Veszély és remény
Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?
Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt darabot számítógép tart nyilván s a kívánt műveket elektromos kocsi szállítja az olvasóhoz, nálunk még 1945 óta feldolgozatlan hagyatékok között cipekednek idős óradíjasok is.
Párizs és Amszterdam anyagait az Interneten a világ legtávolabbi tájain is megkereshetik, de a mi könyvtárunk csak májusban kapott közvetlen telefonvonalat.
A legbecsesebbet, a tíz héber incunabulumot – köztük Majmonidesz 1480-ban nyomtatott Aiisné Tórájának négy lapját – a II. világháború kezdetén a Nemzeti Múzeum segítségével bombabiztos pincébe menekítették, ma pedig a szeminárium másik részében őrzik – páncélszekrényben.
Részben elkészültek a speciális adattároláshoz, a héber anyag számítógépre viteléhez alkalmas szoftverek, ugyanakkor golyótól tépve, rozzant faállványokon könyvek tömege porosodik…
A romlás 1944-ben kezdődött. Köztudott, hogy a náci megszállás után Eichmann sok ezer kötetet elrabolt, a többi pedig megsérült, törmelék alá került a főváros ostroma alatt. A háború utáni négy évtized tehetetlensége tovább emésztette az állományt, sőt meg is dézsmálták. Az akkori nyilvántartásról pedig csak annyit, hogy még manapság is kerül elő valaha kikölcsönzött mű. Ide szállították az elárvult hitközségek, az államosított zsidó intézmények könyvtárait, hagyatékokat – szórták azokat úgy kupacba, hogy járni sem lehetett közöttük. Bár gyakorlatilag a rabbiképzőé volt, az állam magáénak tekintette, s bár nem segítette, mégis tiltotta külföldi támogatását. Jellemző az Eichmann rekvirálta könyvek sorsa: ezekből háromezer a háború végén a prágai zsidókhoz sodródott, akik még akkor értesítették a pestieket, mégis csak 1989-ben (!) kerülhetett sor hazaszállításukra, pénzhiány miatt.
Az 1980-as évek végén kaptak először jelentős anyagi támogatást a Művelődési Minisztériumtól, majd a Soros Alapítványtól és Csengeri Imre New York-i üzletembertől. Akkor kezdték el az ömlesztett több tízezer kötet feldolgozását, sok esetben ezekből pótolták az eredeti gyűjtemény elveszett darabjait. Egy helyett több munkatársa lett a könyvtárnak, vezetőjének pedig dr. Remete László kandidátust, a Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott osztályvezetőjét nevezték ki. Tőle kérdezősködtem.
A megújulás kezdete
Egy ilyen hatalmas gyűjtemény máshol hány munkatársat foglalkoztat?
A nemzetközi norma jegyében egy már rendezett, százezer kötetes bibliotékában legalább hat-nyolc főállású szakember és egy raktáros dolgozik. Mi mindannyian részmunkaidőben vagyunk, csak kettőnknek van könyvtárosi diplomája és státusa. Öten szerződéses óradíjasok.
Van még olyan könyv, amelyikhez 1945 óta nem nyúltak, vagy hagyaték, amit fel sem bontottak?
Amikor hat-hét évvel ezelőtt elkezdtük a rekonstrukciót és a több tízezres, ömlesztett állományrész feldolgozását, kívülálló szakemberek tizenöt-húsz évre prognosztizálták befejezését. Az eltelt időben az egyharmadnál lényegesen többet végeztünk. Ennek ellenére még jelentős mennyiség érintetlen, köztük Grünwald Fülöptől örökölt történelmi dokumentumok, Singer Leó várpalotai rabbi kétezer darabos héber és magyar bibliofil értékű nyomtatványa. Nemrégiben kaptuk meg Berger István rabbi filológiai forrásműveket is tartalmazó könyvtárát.
A mai olvasóterem néhány éve még romos raktárként szolgált… Gyakran járok ide. Olvasótársaim zsidó kutatókon és a rabbiképző, a Paedagógium növendékei mellett a bölcsészkar hebraisztikai tanszékének hallgatói, protestáns teológusok, külföldiek…
Nyolcszáz beírt olvasónk van, naponta tízen-húszan jönnek be.
…Én a külföldi zsidó újságokat szemlézném, de keveset találok, holott több száz jelenik meg.
Harmincnégyet kapunk ajándékba, illetve cserepéldányként. A rangosabbakra elő kellene fizetnünk, de ezekre nincs pénzünk.
Miből fedezik rezsijüket?
A fizetések, a világítás, fűtés, telefon a hitközséget terheli, és annak keretéből vesszük meg a hazai szakirodalmat, a zsidó témájú szépirodalmat. A Művelődési Minisztérium támogatja az egyházi könyvtárakat és múzeumokat – a Mazsihisznek nyújtott ötmillió harmada a miénk. Kétmillió forintot nyertünk a Világbank Felzárkózás az Európai Felsőoktatási Alaphoz pályázatán 1995-ös és 1996-os felhasználásra. Ebből vásároltuk meg két nagy kapacitású számítógépünket, telefaxot, a brosúrák kötésére alkalmas gépet.
Közös kincs
A megperzselt, csonkolt, penészes példányok is – néhány menthetetlen kivételével – helyreállíthatók, darabonként egy-két hónapos munkával. A Soros Alapítvány restauráló műhelyében az elmúlt években tizenhat újult meg. Remete tanár úr májusban már huszonnégyet mutatott.
– 1995 januárjában nálunk járt Németország budapesti nagykövete és a kultúrattasé. Kezükbe adtam egy tucat, a háborúban megtépázott példányt. Erre közbenjárásukat ígérték. Pár hónapra rá megjelent a düsseldorfi Niermann-Stiftung két kurátora. Részletes jegyzéket kértek minden sérült könyvről, indokolást helyreállításukra, árajánlatot restauráló műhelyektől. 103 ezer márka, vagyis tízmillió forint munkadíjat elfogadtak, és ennek negyedét kora tavasszal át is utalták a hitközség számlájára, az egyik OTP fiókjába. Több mint hatvan ritkaság restaurálása elkezdődött, néhány pedig kész is…
*
A ma már Madridban diplomáciai szolgálatot teljesítő Christa Mickel kultúrattasé további biztatására elkészítették a könyvtár teljes felújítási tervét, amely 95 millió forintra rúg. Esélyük van rá, hogy Düsseldorfból ezt is megkapják. Ha ez megjön, akkor a könyvtár technikai körülményei, külseje méltó lesz a tartalomhoz. Az egyik elképzelés szerint a padlás légterében épül meg az óriási raktár (bizony még ma is kíséret nélkül járhatnak az olvasók a könyvek labirintusában), az életveszélyes csigalépcsők helyett lift szállítja a majdani három szint között a kívánt anyagot, eltűnnek a roskadozó fapolcok, a levert vakolat mögül kibújó téglák. És meggyorsul a könyvek rendbehozatala, a hagyatékok feldolgozása, illetve selejtezése; beszerezhetik a Széchényi Könyvtárból a legkirívóbb hiányokat, köztük a Magyar Zsidó Szemle, az Egyenlőség egyes elveszett évfolyamainak filmmásolatát. Elkezdődhet az Interneten a művek katalógusának betáplálása, hogy néhány év múltán ne kelljen Tel-Avivból vagy Cincinnatiból ideutazni valamilyen anyagért. Mert a rabbiképző könyvtára elsősorban ugyan a magyarországi zsidóké, de kincse az egész világ zsidóságának, sőt a világ kultúrájának.
És ha nem kap a németektől pénzt?!
Címkék:1996-09