Összesen 5,835 találat (4741 - 4760) a(z) Archívum rovatban.
Egy izraeli és egy szíriai katona áll a Golán-fennsíkon, szemben egymással. „Mit akarsz?” – kérdi a szíriai. „Békét” – feleli az izraeli. „Mit adsz érte?” „A Golánt”. „Mindig is csapdát gyanítottam” – így a szíriai.
Az anekdota, karikatúrával, egy amerikai lapban jelent … Tovább »
Először 1989. március 15-én, a pártállam agóniájának idején, egyesületünk nevét viselő mógendóvidos transzparens alatt vonultunk a Költőhöz, hogy liberálisokkal, kisgazdákkal, demokrata fórumosokkal, szociáldemokratákkal, reform kommunistákkal, cigányokkal, független szakszervezetekkel, … Tovább »
Olvasóink írják
Közvéleményünk előtt már nyilvánvaló, hogy a legutóbbi hetek, hónapok belpolitikai hullámverései társadalmunk problémáit tovább növelték.
Demokratikus átalakulásunk során a szólásszabadság megteremtésével felszínre kerültek és nyilvánosságot … Tovább »
Jemen: az utolsó 900
Az ország zsidóinak tízezrei tértek vissza őseik földjére Izrael Állam megalapítása után. Ismeretesek az elmaradottságukkal kapcsolatos akkori történetek, többek között: repülőgépre szállva azt hitték, hogy a Messiás jött el értük. Utódjaik ma Izraelben … Tovább »
Else Lasker-Schüler: Egy dal
Turczi István: „A múltnak megvan a maga…”
Varga Sándor: Pesti mérnökök – Izrael országépítői
Turistaúton szülőföldünkön
Ambrus Katalin: A bűnüggyé oldott esszé
Egy katalógus: kulcs Scheiber Sándorhoz
Honvágy az időben
Róbert Péter: Régi … Tovább »
Nagy szerencséje volt a kolozsvári Hirsch-házaspárnak, hogy a harmincas évek végén fiatalon elhagyta elődeinek szülő- és lakóhelyét, vállalta a megpróbáltatásokat, elhatározta, hogy életét ősei földjén, az akkori Palesztinában folytatja. Akik nem követhették őket, azokat néhány … Tovább »
„A múltnak megvan a maga…”
„A múltnak megvan a maga igaza. ”
Kürt hangja szól, megtérésre hív,
közelednek a pergamen-arcú, törékeny
ünnepek. Felszikrázik bennem a hiány;
a városok, a csodával határosak, miket
bejártam, a kegytárgyak s a túlvilági emberek,
(David Giladi: Pesti mérnökök – Izrael országépítői. Ex Libris – Múlt és Jövő kiadása, 1992. 261. oldal. 490 Ft)
Az eredeti kötet héberül íródott, és a Hitachdut Olé Hungária (Magyarországi Bevándorlók Egyesülete), Tel-Aviv és a Magyar Nyelvterületi Zsidóság Emlékmúzeuma, … Tovább »
(Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Medicina Könyvkiadó Vállalat, 1991.155. oldal + 30 színes fotóoldal, 220 Ft)
Ugye azt hinnéd kedves Olvasó, hogy e kis magyar gettóban minden zugot, követ, kapualjat ismersz? Nos hát végy magadhoz egy budapesti kombinált bérletet, … Tovább »
(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)
„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto
Weininger: Geschlecht und Charakter)
„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »
(Apor Éva szerk.: A Scheiber-körtyvtár katalógusa. Akadémiai Könyvtár, 1992. 450. oldal, 500 Ft.)
Hét éve – már hét éve! -, hogy Scheiber Sándor elhunyt. Hogy távozta nagy vesztesége a tudománynak, sőt tudományoknak, már akkor is tudta mindenki, az is, aki szerteágazó munkásságából … Tovább »
(Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Walkóné Békés Ágnes, 265. oldal, 235 Ft)
Angolul íródott ez az ízig-vérig szabolcsi családi dokumentumregény, így hát amikor az unokahúg Walkóné Békés Ágnes fordításában, s az unokaöccs, Thury … Tovább »
Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését.
Különösen a 20-as … Tovább »
(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.)
Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan és mámoros várakozás, hogy végre megszületett, hogy amerikai, izraeli és magyar.
A sztori látszatra a mienk (izraeli-magyar), … Tovább »
Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. … Tovább »
Ma, amikor egyre kisebb tér jut a művészetnek, és sajnos egyre kevesebb érdeklődőt vonz egy-egy kiállítás, formabontó tárlatra kerül sor, a Goldmark-teremben. Az idős zsidó szobrász, Feldman László – idén tölti be 86. életévét – művei kerülnek bemutatásra. A mester több önálló … Tovább »
Joszef Ben Porat kiállítása a Chagall Galériában
Bátor magyar képzőművészek – még amikor az egyesületi törvények alig adtak arra lehetőséget – kis közösséget alapítottak, hogy munkájuknak társas-társadalmi hitele legyen. Az egyik ilyen „korai” alkotóközösség, amelynek … Tovább »
Jézus születése hét évvel a Dionysos Exiguus által kiszámított szimbolikus évszám előtt volt – legalábbis Kepler számításai óta többször is ezt az évszámot erősítették meg a csillagászok, akik az Evangéliumban említett Saturnus-Uranus csillagállás idejét veszik alapul. Külön … Tovább »
Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »
Nem tudom, más faluban, más vidéken is „dióztak”-e szukkot ünnepén – nálunk, az én szülőfalumban, Poroszlón, abban a faluban, amelyről Mezei András írt verset a Szombat szeptemberi számában, a zsidó családoknak nem csak a kiskorú gyermekei, de már érettebb tagjai is szenvedélyesen … Tovább »