Mikortól szabad a lehullott mag akárkinek? Amikor már a görnyedt hátú szegények mindent felszedtek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

“…a fürt, melyet lecsíp, a levelekbe gabalyodik, majd a földre hull és a szemek szétgurulnak. Ez a gazdát illeti. Aki kosarat tesz a szőlőtőke alá, miközben a fürtöket vágja, a szegényeket rövidíti meg.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni … Tovább »

Két szár len sichehá (szándékosan otthagyott termés) , három már nem, két szőlő szem lehullott szőlőnek számít [peret], három már nem…

“Legyen 2016 az együttműködés és a magyar zsidóság négy irányzatán belüli megbékélés esztendeje.”

“Ha két ember közösen bérbe vesz egy szántót, felesben fizetik a szegény embernek járó tizedet…”

Egy igazán patinás közép-európai nagyvárost rendszerint középkori zsinagóga is fémjelez: Prága, Krakkó, München, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Maribor, Sopron, Buda – büszkén demonstrálják, hogy történelmük és toleranciájuk gyökerei milyen mélyre nyúlnak.

Sőt, a mindenkori városvezetés igyekezik helyreállítani és bemutatni e zsidó imahelyeket, még akkor is, ha az nagyobb erőfeszítést igényel régészet, földmunkák és építkezés vonatkozásában – esetleg mélyen a föld alatt, mint Bécs esetében. Egy ilyen épület fontos része a város imázsának.

“Ha valaki… összegyűjtötte a szegletet…  Adja annak a szegény embernek, aki elsőként az útjába kerül.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »

“Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul.”

“(Ha) a rablók learatták a (termés) felét, aztán ő (a gazda) a másik felét, szegletet ad az általa learatott termés után.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

A katolikusok ne próbálkozzanak a zsidók áttérítésével – hangsúlyozza egy jelentős súlyúnak tűnő, új vatikáni dokumentum.

Legendák, szokások, furcsaságok

Az alábbi szöveget 25 ortodox rabbi írta alá és nyilatkozatukat egy keresztény–zsidó megbékélést szorgalmazó szervezet honlapján tették közzé, további ortodox zsidó vallási vezetők csatlakozására is nyitottan.

Mennyei atyánk akaratát teljesítve: 
Egy zsidó–keresztény … Tovább »

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””

Nem szabad áldást mondani idegenek gyertyáira, fűszereire; se a halott mellett gyújtott gyertyára és fűszerekre; se a bálványimádók gyertyáira, se fűszereikre.

Milyen mennyiségű étel után mondanak ételáldást? Amennyi megfelel egy szem olajbogyónak. Rabbi Jehuda azt mondja: Amennyi megfelel egy tojásnak.

„A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

“Milyen áldást mondanak a gyümölcsre? A fa gyümölcsére azt mondja: ‘A fa gyümölcsének teremtője’, kivétel a bor, mert a borra azt mondja: ‘A szőlőtő gyümölcsének teremtője’.”

“Ha a király felőled kérdez, [imádság közben] ne válaszolj.”