Zsidó honatyák és miniszterek világtalálkozója Izraelben – beszélgetés Bársony Andrással MSZP-s honatyával (V.E.) –

Zsidó honatyák és miniszterek világtalálkozójaBeszélgetés Bársony Andrással (MSZF), aki egyedül vett részt Magyarországról a jeruzsálemi összejövetelen

• Képviselő úr, ki szervezte a találko­zót, és milyen célból gyűltek össze?

• Kezdeményezője a jelentős állami tá­mogatást élvező társadalmi szervezet, az Izraeli Fórum, amelynek társelnöke a Kneszet mindenkori elnöke, sok benne az izraeli parlament kormánypárti és el­lenzéki képviselője. Mégsem csupán par­lamenti kapcsolatokkal foglalkozik, ha­nem különböző hivatású szakembereket hív össze, olykor nem zsidókat is. E ven­déglátásban – úgy vélem – szerepet ját­szik, hogy sok izraeli politikus szerint az ország múltbéli elszigeteltségének vala­melyest van még maradványa, hat még az arab lobby. A zsidó parlamenti képvi­selők, szenátorok, kormánytagok ötödik alkalommal találkoztak Jeruzsálemben. A megnyitón szinte minden rangos izraeli közéleti személy részt vett, közöttük Ezer Weizmann akkori és azóta ismét megvá­lasztott államelnök, Benjamin Netanjahu miniszterelnök, a parlamenti pártok vezetői. Politikusaikkal később is összejöt­tünk, akiktől hol eltérő, hol összecsendülő értékelést hallottunk a békefolyamat­ról, és a ma szinte mindenkit foglalkozta­tó ortodox követelésről: a megszigorítan­dó betörési törvényről. A rendezők célja vagy szándéka a mostani találkozón to­vább ment az előzőknél, mert valamiféle állandó szervezetet akartak létrehozni. Ez azonban szinte egységes ellenzésre talált, a külföldiek tartottak a későbbi rosszin­dulatú támadásoktól, amik politikai pályá­jukra is árnyékot vetnének. A tervet a leg­határozottabban washingtoni képviselők és szenátorok vetették el.

• Bizonyára meg akarták előzni egy új „Cion bölcsei összeesküvésének” rágal­mát.

• Szerintem a rosszindulatú befeketítésre elegendő tény a jeruzsálemi jelen­lét. Szóval maradt az eddigi forma: az idő­szakos, általában kétévenkénti találkozó.

• Most honnan voltak és hányan?

Az öt földrészről száznál többen ér­keztünk. Az amerikaiakat már említet­tem, de voltak Kanadából, Dél-Amerikából, Dél-Afrikából az ellenzékben lévő és főleg fehéreket tömörítő Demokrata Párt képviselői jöttek, Nyugat-Európából és a skandináv országokból. Az egykori szoci­alista államokból kevesen, közöttük a legrangosabb személy egy bolgár minisz­terelnök-helyettes volt.

• Tehát örültek az együttlétnek, s büsz­keség töltötte el a megjelenteket, hogy milyen sok kiváló zsidó él világszerte, akiket hazájuk polgárai magas tisztségbe emelnek.

• Ezért senki nem ment volna Jeruzsá­lembe. Még én is, aki az Európa Tanács alelnökeként, annak politikai bizottsága elnökeként nagyon sokat foglalkozom Iz­raellel, az elmúlt években számtalan alka­lommal jártam ott és a Palesztin Autonó­mia területén, mégis hasznos információ­hoz jutottam; hát még azok mennyi hiva­tali munkájukhoz felhasználható ismere­tet szereztek, akik először jutottak el az országba.

• Esetleg Izrael Állam támogatására?

• Igen, igen, a valós tények alapján. Ma­gától értetődik, hogy nemcsak az izraeli képviselőkkel társalogtunk, hanem egy­mással is, olyan témákról is, amelyek hiva­talos kapcsolatokban nem kerülnek elő.

• Ezek a beszélgetések az adott ország zsidóságáról is szóltak?

• Persze, még akkor is, ha mandátuma­inkat nem zsidóként kaptuk. Sok szó esett például a háború alatt elrabolt zsidó értékekről, az alvó bankbetétek helyzeté­ről, a kártérítésről.

• Az antiszemitizmussal mint világje­lenséggel nem foglalkoztak?

• napirenden nem szerepelt. Annál is kevésbé, mert ennek van fóruma az Inter­parlamentáris Unión belül, s annak a jeru­zsálemi találkozón is részt vett volt angol külügyminiszter, Lord Janner of Braunstone a vezetője. Az Interparlamentáris Uniónak ebben a formációjában termé­szetesen nem csupán zsidók vannak.

Beszéljünk a magyar „delegációról”. 1992-ben, amikor először hívtak meg Bu­dapestről zsidó képviselőket, az SZDSZ- ből többen mentek, volt a delegációban fideszes, szocialista, sőt az MDF-es dr. So­mogyi Tamás is jelen volt. Most miért ment egyedül? Vagy csak hivatalból kényszerült rá. mint az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának alelnöke?

• Az utóbbival kezdem: nem! A magam szándékából tettem. A meghívók egyéb­ként személyre szólóak voltak, tudomá­sok szerint Magyarországra húsznál töb­bet küldtek, képviselőknek, miniszter­nek, államtitkároknak. Többeknél rá is kérdeztem, különféle okokra hivatkozva hárították el a részvételt. Ezt annak tu­dom be, hogy egyesek a választási kam­pány előtt nem tartották előnyösnek az utazást. Ugyanakkor kétségtelen, hogy többeket elfoglaltságuk akadályozott meg a meghívás elfogadásában.

• Miért érezte szükségét elmenni, hi­szen eddig sohasem nyilvánult meg zsi­dóként?

• Az Európa Tanács politikai bizottsága nagyon sokat foglalkozik Izraellel. Minden alkalom fontos az ismeretszerzésre. Szükségesnek tartom látásmódom olyan bővítését, amelyre itthon nincs módom.

• Ezek a mondatok még inkább erősí­tik azt az érzésemet, hogy a funkciója szolgálatában utazott, ha csak „gyalog” képviselő lenne, akkor is ott lett volna?

• Természetesen!

• Van valamiféle kapcsolata a zsidó­sághoz?

• Abszolút világi családban nevelked­tem, vallásos gyökereim nincsenek, de szoros kapcsolatot tartok hagyományőr­ző rokonaimmal. Lányom Izraelben él…

• Szerepet vállalna valamilyen magyarországi zsidó szervezet, egyesület életé­ben?

• Ha ez nem kívánna meg tőlem vala­milyen vallásos életformát, akkor nagyon szívesen.

* Az interjú a májusi választások előtt készült. Bársony András az új parlamentnek is tagja, de már nem a külügyi bizottság alelnöke.