Összesen 498 találat (101 - 120) a(z) Hazai dolgaink rovatban.
Zoltai Gusztáv az új iskola építéséről és a visszakapott ingatlanokról
Szeptemberi számunkban közöltük a Miniszterelnöki Hivatal információja alapján, hogy az 1948-as és a rákövetkező években államosított egyházi ingatlanok jelentős hányadát az 1991. XXXII. törvény … Tovább »
Napló
Gimnazista lehettem, amikor a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmet láttam.
A történet egyszerű. Zsidó lány ül egy padon zuhogó esőben egy prágai téren, nagy bőröndöt szorít magához. Fiatalember szólítja meg, hazaviszi. Elbújtatja a padlásszobában. Ételt … Tovább »
Jóvátétel
Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány
Ez év augusztus 12-én tanácskozásra jöttek össze a zsidó szervezetek képviselői. A tárgyalás témájául a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány néven emlegetett állami alapítvány szolgált, amelynek alapszabály-tervezetét … Tovább »
Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?
Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt … Tovább »
Interjú Schőner Alfréddal, az ORI Vallástanárképző Kara új igazgatójával
Mint februári számunkban hírt adtunk róla, a hat esztendeje alijázott dr. Schőner Alfréd, aki azt megelőzően a Dohány utcai zsinagóga vallási vezetője, illetve országos főrabbi volt, felkérést … Tovább »
AZ ÚJ GIMNÁZIUM ÉPÍTÉSÉRE A MÁSFÉL MILLIÁRDBÓL MÁR 225 MILLIÓ FORINTOT ÁTUTALT A KORMÁNY
Közel fél évszázad elteltével, a rendszerváltás során, a parlament megalkotta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt. Ennek … Tovább »
A Dohány utca zsinagóga felavatásán
Lösonó tajvó tikoszévu! Újév napját már a megújult templomban köszönthetjük. Elkészült végre a házunk! Európa legnagyobb zsinagógája. Budapest egyik látványossága, a magyar zsidóság szimbóluma. Ha még nincs is minden ízében … Tovább »
Ez év júniusi számunkban „Egy pár baj” címmel a rabbikaron belül zajló vitákról közöltünk cikket. Írásunkra annak egyik érintettje, Raj Tamás az Új Élet hasábjain válaszolt, mert – mint hozzánk írott levelében tájékoztatott – a szeptemberi számunkban felkínált válaszlehetőséget … Tovább »
Egy előadásról szóló beszámoló elé nem szokás megjegyzést írni. Ezt megtenni mégis szükségesnek vélte a tudósító, miután ismét arról hallott, hogy elsősorban a Szentszék milyen erőfeszítéseket tesz a zsidóságot sértő dogmák megváltoztatására .
Évszázadokon át a zsidógyűlölet … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség 1996. április 19-i és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1996. április 22-i zárt képviselő-testületi üléséről
Miután mind a két képviselő- testületi ülés úgy döntött, hogy a nyilvánosság kizárásával végzi munkáját, … Tovább »
Kétszáz tóra mint hadizsákmány
Magyarország 1944-es német és 45-ös szovjet kirablásakor súlyos veszteség érte a műkincsállományt. A nácik a zsidó otthonokat fosztották ki, a Vörös Hadsereg a kastélyok kincseit és a bankokban elhelyezett – kevés kivétellel szintén zsidó – … Tovább »
(Viták, viszályok a rabbikarban)
Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.
A döntés valószínűleg egyedülálló … Tovább »
1996. május 6-8. között a WIZO Magyarország átrándult Prágába, hogy a cseh társszervezettel ismerkedjen. Szervezetünket egy autóbusznyi asszony képviselte, akik összekapcsolták a cseh WlZO-val és a csodálatos Prágával való ismerkedést. Az ilyenkor szokásos módon a szervezetek … Tovább »
A Magyar Nemzet című napilap tudósítása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlésén, hogy – idézem a lap közlését – „miközben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »
1996. március 29., 23 óra 41 perc. Magyarország. Kelet-Európa.
Néhány éve a Magyar Hírlapban arról írtam, hogy milyen is az, amikor valaki cigány. Amikor más, mint a társadalom magát többséginek tartó része. Éljük csak bele magunkat ebbe a helyzetbe.
„Most nézzük meg mindezt … Tovább »
Amennyire rokonszenves Szalai Miklós mértéktartó álláspontja egyfelől az egyetemes metanarratívák hívei, másfelől a minden standardot elvető fundamentalista posztmodern között, olyannyira nem érthetünk egyet a vallással szemben táplált fundamentalista attitűdjeivel. Ortodoxia … Tovább »
Dialógus két – összesen két – módon jöhet létre. Vagy hozzám szól valaki, vagy én szólok valakihez. A monológ azonban monológ marad, akkor is, ha a jelenlétemben folytatják, és akkor is, ha száz évvel ezelőtt írták le. Szalai Miklós – sok tekintetben jogos indulatú – írásához … Tovább »
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben.
Tatár … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »