Megnyitotta kapuit a Scheiber Sándor tanintézet
Új tanév, új iskola, új név
Megnyitotta kapuit a Scheiber Sándor Tanintézet
Szeptember elsején a volt Anna Frank Gimnázium diákjainak nem a 121 éves József körúti házban hangzott el a tanévkezdő csengő, hanem Zugló zöldövezetében, a Laky Adolf utcában, a zsidó kórház szomszédságában.
A rendszerváltás, egyben a második világháború óta ez a harmadik jelentős, ugyanakkor a legnagyobb összegű beruházás a magyarországi zsidóság életében: az első a Dohány utcai zsinagóga 1995-ös megújulása; 1996 elején kezdődött meg a tanítás a Budakeszi úton a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában; az idei tanévkezdetre pedig felavathatták a BZSH Scheiber Sándor Tanintézetét. A névváltozást nem fogadta egyöntetű helyeslés. A kisebbségben maradtak az Anna Frank nevet hagyománytisztelőnek, nemzetközileg ismertnek értékelték, a többség azonban helytelenítette, hogy diákjaik mindennapját a pusztulás emléke árnyékolja be. Végül is az iskola a magyarországi zsidóság háború utáni kiemelkedő tudósának nevét őrzi.
Új oktatási formák
A rabbiképző kényszerű albérleténél az új iskola, már nagyságánál fogva is, lényegesen jobb körülményeket teremt a tanításra és a nevelésre. Megkezdődhetett a tanítás a hat évfolyamos elemi (ezt a régi terminológiát vették át) első és negyedik osztályában. Egyelőre változatlanul működik az érettségit adó négy évfolyamos gimnázium, de hozzájuk hasonló számban tanulnak már a teljesebb képzést nyújtó, tizenkét éves korban kezdődő, hat évfolyamos középiskola első négy osztályában. E típusban a tanulók már tizenhat éves korukban olyan bizonyítványt kaphatnak, amelynek alapján rövidített idejű szakképzéshez juthatnak valamelyik állami szakmunkásképzőben. Akik pedig felsőfokú továbbtanulásra készülnek, azok számára érdeklődésűknek megfelelően állítják össze órarendjüket, például a jövendő reménybeli orvosai több biológiát, fizikát választhatnak, a jogra készülők emelt óraszámban tanulnak történelmet, magyart. Ugyanakkor a most megvalósult természettudományos laboratórium, a kiteljesedő szakkörök, kezdve a számítógépes foglalkozástól a képzőművészműhelyekig is az egyéni képességek kibontakozásának adnak több lehetőséget.
Mindezek ellenére – felmérve a jelentkezők várható számát, tanulási készségét – az igazgatóság nem tervez elitiskolát, amelynek gimnáziumába csak négyes átlag fölött lehet bekerülni, és a bukdácsolóknak kiadják az útját; ellenben az egyetemre, főiskolára törekvők felkészülésükhöz az eddiginél is több segítséget kapnak majd.
„A zsidóság nem tantárgy, hanem életforma…”
A fenti mondatban fogalmazta meg az iskola szellemiségét Kohn Gábor, az Anna Frank Gimnázium sok éven át volt igazgatóhelyettese, az új intézet igazgatója, aki három pályázó közül nyerte el tisztségét. Kollégái kitűnő pedagógusnak tartják, tanítványai – bár matematikatanárnál ritkaság – szeretik. Igazgatóságáról azonban azt is mondják, hogy a jövőben még inkább a Síp utcában minősítik a tanárokat, ott állapítják meg az egyéni fizetéseket, rendelik el a nyugdíjazásokat.
A zsidó életformát szolgálja a zsinagógaként is működő aula, a tóraszekrénnyel ellátott imaterem, a konyha – ahol, elsősorban a lányok, megismerkednek a kóser háztartás követelményeivel -, a brochéval kezdett és befejezett reggeli és ebéd, a pénteki gyertyagyújtás. Természetesen a tantárgyak is tükrözik az iskola sajátosságát. A negyedik elemitől kezdenek héberül olvasni és írni tanulni, földrajzból olyan részletességgel ismerik meg Izraelt, mint Magyarországot, hasonlóan alapos ismereteket szereznek a zsidó nép és Izrael Állam történetéről. A jövőben is, mint az elmúlt években, az érettségi tételek egyike történelemből a magyarországi zsidóság múltjának valamelyik korszaka lesz, s tudják majd, hogy a Nobel-díjasok, a világ- és a magyar irodalom nagyjai közül ki volt zsidó.
Az 1998/99-es tanévre a négyszáz férőhelyes Scheiber Sándor Tanintézetbe 230 gyerek iratkozott be.
Várai Emil
Címkék:1998-09