Zoltai Gusztáv az új iskola építéséről és a visszakapott ingatlanokról

Szeptemberi számunkban közöltük a Miniszterelnöki Hivatal információja alapján, hogy az 1948-as és a rákövet­kező években államosított egyházi ingatlanok jelentős hányadát az 1991. XXXII. törvény … Tovább »

Napló

Gimnazista lehettem, amikor a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmet láttam.

A történet egyszerű. Zsidó lány ül egy padon zuhogó esőben egy prágai té­ren, nagy bőröndöt szorít magához. Fiatalember szólítja meg, hazaviszi. Elbújtatja a padlásszobá­ban. Ételt … Tovább »

Jóvátétel

Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány

Ez év augusztus 12-én tanácskozásra jöttek össze a zsidó szervezetek képviselői. A tárgyalás témájául a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány néven emlegetett állami alapítvány szolgált, amelynek alapszabály-tervezetét … Tovább »

Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?

Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt … Tovább »

Interjú Schőner Alfréddal, az ORI Vallástanárképző Kara új igazgatójával

Mint februári számunkban hírt ad­tunk róla, a hat esztendeje alijázott dr. Schőner Alfréd, aki azt megelő­zően a Dohány utcai zsinagóga val­lási vezetője, illetve országos főrab­bi volt, felkérést … Tovább »

AZ ÚJ GIMNÁZIUM ÉPÍTÉSÉRE A MÁSFÉL MILLIÁRDBÓL MÁR 225 MILLIÓ FORINTOT ÁTUTALT A KORMÁNY

Közel fél évszázad elteltével, a rendszerváltás során, a parla­ment megalkotta a volt egy­házi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt. Ennek … Tovább »

A Dohány utca zsinagóga felavatásán

Lösonó tajvó tikoszévu! Újév napját már a meg­újult templomban köszönthetjük. Elkészült végre a házunk! Európa legnagyobb zsinagógá­ja. Budapest egyik látványossága, a magyar zsi­dóság szimbóluma. Ha még nincs is minden ízében … Tovább »

Ez év júniusi számunkban „Egy pár baj” címmel a rabbikaron belül zajló vitákról közöltünk cikket. Írásunkra annak egyik érintettje, Raj Tamás az Új Élet hasábjain válaszolt, mert – mint hozzánk írott levelében tájékoztatott – a szeptemberi számunkban felkínált válaszlehetőséget … Tovább »

Egy előadásról szóló beszámoló elé nem szokás megjegyzést írni. Ezt megtenni mégis szükségesnek vélte a tudósító, miután ismét arról hallott, hogy elsősorban a Szentszék milyen erőfeszítéseket tesz a zsidóságot sértő dogmák megváltoztatására .
Évszázadokon át a zsidógyűlölet … Tovább »

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség 1996. április 19-i és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1996. április 22-i zárt képviselő-testületi üléséről

Miután mind a két képviselő- testületi ülés úgy döntött, hogy a nyilvánosság kizárá­sával végzi munkáját, … Tovább »

Kétszáz tóra mint hadizsákmány
Magyarország 1944-es német és 45-ös szovjet kirablásakor súlyos veszteség érte a műkincs­állományt. A nácik a zsidó otthonokat fosztották ki, a Vörös Hadsereg a kastélyok kincseit és a bankokban elhelyezett – kevés kivétellel szintén zsidó – … Tovább »

(Viták, viszályok a rabbikarban)

Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.

A döntés valószínűleg egyedül­álló … Tovább »

1996. május 6-8. között a WIZO Ma­gyarország átrándult Prágába, hogy a cseh társszervezettel ismerkedjen. Szerveze­tünket egy autóbusznyi asszony képviselte, akik összekapcsolták a cseh WlZO-val és a csodálatos Prágával való ismerkedést. Az ilyenkor szokásos módon a szerveze­tek … Tovább »

A Magyar Nemzet című napilap tudósí­tása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlé­sén, hogy – idézem a lap közlését – „mi­közben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »

1996. március 29., 23 óra 41 perc. Magyarország. Kelet-Európa.

Néhány éve a Magyar Hírlapban arról írtam, hogy milyen is az, amikor valaki cigány. Amikor más, mint a társadalom magát többséginek tartó része. Éljük csak bele magunkat ebbe a helyzetbe.

„Most nézzük meg mindezt … Tovább »

Amennyire rokonszenves Szalai Mik­lós mértéktartó álláspontja egyfelől az egyetemes metanarratívák hívei, másfelől a minden standardot elvető fundamentalista posztmodern között, olyannyira nem érthetünk egyet a val­lással szemben táplált fundamentalis­ta attitűdjeivel. Ortodoxia … Tovább »

Dialógus két – összesen két – módon jöhet létre. Vagy hozzám szól valaki, vagy én szólok valakihez. A mono­lóg azonban monológ marad, akkor is, ha a jelenlé­temben folytatják, és akkor is, ha száz évvel ezelőtt írták le. Szalai Miklós – sok tekintetben jogos indulatú – írásához … Tovább »

Tatár Györgynek a „Szombat” leg­utóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség at­titűdjét a fundamentalista vallásosság­gal szemben.

Tatár … Tovább »

A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »