Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, fé­lelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban … Tovább »

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »

Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Az érintkezés szavai héberül
Örökzöldek
Magyarországi zsinagógák
Dr. Virág Teréz lelki tanácsadó rovata
Lesz jóvátétel?
– hernádi -: Nemzetközi zsidó gyermektábor Szarvason
Vajda Judit – Vajda Tamás: Izraeli képeslapok
Roland Gradwohl: … Tovább »

Végy egy kacsát vagy libát
Akik nem kultiválják a nyakló nélküli húsevést, de szeretnek ízes falatokat enni, azoknak különösen ajánlom, hogy vegyenek egy kacsát. Lehetőleg a piacon, s lehetőleg ter­melőtől. Amennyiben lehetséges, úgynevezett néma kacsát. Arról le­het megismerni, … Tovább »

(eh: mint yacht szavunkban; a dőlt betűs szótagok hangsúlyosak)
emberek anasím אנשים
férfi is איש
nő isá אשה
fiú jeled ילד
lány jáldá לךה?
csecsemő tinók תינולן
férj báal בעל
feleség isú אשה
apa ába אבא
anya íma אמא
fia ben בן … Tovább »

KÉT VIGÉC utazik a vonaton. Az egyik panaszkodni kezd:
-Hálátlan mesterség a miénk. Én töröm magam, fáradozok, igyek­szem mindig szívélyes, udvarias lenni, mégis az emberek, akikhez beko­pogok az árummal, gyakran sérte­getnek.
-Én ezt nem tapasztalom, hál’ istennek – mondja elégedetten … Tovább »

Kevés könyvről mondhatjuk el, hogy ér­tékét aktuális kultúrtörténeti és könyvtörté­neti jelentősége egyszerre adja. E könyv ezen kevesek közé tartozik.
A téma magyarországi megjelenését megelőzte egy New York-i kiadású könyv (1986-ban). De míg az előző inkább al­bumnak … Tovább »

Kedves Barátaim, szeretnék rövi­den beszámolni az MZSKE legújabb csoportfoglalkozásáról. KÚT címmel közös beszélgetést kezdtünk el „nagyszülőktől unokákig” azok szá­mára, akik vagy személyes túlélői, vagy első, második generációs le­származottai a vészkorszaknak. … Tovább »

EGYESÜLETÜNK KÖZPONTJÁT naponta tucatszám keresik fel volt deportáltak, munkaszolgálatosok és leszármazottaik, hogy írásba rögzít­sék az 1940-es évek első felében családjukat és személyüket ért sérelme­ket és károkat. Közismert, hogy a nem szocialista országokban élő volt … Tovább »

Ronald S. Lauder, ez a választékos, nyúlánk, halk szavú, de határozott diplomata és üzletember (sz. 1944), akinek nagyszülei Sátoraljaújhely­ről származtak el, 1986-ban lett az Egyesült Államok ausztriai nagykö­vete – éppen az emlékezetes Waldheim-botrány hónapjaiban. Kelet­-európai … Tovább »

(Gyermeknapló két szólamban)
A kibucban minden egy helyen – mint a Sugárban – ez nem a reklám helye – megtalálható. Iskola, bölcső­de, óvoda, teniszpálya, uszoda, foci­pálya, pingpong lehetőség. Nehéz a választás, mit is csináljak? Az itte­ni emberek sok mindennel foglal­koznak. … Tovább »

NISSZAN HÓNAP tizennegyedikén, kevéssel napnyugta előtt Izrael fiai levágtak egy-egy bárányt vagy gö­dölyét, majd parázson megsütötték, mielőtt fölkerekedtek volna, hogy elhagyják Egyiptomot, „a rabszolgák házát” és elinduljanak a szabadság­ba. A sült húst kovásztalan kenyérrel … Tovább »

Giosué Salamon a Milánó közelé­ben fekvő Soncinóban ötszáz évvel ezelőtt nyomtatta ki először a Bib­liát héberül. Családja, mely később fölvette a városka nevét, az első vi­lághírű zsidó nyomdászdinasztia lett. Soncino-nyomdák nyíltak Pesaróban, Nápolyban, Szalonikiben, … Tovább »

1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt idők­ből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az idő­ben már több milliós hátralékra ug­rott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különö­sen sérelmezett … Tovább »

ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vas­madarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »

BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író … Tovább »

Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és to­vábbító postahivatal, az izraeli ki­adó van távol tőlünk, hanem a ver­sek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a … Tovább »

A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra … Tovább »

Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »

Beszélgetés Pálos Antal páterrel
– Aligha gondolhattuk volna 1945-ben, hogy bármelyikünknek is újabb keserves megpróbáltatásokat, igazságtalanul, gonoszul ránk mért szenvedéseket kell még sokáig elvi­selnie.
– A börtönökben, azokban a ké­sőbbi években – mondja Pálos An­tal … Tovább »