Virágzó könyveskert a sivatagban

2007. június 17. A Gyomai Kner Nyomda 125 éves. Az alapítók által teremtett hagyomány az egész magyarországi nyomdászatban, a márkanév a világpiacon ma is meghatározó.

Niedzielsky Katalin Múlt és jelen szépen megfér egymás mellett Gyomán. A népies barokk stílusú családi villában a 19. századi nyomdaműhely, a szomszédságban a legkorszerűbb digitalizált üzem titkaiba pillanthat be a látogató. Pár lépés, és két évszázadot ugrottunk. Az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma különbözik minden hasonló (külföldi) emlékhelytől. Itt tovább él a Kner család szellemisége, az az összetéveszthetetlen és semmi mással nem pótolható hangulat, ami csak a könyv szeretetéből áradhat. Régi, de ma is működő könyvkötészeti és nyomdagépek, korabeli bútorok között sétálunk meghatódva.

	Könyvjelző

A Kner család munkásságát és a gyomai nyomda történetét mutatja be a kiállítás az 1882-es alapítástól napjainkig. Ugyanazok a jellegzetes szecessziós motívumok díszítik a falakat és a bútorokat, mint a könyveket. Nem véletlen: Kozma Lajos építész és grafikusművész tervezte az épületet, a bútorokat és a csodálatos Kner-könyvek illusztrációit. Körben a vitrinekben felbecsülhetetlen érték: közigazgatási nyomtatványok, művészi báli meghívók, levelezőlapok, naptárak, plakátok, levelek, fotók, történeti dokumentumok, könyvek, lexikonok. Könyvtárnyi szépirodalom tanúskodik arról, hogy amit látunk, nemcsak nyomda- vagy ipartörténeti nevezetesség, hanem az egész magyar kultúra része. Gyoma az ország csodája, az itt lakóknak megbecsülésre méltó érték, az idegennek vonzerő és látványosság.

A másik nagy nyomdász, Tevan Andor mondta: nyomdát létesíteni itt, a pusztaságban annyi, mint narancsligetet teremteni az Északi-sarkon. S amikor Kner Izidor az ötvenéves évfordulóra megjelentette nyomdája történetét és életrajzát, Kodály Zoltán a Kner Nyomdát az Alföld sivatagában virágzó könyveskertnek nevezte. Hozzátéve: sok olyan egyéniség kellene, mint Knerék, és akkor a magyar élet, kultúra felvirágozhatna.

Kétmilliárd forintos árbevételhez a könyvgyártás és a szépérzék kevés, tudatos üzletépítés kell

– Knerék 62 éven át önálló családi vállalkozásként működtették a nyomdát. Maguk döntöttek arról, hogy könyvet adnak ki, vagy milyen gazdasági tevékenységet folytatnak – kezdte a történeti áttekintést Papp Lajos, a Gyomai Kner Nyomda Zrt. vezérigazgatója. – Akkor is fontos volt, hogy a tevékenység jövedelmező legyen, most is az. Mivel kezdetben sikeresen tudtak bekapcsolódni a közigazgatási nyomtatvány gyártásába, lehetőségük nyílt arra, hogy híres írók, költők műveit kiadják. Szép könyvet gyártani akkor sem volt kifizetődő, de a hírnevüket megalapozta. A nyomda és persze a család sorsára rányomta bélyegét a magyar történelem (Trianon, holokauszt). Sokan nem tértek haza, aki mégis, öngyilkos lett. Az örökösök közül Haiman György indította újra a vállalatot. – A nyomda nem szűnt meg, és olyanok vitték tovább a szakmát, akik még Knernél tanultak, dolgoztak – mondta Papp Lajos. – Megváltozott azonban a gazdasági, társadalmi környezet. A kiadói tevékenységet elvették, hasonló sérelem érte a nyomtatványgyártást, amit szintén központosítottak. A nyomtatvány 130-150 embernek adott munkát Gyomán, amikor megszűnt, az egész gyár léte vált kérdésessé. Az volt a szerencsénk, hogy a nagyobb kiadók továbbra is itt rendelték a könyveiket, mert ismerték a jó minőséget. A gyomai nyomdát 1963-ban összevonták a békéscsabaival, kft.-ként működött, új tulajdonosa, Erdős Ákos a kneri hagyományokat viszi tovább. – Az eltelt 15 évben 176-200 közötti létszámmal dolgozott a nyomda – sorolt számokat a negyvenéves szakmai múlttal rendelkező debreceni Papp Lajos. – Az árbevétel folyamatosan nőtt, a megvásárláskor 170 millió forintos évi bevétel jelenleg majdnem 2 milliárd. Úgy sikerült végig nyereséget termelni, hogy a könyvek mellett céltudatos termékösszetételt, üzleti tevékenységet biztosítottunk. Könyvekkel ünnepelnek Az Országos Széchényi Könyvtárban július közepéig látható a 125 év kiadványait bemutató kiállítás. A Budai Vár méltó hely az emlékezésre, a nemzet könyvtárával Knerék is kapcsolatban álltak.

A jubileumhoz Egy nyomdaműhely titkaiból címmel kiadvány társul – ez is kneri hagyomány. – Amit Knerék létrehoztak, az a könyvművészeti, nyomdaipari, kultúrtörténeti tett a magyar kulturális élet kiemelkedő fejezete – hangsúlyozta Füzesné Hudák Julianna szerkesztő, múzeumvezető.

 – Miért és hogyan választottak ki egy-egy könyvet megjelentetésre? Hogyan ítélték meg munkájukat, miképp nyilatkoztak a kortársak? Ilyen kérdésekre igyekeztünk választ keresni, miközben képet adunk a nyomda történetéről. A Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját anyagából rendezett kamarakiállítást. Kner Imre a 30-as évek végén ismerkedett meg Nyíreő István akkori igazgatóval, és 1943-ban egy 300-400 kötetes külön gyűjteményt helyezett el Debrecenben. Úgy gondolta, ha bármi történik velük, megmaradjon, és betekintést adjon az igazi könyvművészetbe.

(Forrás: www.bmhirlap.hu)