Visszahódítás-az első kísérlet

Visszahódítás: az első kísérlet

A visszahódítás az amerikai outreach értelemszerű fordítása. Utóbbi az ame­rikai zsidók körében honos kifejezés: a közösség megkísérel „utánanyúlni” a kebeléből kiszakadt vagy oda soha be sem került, asszimilált zsidóknak.

Magyarországon nemrég zajlott le az első tudatos kísérlet arra, hogy a nem zsidó is­kolákba járó zsidó gyerekekhez valami­képp eljuttassák a közösség üzenetét: várja őket a talmudtóra, a Bálint ház, a Zsidó mú­zeum és a közösség más programjai. Az üzenet célba juttatására három pedagógust kértek fel, akik a – vélhetően számottevő zsidó lakossággal rendelkező – kerületek­ben „szórták szét” az iskolákba ismertető anyagaikat Kárpáti Imre a budai kerületek iskoláival vette föl a kapcsolatot. A kerületi önkormányzatok oktatási osztályainak segítségével küldte el a Bzsh által összeállított ismertetőt az iskolákba, majd a legtöbb is­kolát személyesen is fölkereste, hogy meggyőződjön arról, hogy célba jutott-e a küldemény. (A munkájáról összeállított írá­sos beszámoló szerint négy budai kerület 116 általános és középiskolájából össze­sen nyolcvanat keresett föl.) Elmondása szerint a legtöbb helyen készségesen fo­gadták, és segítséget ígértek. Merev elzár­kózást egy-két esetben tapasztalt. Arra se­hol nem volt módja, hogy egy osztályfőnö­ki órán beszélhessen a gyerekekkel, de a legtöbb helyen megígérték, hogy az osztályfőnöki órán a pedagógusok ismertetik majd ezt a lehetőséget. A szórólapot az iskolák faliújságjára is kitették. (Ez utóbbiról Kárpá­ti Imre meggyőződött, az osztályfőnöki órá­kon nem volt jelen.) A diákoknak arra is le­hetőségük volt, hogy a zsidó közösség programjait ismertető szórólapokat hazavi­gyék. Kárpáti Imre elmondása szerint a pe­dagógusok leginkább a Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagógában felkínált lá­togatási lehetőségek örültek, amit afféle kulturális programként fogtak fel. A két má­sik munkatárs a belső pesti kerületekben végezte el ugyanezt a munkát

Az iskolalátogatások eredményét Orbán Ferenc, a Bzsh oktatási főtanácsadója tudta lemérni, aki áttekintette: milyen ered­ményeket hozott a hitközség első, komoly előkészülettel véghezvitt a PR-munkája. Tá­jékoztatása szerint az eredmény semmi­képpen nem volt arányos a befektetett energiával. Moha nem lehet pontosan le­mérni, hogy az egyik vagy másik templom­körzet talmud tóráján felbukkanó gyere­kek közül ki jött el az iskolában hallottak hatására, a jelentkezők száma elenyésző­nek mondható: a tízet sem érte el.

Orbán Ferenc szerint az információ min­denhová eljutott. A kudarcnak számos oka lehet. A téma nyilván ma is sok helyen tabu, annak osztályfőnöki órán való ismer­tetése – meglehet – kínos perceket oko­zott számos pedagógusnak, ezért igyekez­hettek gyorsan túljutni rajta. Nem valószí­nű, hogy a szervezésben, a jelentkezők összegyűjtésében részt kívántak volna vál­lalni. (Maga a jelentkezésre való felszólítás is kínos lehetett volna.) Többé-kevésbé a zsidóság felvállalását jelenthette már az is, ha egy gyerek haza kívánta vinni a szóró­lapot. Sok szülőt és gyereket, akik nem kí­vánták föladni rejtőzködő stratégiájukat, megijeszthetett a zsidóság e direkt propa­gálása. (állítólag több szülő már amiatt is tiltakozott, hogy gyerekét a zsidósággal kapcsolatba hozzák.) A célba vett intéz­mények döntő többségét kitevő általános iskolákban a 14 éven aluli gyerekek önál­ló kezdeményezésére még nem is igen le­het számítani, ott legfeljebb a szülők ér­deklődését kelthette föl a faliújságon elhe­lyezett ismertető. Az ilyen üzenethordozó hatékonysága azonban csekély.

Az első „visszahódítási” kísérlet tehát nem hozott számottevő eredményt. A zsidó közösség kebelében élők nehezen látják át, milyen félelmek, elfojtások élnek még mindig a „fal” túlsó oldalán. A becsületes és jó szándékú próbálkozást mindenképpen dicséret illeti. Az átfogó, több száz iskolára kiterjedő, ezért szükségszerűen személyte­len munka helyett azonban valószínűleg több eséllyel kecsegtet a kis körökben moz­gó, személyes ismeretségeken alapuló outreach-munka. Mindebben nagy szerepe le­het a rabbiknak, akiknek – ha hivatásuk magaslatán állnak – személyiségükből su­gárzik az a meggyőző erő, amely a csupán hírvivőként működő alkalmazottaknak nincs módjuk éreztetni. (Más forrásból szár­mazó információink szerint Orbán Ferenc felajánlotta az együttműködés lehetőségét a rabbiknak, akik azonban ez iránt nem mu­tattak érdeklődést. A szerk.)

jég