Visszahódítás-az első kísérlet
Visszahódítás: az első kísérlet
A visszahódítás az amerikai outreach értelemszerű fordítása. Utóbbi az amerikai zsidók körében honos kifejezés: a közösség megkísérel „utánanyúlni” a kebeléből kiszakadt vagy oda soha be sem került, asszimilált zsidóknak.
Magyarországon nemrég zajlott le az első tudatos kísérlet arra, hogy a nem zsidó iskolákba járó zsidó gyerekekhez valamiképp eljuttassák a közösség üzenetét: várja őket a talmudtóra, a Bálint ház, a Zsidó múzeum és a közösség más programjai. Az üzenet célba juttatására három pedagógust kértek fel, akik a – vélhetően számottevő zsidó lakossággal rendelkező – kerületekben „szórták szét” az iskolákba ismertető anyagaikat Kárpáti Imre a budai kerületek iskoláival vette föl a kapcsolatot. A kerületi önkormányzatok oktatási osztályainak segítségével küldte el a Bzsh által összeállított ismertetőt az iskolákba, majd a legtöbb iskolát személyesen is fölkereste, hogy meggyőződjön arról, hogy célba jutott-e a küldemény. (A munkájáról összeállított írásos beszámoló szerint négy budai kerület 116 általános és középiskolájából összesen nyolcvanat keresett föl.) Elmondása szerint a legtöbb helyen készségesen fogadták, és segítséget ígértek. Merev elzárkózást egy-két esetben tapasztalt. Arra sehol nem volt módja, hogy egy osztályfőnöki órán beszélhessen a gyerekekkel, de a legtöbb helyen megígérték, hogy az osztályfőnöki órán a pedagógusok ismertetik majd ezt a lehetőséget. A szórólapot az iskolák faliújságjára is kitették. (Ez utóbbiról Kárpáti Imre meggyőződött, az osztályfőnöki órákon nem volt jelen.) A diákoknak arra is lehetőségük volt, hogy a zsidó közösség programjait ismertető szórólapokat hazavigyék. Kárpáti Imre elmondása szerint a pedagógusok leginkább a Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagógában felkínált látogatási lehetőségek örültek, amit afféle kulturális programként fogtak fel. A két másik munkatárs a belső pesti kerületekben végezte el ugyanezt a munkát
Az iskolalátogatások eredményét Orbán Ferenc, a Bzsh oktatási főtanácsadója tudta lemérni, aki áttekintette: milyen eredményeket hozott a hitközség első, komoly előkészülettel véghezvitt a PR-munkája. Tájékoztatása szerint az eredmény semmiképpen nem volt arányos a befektetett energiával. Moha nem lehet pontosan lemérni, hogy az egyik vagy másik templomkörzet talmud tóráján felbukkanó gyerekek közül ki jött el az iskolában hallottak hatására, a jelentkezők száma elenyészőnek mondható: a tízet sem érte el.
Orbán Ferenc szerint az információ mindenhová eljutott. A kudarcnak számos oka lehet. A téma nyilván ma is sok helyen tabu, annak osztályfőnöki órán való ismertetése – meglehet – kínos perceket okozott számos pedagógusnak, ezért igyekezhettek gyorsan túljutni rajta. Nem valószínű, hogy a szervezésben, a jelentkezők összegyűjtésében részt kívántak volna vállalni. (Maga a jelentkezésre való felszólítás is kínos lehetett volna.) Többé-kevésbé a zsidóság felvállalását jelenthette már az is, ha egy gyerek haza kívánta vinni a szórólapot. Sok szülőt és gyereket, akik nem kívánták föladni rejtőzködő stratégiájukat, megijeszthetett a zsidóság e direkt propagálása. (állítólag több szülő már amiatt is tiltakozott, hogy gyerekét a zsidósággal kapcsolatba hozzák.) A célba vett intézmények döntő többségét kitevő általános iskolákban a 14 éven aluli gyerekek önálló kezdeményezésére még nem is igen lehet számítani, ott legfeljebb a szülők érdeklődését kelthette föl a faliújságon elhelyezett ismertető. Az ilyen üzenethordozó hatékonysága azonban csekély.
Az első „visszahódítási” kísérlet tehát nem hozott számottevő eredményt. A zsidó közösség kebelében élők nehezen látják át, milyen félelmek, elfojtások élnek még mindig a „fal” túlsó oldalán. A becsületes és jó szándékú próbálkozást mindenképpen dicséret illeti. Az átfogó, több száz iskolára kiterjedő, ezért szükségszerűen személytelen munka helyett azonban valószínűleg több eséllyel kecsegtet a kis körökben mozgó, személyes ismeretségeken alapuló outreach-munka. Mindebben nagy szerepe lehet a rabbiknak, akiknek – ha hivatásuk magaslatán állnak – személyiségükből sugárzik az a meggyőző erő, amely a csupán hírvivőként működő alkalmazottaknak nincs módjuk éreztetni. (Más forrásból származó információink szerint Orbán Ferenc felajánlotta az együttműködés lehetőségét a rabbiknak, akik azonban ez iránt nem mutattak érdeklődést. A szerk.)
jég
Címkék:1999-05