Összesen 1,246 találat (1201 - 1220) a(z) Hagyomány rovatban.
״Kelj föl, kelj föl, Debora! Kelj föl, kelj föl, zengj éneket!” – olvassuk a Szentírásban, Debóra énekében. És lám, a héber nyelv immár háromezer éve zengi szünet nélkül ezt az éneket, amely váltakozva lebeg ״égi” és ״földi” között, és amely visszazeng rengeteg bajt, szenvedést, … Tovább »
1843-ban New Yorkban tizenkét férfiú alapította meg a B’nai B’rith-et (kiejtése: bné brit), amely mára a világ legnagyobb taglétszámú zsidó szervezete lett. A név jelentése magyarul ״Szövetség fiai”, ahol a szövetség a Tóra egyik kulcsfogalmára, Istennek a zsidósággal kötött … Tovább »
Dr. Jakob Teichman – azaz Teichman Jakab, a budapesti Rabbiképző Intézet egykori növendéke – több mint harminc éve él Svájcban. Amikor a Svájci Államszövetség 700 éves jubileuma alkalmából nyilatkozatra kérték fel, a következőket írta:
A nagy tekintélyű zsidó vallásfilozófus, … Tovább »
Elmúltak tisrí havának nagy, őszi ünnepei, a komor-felséges Ros háSáná és Jóm Kippúr, a kedves Szukkót, az örömöt árasztó Szimhát Torá – hesván havának csupán a szokott heti pihenőnapok, a szombatok maradtak. Mégis emlékezetes ez a hónap a zsidó hagyományban. Hesván 12-én … Tovább »
A Mózes öt könyvében művi vetélésre való utalást nem találtunk.
Egy helyen szól a beleset folytán bekövetkezett vetélésről: „Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot … Tovább »
Zeev Barth az Allgemeine Jüdische Wochenzeitung című németországi hetilapban ismerteti annak a széles körű felmérésnek néhány eredményét, amelyet a Council of Jewish Federations nevű zsidó csúcsszerv végzett az Egyesült Államokban.
Az 1980-ban lezajlott legutóbbi hasonló felmérés … Tovább »
(ÚJ SOROZAT, 1.)
„Add nekünk Javne városát, hogy ott taníthassuk, Istenünket szolgálhassuk és törvényeink szerint élhessünk!” – Rabbi Jochanán ben Zakkáj kérése Vespasianus császárhoz Jeruzsálem ostroma idején.
Ezzel a mottóval indult útjára 1941-ben a Magyar Zsidók Pro … Tovább »
Orbán Ferenc útikönyve
Panoráma, Budapest, 1991.
Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
Szeresd feleségedet, mint önmagadat: de jobban tiszteld, mint önmagadat”
A hagyományos zsidó tanítás szerint: asszony nélkül nincs Isten áldása, ugyanis ő tanítja a gyerekeket, ő viszi őket az iskolába, a hazaérkezőknek ő mond “Isten hozott”-at, ő a ház vidámsága, tisztasága … Tovább »
A zsidó kalendárium tisrí – vagy tisré – hónapja bővelkedik ünnepi dátumokban. Az első tíz napja – a Ros háSáná (“rásesóne” -, az újév két napjával és Jóm háKippúrim, Jóm Kippúr (“jankiper”, az Engesztelés Napjával – teszi ki a Tíz Bűnbánati Napot, a “Félelmetes Napokat”, … Tovább »
„A nap, a ragyogó nap csak most kezdi felmelegíteni a földet, a nyár még csak most köszöntött be, az emberek csak most kezdik érezni, hogy újjászülettek, és szívük elandalodik Isten szépséges világának láttán – de a zsidók számára máris elkezdődik a gyásznak, a szomorúságnak … Tovább »
A hagyományos zsidó folklór emlékei egyre kisebb számban élnek Magyarországon. Többezer éves tradíciók, szokások és szertartásaik – az egyes ünnepek színes és bensőséges alkalmai első pillantásra is gazdag tudományos anyagot kínálnak a kutatóknak.
A kutatás és feldolgozó … Tovább »
Az érzékeny rádióhallgató április végén, május elején különleges élményben részesült: tizenöt adáson át tartó sorozat, kiváló művészek tolmácsolásában bemutatta a Talmudot. Turczi István nagy odaadással állította össze és formálta dialógusokká, trialógusokká … Tovább »
A három zarándokünnep közül, amik alkalmából a Szentély fennállása idején illő volt Jeruzsálembe zarándokolni, a második a Hetek ünnepe – héberül Sávuót (vagy ahogyan Magyarországon szokás volt és maradt mondani: Svüesz) éppen hét héttel követi Peszáhot, az Elkerülés … Tovább »
Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek három rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »
Annak ellenére, hogy az egyházi életben a nők nem élveztek egyenjogúságot, a zsidó vallás szent iratai, különös tekintettel a Talmudra, előírták a gyöngédséget és a törődést a nőkkel. A Talmudban sokszor találkozunk ennek jeleivel, íme, néhány idézet ennek bizonyítékául:
Aki … Tovább »
Nádor György, a budapesti Rabbiképző Intézet hajdani hallgatója, az ELTE Filozófiai Tanszékének későbbi docense, magyar emigráns és évtizedek óta Anglia polgára, földrajzi és filozófiai értelemben is kanyargós életutat járt be. Egy nem minden kényszerűség nélküli marxista … Tovább »
Zsidó ünnepeink sorában oly ritka a gondtalan, önfeledt öröm ideje. A történelem, a kétezer éves száműzetés játszott közre abban, hogy a szomorúság és a gyász került túlsúlyba az emléknapok sorában.
A nép életerejét és belső hitét bizonyítja, hogy Izrael Állam … Tovább »
Egy századfordulói angol író működésének néhány mai tanulsága
A Benedek Marcell által szerkesztett, 1927-ben megjelent Világirodalmi lexikonban ez olvasható Israel Zangwill angol íróról: 1864-ben született, 1926-ban halt meg. A londoni gettó megható alakjainak életét rajzolja … Tovább »