Zsidó Nobel-díjasok

Mautner József rovata

Folytatjuk évfordulónaptárunkat, amelyben a tudomány és a politika áprilisban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjiasait mutatjuk be:

Tobias Michael Asser – holland államminiszter. (Amszterdam, 1838. IV. 29.-Hága, 1913. VII. 29.) A Nobel-békedíjat 1911-ben kapta, meg­osztva A. H. Frieddel.

Az 1899-es hágai békekonferen­cián Hollandiát képviselte, s a Behring-szorossal kapcsolatos orosz- angol vitában döntőbíróvá nevezték ki. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jog Intézetét. Asser ösztönzésére hívta össze a holland kormány a nemzetközi magánjoggal foglalkozó négy konferenciát 1893-ban, 1894-ben, 1900-ban, 1904-ben.

Bárány Róbert – magyar szárma­zású svéd orvos. (Bécs, 1876. IV. 22.-Uppsala, 1936. IV. 8.) A fizioló­giai-orvostudományi Nobel-díjat 1914-ben kapta a vesztibuláris appa­rátus (egyensúlyszerv) fiziológiájá­val és kórtanával kapcsolatos mun­káiért.

1912-ben Bostonban Pulitzer-díjat kapott, majd 1914-ben Guyo-díjat. Az idült homloküreg-gyulladás gyó­gyítására javasolt műtéti eljárás ki­dolgozásáért a Svéd Orvostársaság Jubileumi Érmét nyerte el. 1960-ban alakult meg a róla elnevezett társa­ság, amelynek szimpóziumát ötéven­ként Uppsalában tartják.

Albert Einstein – német fizikus. (Ulm, 1879. III. 14.-Princeton (New Jersey, 1955. IV. 18.) Az 1921-es fi­zikai Nobel-díjat kapta érdemdús matematikai-fizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fotoelektromos-effektus törvényének fölfedezéséért Einstein nagyszabású egyénisége csak nehezen tudott kibontakozni, de 1913-ban már a Kaiser Wilhelm Institut igazgatója és a Porosz Tu­dományos Akadémia tagja. Az első világháborút követő évek Németor­szágának egyre növekvő antiszemita légkörében Einstein helyzete is egy­re nehezebbé vált. 1939-ben lemon­dott az összes, Németországban viselt tisztségéről, s az USA-ba emigrált.

Otto Fritz Meyerhof – német származású amerikai biokémikus. (Hannover, 1884. IV. 12.-Philadel­phia, 1951. X. 6.) Az 1922-es fizioló­giai-orvostudományi Nobel-díjat kapta, megosztva A. V. Hill-lel, az oxigén felhasználás és az izmok tejsav termelése közötti viszony tör­vényszerűségeinek fölfedezéséért.

1909-ben Heidelbergben szerzett orvosi diplomát. A Nobel-díj elnye­rése után a heidelbergi egyetem élettani osztályának lett az igazga­tója. 1938-ban a Hitler-uralom elől Franciaországba, majd az USA-ba emigrált.

(Folytatjuk)