Virágkor és kiűzetés

 1492

Az 1492-es év iszonyatos tragédiát hozott a spa­nyol zsidóságra. Ezen év márciusában írták alá a granadai Alhambra palotában a zsidók kiűzésének ren­deletét. Ezzel az aláírással néhány hónapon belül 300 ezer zsidót tettek földönfutóvá, míg másik 300 ezer a keresztény hit védőszárnyai alá menekülve mondott le ősei hitéről és remélte vagyona, pozíciója, s nem utolsósorban élete megmentését. Ennek a kornak a legnagyobb létszámú és legjelentősebb zsidósága né­zett ekkor szembe a borzalmas pusztulással.

Először úgy látszott, hogy arra a 300 ezerre várnak csak sötét, kilátástalan napok, hónapok és talán évek, akiknek hitükhöz való ragaszkodásuk miatt el kell hagyni hazájukat, és a kezdetleges, primitív hajókon a viharzó, veszélyes tenger hullámai, vagy a kalózok támadásai és ennek nyomán rabszolgasors, halál le­selkedik rájuk. Valóban számosan pusztultak el, vagy jutottak szolgaságba, de akik megmenekültek az első veszélyektől, a Közel-Keleten vagy a Balká­non új hazára leltek. Akik ott maradtak, még nem sejtették, hogy ők az igazi áldozatok, s halálos vesz­élyben vannak. Az inkvizíció kínzókamráiban min­den képzeletet felülmúló gyötrelmek, majd a mág­lyák megsemmisítő tüzei vártak rájuk. Ez volt az iga­zi holocaust, a valódi tűzáldozat, amikor elevenen égették meg azokat, akiknek vagyonára áhítoztak, és pozícióikat, társadalmi sikereiket irigyelték.

Ha játszani akarunk a számokkal, akkor a kegyet­len középkori évnek csak két belső számát kell felcserélni és eredményül 1942-t kapjuk, amelynek első hónapjában a berlini Wannsee-ben jött össze néhány ember és döntöttek több millió zsidó sorsáról. Spa­nyol grandok helyett német „Übermensch”-ek, de ugyancsak áldozatokat égettek és a holocaust csapá­sát hozták a világra. Ha arra gondolunk, hogy 1942 előtt már elkezdődött a nácik zsidóirtása, akkor ugya­nezt elmondhatjuk a spanyol zsidókra is: a XV. szá­zadban hol volt már a zsidó aranykor Hispániában? A nácik vérségi alapon üldözték a zsidóságot, árja ősöket követeltek. Az inkvizíció tagjai ugyancsak „tiszta” vérűek lehettek és kizárólag a zsidó származásúakat égették el…

1492 azonban még valamiről híres. Ekkor indult útjára Kolumbusz Kristóf, hogy akarva-akaratlan, egy új világot fedezzen fel. Az Új Világ új lehetősé­geket teremtett a zsidóság számára. Lehetséges, hogy ennek az új világnak a felfedezője egy volt az úgyne­vezett marranusok közül…

D. I.