Orbán Ferenc útikönyve

Panoráma, Budapest, 1991.

Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »

Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.

– Férfi … Tovább »

Megváltozott külalakkal jelenik meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata. Színes borítóval, szellősebb tipográfiával igyekszünk közönségünk kedvében járni. Úgy érezzük, előző, azaz májusi számunk után, mely a nehezen olvasható szamizdatok romantikus múltját idézte, … Tovább »

Amerika legrégibb zsinagógája cí­mű közleményünkhöz (1990. 10. sz.) fűz kiegészítést -i -gy név­jelű olvasónk:

„Nagyon is érthetően a zsina­góga építésekor élt még a közös­ségben az Ó-világ zsidóüldözé­seinek az emléke. Ennek érdekes megnyilvánulása, hogy … Tovább »

A nagymama bögréje

Klári szüleit vidékről depor­tálták. Sok-sok évvel később fel­nőttként barátnőjénél vendégeske­dett. Amikor kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját, a polcon egy régi teáskészletet pillantott meg. Elbűvölve állt a kincs előtt, mert rádöbbent, hogy az … Tovább »

Andrew Székely Sydney­ből érkezett leveléből az alábbiakban idézünk:

„A lap néhány számát megkaptam, örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy bátran, magas színvonalú cikkekben fejtik ki állás­pontjukat a szerzők – írók, újságírók, művészek, politikusok -, a tartós … Tovább »

Egy bécsi magyar lány meséli…

Egyetlen zsidó tanuló vagyok a Goethe nevét viselő bécsi 14. számú reálgimnázium hatodik osztályában. Nevem Szigetvári Éva, tizenöt éves vagyok. Már harmadik éve koptatom a bécsi utcaköveket, szüleim tartós kiküldetése okán kerültem … Tovább »

EMLÉKEZÉS

A múlt év októberében – fiataljai kezdeményezésére – a nyugat-németországi Allendorf városa találkozót rendezett az egykor itt működő (Buchenwaldhoz tartozó) koncentrációs tábor kétszáz magyar származású női foglya részére. Ezen a többnapos rendezvényen ismerkedtem … Tovább »

 Régi igazság, amit banalitása ellenére Petőfi Sándor versbe szedett, hogy a tervek csak egy valamire jók, arra, hogy füstbe menjenek. Körülbelül esztendeje, hogy az egyesület felemás közgyűlése után megválasztott vezetőség felkérésére Kovács Dénes szerkesztőtársammal kézbe … Tovább »

1991. március 24-én, vasárnap, Magyarországon első ízben megtartják a zsidó kultúra napját a Marcibányi téri Művelődési Központban.

A délelőtt 10 órakor kezdődő és az éjszakába nyúló előadássorozat keretében változatos műsorban gyönyörködhet a közönség. Lesz hóra-táncház, … Tovább »

Dr. Mayer Gyula ügyvéd (sz. 1898. márc. 13. Újvidéken), eltűnt 1944 végén Budapesten. Munkaszolgálatosként Újpesten dolgozott.

Mayer Blanka Róza (sz. 1899. máj. 6. Újvidéken), 1935 előtt Amerikába ment férjhez.

Mayer Ibolya (sz. 1901. nov. 26. Újvidéken), 1936-ban férjhez ment … Tovább »

A HALOTT VEZÉR SZELLEME mozgatóerővé fog válni a jövőben, és ez az erő még hatalmasabb lesz, mint amilyen az élőé volt. Az ilyen embereknek kettős arculatuk van: Erejük, amíg élnek és működnek, csak rövid ideig szilárd, mint ahogy az ember élete is rövid. Tulajdonképpeni erejük … Tovább »

Korábbi lapszámunkban jeleztük, hogy folytatjuk a kacsa, ill. a liba elkészítésének receptjeit.

A liba- vagy kacsamáj

Amikor a libát vagy kacsát kibontjuk, külön tesszük a háját és a belekről lefejtett zsírt. Hideg vízben jól megmossuk, kiáztatjuk. Kockára vágjuk és kiolvasztjuk. … Tovább »

A Szombat olvasói talán nem mindannyian tudják, hogy a Magyar Zsidó Kul­turális Egyesületben Kút címmel közös beszélgetést kezdtünk el „nagyszülőktől unokákig” azok számára, akik a vészkorszaknak vagy személyes túlélői, vagy az ő első, második ge­nerációs leszármazottaik. … Tovább »

Előző számunkban beszélgetést közöltünk Komoróczy Géza professzorral, az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának vezetőjével. Az alábbiakban rövi­den ismertetjük a kutatócsoport programját:
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja (Cen­ter of Jewish Studies) tudományos … Tovább »

 Lapunk 7. számában méltattuk a ma 78 esztendős Jászay Ferenc ér­demeit, aki 1944-ben mint a budapesti rendőrség politikai osztályá­nak nyomozója önmaga kockáztatá­sával emberéleteket mentett. Az egykori rendőrtisztviselőt 1945 után méltatlanul érték sérelmek a hatósá­gok … Tovább »

A lágermadonna
Az élet paradoxona: szülés a kon­centrációs táborban. A halál helyén élet fakad. A pusztulásra szánt re­ményt szül az elmúlás ellenében. Ez a történelmi paradoxon 1944 nyarán történt a strasshofi tábor poloskás barakkjában.
*
A képtelenségnek még nincs … Tovább »

Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához

Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberé­ben ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nem­csak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »

A szerkesztőség megjegyzése: E rovatunkban szívesen közöljük a hozzánk intézett leveleket, cikke­inkhez kapcsolódó hozzászólásokat. Ez azonban természetesen nem je­lenti azt, hogy az itt megjelent írá­sokkal, illetve azok minden megál­lapításával a szerkesztőség egyetért.

Jóérzésű … Tovább »

Dr. Mayer Gyula (sz. 1898. március 13., anyja neve: Krausz Laura) 1944-ben az újpesti Cérnagyár melletti táborból el­tűnt. Menye kéri, hogy aki Mayer Gyula további sorsáról bármit tud, jelentkez­zék az MZSKE Garay u. 48. sz. alatti he­lyiségében.
Ezúton értesítünk mindenkit, hogy … Tovább »