Zsidó honatyák és miniszterek világtalálkozója Izraelben – beszélgetés Bársony Andrással MSZP-s honatyával (V.E.) –
Zsidó honatyák és miniszterek világtalálkozójaBeszélgetés Bársony Andrással (MSZF), aki egyedül vett részt Magyarországról a jeruzsálemi összejövetelen
-
Képviselő úr, ki szervezte a találkozót, és milyen célból gyűltek össze?
-
Kezdeményezője a jelentős állami támogatást élvező társadalmi szervezet, az Izraeli Fórum, amelynek társelnöke a Kneszet mindenkori elnöke, sok benne az izraeli parlament kormánypárti és ellenzéki képviselője. Mégsem csupán parlamenti kapcsolatokkal foglalkozik, hanem különböző hivatású szakembereket hív össze, olykor nem zsidókat is. E vendéglátásban – úgy vélem – szerepet játszik, hogy sok izraeli politikus szerint az ország múltbéli elszigeteltségének valamelyest van még maradványa, hat még az arab lobby. A zsidó parlamenti képviselők, szenátorok, kormánytagok ötödik alkalommal találkoztak Jeruzsálemben. A megnyitón szinte minden rangos izraeli közéleti személy részt vett, közöttük Ezer Weizmann akkori és azóta ismét megválasztott államelnök, Benjamin Netanjahu miniszterelnök, a parlamenti pártok vezetői. Politikusaikkal később is összejöttünk, akiktől hol eltérő, hol összecsendülő értékelést hallottunk a békefolyamatról, és a ma szinte mindenkit foglalkoztató ortodox követelésről: a megszigorítandó betörési törvényről. A rendezők célja vagy szándéka a mostani találkozón tovább ment az előzőknél, mert valamiféle állandó szervezetet akartak létrehozni. Ez azonban szinte egységes ellenzésre talált, a külföldiek tartottak a későbbi rosszindulatú támadásoktól, amik politikai pályájukra is árnyékot vetnének. A tervet a leghatározottabban washingtoni képviselők és szenátorok vetették el.
-
Bizonyára meg akarták előzni egy új „Cion bölcsei összeesküvésének” rágalmát.
-
Szerintem a rosszindulatú befeketítésre elegendő tény a jeruzsálemi jelenlét. Szóval maradt az eddigi forma: az időszakos, általában kétévenkénti találkozó.
-
Most honnan voltak és hányan?
Az öt földrészről száznál többen érkeztünk. Az amerikaiakat már említettem, de voltak Kanadából, Dél-Amerikából, Dél-Afrikából az ellenzékben lévő és főleg fehéreket tömörítő Demokrata Párt képviselői jöttek, Nyugat-Európából és a skandináv országokból. Az egykori szocialista államokból kevesen, közöttük a legrangosabb személy egy bolgár miniszterelnök-helyettes volt.
-
Tehát örültek az együttlétnek, s büszkeség töltötte el a megjelenteket, hogy milyen sok kiváló zsidó él világszerte, akiket hazájuk polgárai magas tisztségbe emelnek.
-
Ezért senki nem ment volna Jeruzsálembe. Még én is, aki az Európa Tanács alelnökeként, annak politikai bizottsága elnökeként nagyon sokat foglalkozom Izraellel, az elmúlt években számtalan alkalommal jártam ott és a Palesztin Autonómia területén, mégis hasznos információhoz jutottam; hát még azok mennyi hivatali munkájukhoz felhasználható ismeretet szereztek, akik először jutottak el az országba.
-
Esetleg Izrael Állam támogatására?
-
Igen, igen, a valós tények alapján. Magától értetődik, hogy nemcsak az izraeli képviselőkkel társalogtunk, hanem egymással is, olyan témákról is, amelyek hivatalos kapcsolatokban nem kerülnek elő.
-
Ezek a beszélgetések az adott ország zsidóságáról is szóltak?
-
Persze, még akkor is, ha mandátumainkat nem zsidóként kaptuk. Sok szó esett például a háború alatt elrabolt zsidó értékekről, az alvó bankbetétek helyzetéről, a kártérítésről.
-
Az antiszemitizmussal mint világjelenséggel nem foglalkoztak?
-
napirenden nem szerepelt. Annál is kevésbé, mert ennek van fóruma az Interparlamentáris Unión belül, s annak a jeruzsálemi találkozón is részt vett volt angol külügyminiszter, Lord Janner of Braunstone a vezetője. Az Interparlamentáris Uniónak ebben a formációjában természetesen nem csupán zsidók vannak.
Beszéljünk a magyar „delegációról”. 1992-ben, amikor először hívtak meg Budapestről zsidó képviselőket, az SZDSZ- ből többen mentek, volt a delegációban fideszes, szocialista, sőt az MDF-es dr. Somogyi Tamás is jelen volt. Most miért ment egyedül? Vagy csak hivatalból kényszerült rá. mint az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke?
-
Az utóbbival kezdem: nem! A magam szándékából tettem. A meghívók egyébként személyre szólóak voltak, tudomások szerint Magyarországra húsznál többet küldtek, képviselőknek, miniszternek, államtitkároknak. Többeknél rá is kérdeztem, különféle okokra hivatkozva hárították el a részvételt. Ezt annak tudom be, hogy egyesek a választási kampány előtt nem tartották előnyösnek az utazást. Ugyanakkor kétségtelen, hogy többeket elfoglaltságuk akadályozott meg a meghívás elfogadásában.
-
Miért érezte szükségét elmenni, hiszen eddig sohasem nyilvánult meg zsidóként?
-
Az Európa Tanács politikai bizottsága nagyon sokat foglalkozik Izraellel. Minden alkalom fontos az ismeretszerzésre. Szükségesnek tartom látásmódom olyan bővítését, amelyre itthon nincs módom.
-
Ezek a mondatok még inkább erősítik azt az érzésemet, hogy a funkciója szolgálatában utazott, ha csak „gyalog” képviselő lenne, akkor is ott lett volna?
-
Természetesen!
-
Van valamiféle kapcsolata a zsidósághoz?
-
Abszolút világi családban nevelkedtem, vallásos gyökereim nincsenek, de szoros kapcsolatot tartok hagyományőrző rokonaimmal. Lányom Izraelben él…
-
Szerepet vállalna valamilyen magyarországi zsidó szervezet, egyesület életében?
-
Ha ez nem kívánna meg tőlem valamilyen vallásos életformát, akkor nagyon szívesen.
* Az interjú a májusi választások előtt készült. Bársony András az új parlamentnek is tagja, de már nem a külügyi bizottság alelnöke.
Címkék:1998-06