‘Belföld’ rovat archívum
Összesen 1,104 találat (1061 - 1080) a(z) Belföld rovatban.
Hóman-szobor valószínűleg nem lesz Székesfehérváron, de Mazsihisz-gyertyagyújtás igen
A MAZSIHISZ és a hozzá csatlakozó civil szervezetek mindenképpen megtartják a vasárnapra tervezett köztéri hanukai ünnepségüket a székesfehérvári Bartók Béla téren.
Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András ma kiadott közleményében arra kérte a Hóman Bálint … Tovább »
Kihátrál a Hóman-szobor mögül Székesfehérvár
Úgy tűnik, eredményre juthat a honi és nemzetközi tiltakozás: a Klubrádió úgy értesült, hogy a székesfehérvári polgármester arra kérte a Hóman Bálint Alapítványt, hogy álljon el a szoborállítási tervétől. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott: Székesfehérvár Önkormányzata most az ország és a város érdekeit szem előtt tartva arra kéri a Hóman Bálint Alapítványt, hogy gondolja át a szobor felállítását.
Golden Globe-ra jelölték a Saul fiát
Közel három évtized után újra magyar filmet jelölt a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a Golden Globe-díjra. Nemes Jeles László Saul fia című alkotása a legjobb külföldi film kategóriában esélyes az Oscar-díj főpróbájaként emlegetett Golden Globe-on. A Filmalap támogatásával már megkezdődtek Nemes Jeles László nagy érdeklődéssel várt következő filmjének, a Sunset-nek az előkészületei.
„Tudják, fontos, amit csinálunk” – Szántó T. Gábor, a Szombat főszerkesztője
IV. Gólem Fesztivál
A magyarok 12 százaléka tartja elfogadható politikai eszköznek a terrorizmust “bizonyos helyzetekben”
Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.
Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren
Hanukai gyertyagyújtás a Nyugati téren
Mazsike Hanuka Party 2015 / 5776
Szántó T. Gábor: Két vitához
György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.
Ma is volt egy kis sorosgyörgyözés
A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.
Zsidó Közösségi Szeretetszolgálat – közös adománygyűjtés a rászorulóknak
Hanukai programok a Bálint Házban
Klippremier! PollyFlow: Lola, Lola
PollyFlow, azaz Polnauer Flóra számos hazai formáció énekeseként, rappereként ismert, az azonban kevésbé köztudott róla, hogy egy Budapest-Berlin-Párizs-New York között ingázó zsidó kántornő is, aki 2015-ben kezdett dolgozni az Anima Sound System és a Hippikiller vezetőivel, azaz Prieger Zsolttal és Bihari Balázzsal egy szólóanyagon.
Mi a csoda történik itt?
Valahol az ember mindig elhibázza… – a 110 éve született Kellér Dezsőre emlékezve
Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.
Szentgotthárdi polgármester: szerencsétlenül megfogalmazott kijelentést tettem
Tabusítva – a magyar zsidóság a holokauszt után
A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.