szoborállítás ellen.
Csillag Ádám videófelvétele a Mazsihisz Holokauszt emlékévvel kapcsolatos sajtótájékoztatójáról. Időpont: 2014. január 21, délelőtt 10.
Az MTI tudósítása a sajtótájékoztatóról:
Nem adott ultimátumot … Tovább »
Kiállítás és oktatási program
Nehéz, de szükséges feladat a szembenézés a múlttal a holokauszt-emlékévben is, az egész társadalomnak fontos, hogy beszéljenek arról, milyen felelőssége volt a magyar államnak a történtekben.
Ezt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija … Tovább »
Több zsidó kulturális szervezet továbbra is a lemondását követeli Szakály Sándornak, aki egy 1941-es tömeges deportálást idegenrendészeti akciónak nevezetett.
Szakály Sándor (fotó: MTI)
A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek.
A rendszerváltás hivatalos történetét az állampárt egykori magas rangú kultúrkádere, a polgári demokrácia harcos és öntudatos ellensége, Bíró Zoltán írja, aki mindent megtett annak érdekében, hogy az állampárt frontembere legyen a Magyar Köztársaság „rendszerváltó” elnöke. … Tovább »
Egy kényesnek ítélt kiállítást halasztottak el Párizsban, az Egyesül Államok és Izrael is bírálta a döntést.
A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.