Válasz Raj Tamásnak

A Szombat 1992. márciusi számában indulatos cikk jelent meg Raj Tamás tollából. Ebben a segélyezetteinkhez kiküldött körlevelünk tartalmát kifogásolja. A körlevél okozta sajnálatos félreérté­seket Kuratóriumunk maga is tapasztalta, és éppen ezért még 1992. februárban főtitkára egy második körlevelet küldött szét, amelyet Raj Tamás cikkének megjelenése előtt már hetekkel ko­rábban az érintettek kézhez kaptak. Tekintettel arra, hogy a cikk szerzője erről nem tesz említést, valamint arra is, hogy a korábbi levélből az írásban bemutatott részletek szövegkörnyezetükből kiragadottak, szeretnénk a korrigált levelet teljes egészében az alábbiakban közzétenni.

MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ SZOCIÁLIS SEGÉLY ALAPÍTVÁNY

1075. BUDAPEST, Síp u. 12.

Tisztelt Segélyezett!

Őszintén sajnáljuk, hogy az 1992. január 20-án küldött levelünk, valószínűleg a jogi szóhasználat miatt félreértésekre adott lehető­séget. Alapítványunkat, az amerikai JOINT azzal a céllal hozta lét­re, hogy segítse Önöket a nehézségek leküzdésében és kedvezőbb körülményeket biztosítson legalább 120 évig. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzösszeget igazsá­gosan és a tiszta erkölcs alapján használjuk fel.

A központi Szociális Bizottság működésének kezdete óta gya­korlat volt, hogy a segélyként nyújtott támogatás összegét a segé­lyezett elhunyta után a KSZB esetlegesen visszaigényelte azoktól az örökösöktől, akik a segélyezett után nagy értékű hagyatékban részesültek. Természetesen ez az összeg ismét a rászoruló zsidó hittestvéreink segélyezésére került felhasználásra.

Annak érdekében, hogy minden későbbi jogi problémát elke­rüljünk, szükségünk van egy olyan a segélyezett által aláírt nyilatkozatra, amelyben a nyilatkozó megerősíti, hogy elfogadja az abban foglalt esetleges jövőbeli igényünket.

Szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik már visszaküldték pozitív válaszukat, ezzel is bizonyítva törődésüket zsidó hittestvéreink iránt

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem a tulajdonra vonatkozó végrendeletet kívánunk segélyezettemtől.

Nagyon fontos tehát, hogy mindenki megértse, hogy az Alapít­vány csak azt a ténylegesen kifizetett készpénz összeget igényelhe­ti majd vissza a segélyezett örökösétől, amit állandó és rendkívüli segélyként részére kifizetett, és csak abban az estben, ha az örökha­gyó segélyezettünk után jelentős értékű hagyaték maradt.

Az étkezés jövőbeni lehetőségeit a Kuratórium újra tárgyalja. A Kuratórium következő döntéséig újabb lépéseket nem teszünk.

A magyar gazdaságban a közelmúltban történt változásoknak, az inflációnak, a márciusra tervezett nyugdíjemelésnek, a létmini­mum megemelkedésének a figyelembevételei a segélyezés felté­telei újra tárgyalásra kerülnek az Alapítvány Kuratóriumának so­ron következő ülésén.

A döntésekről természetesen értesíteni fogjuk Önöket.

Kívánunk mindannyiuknak hosszú és boldog életet!

Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány

Maradok tisztelettel:

/Salamon Zoltánné dr/ főtitkár

Utóirat: Személyes érdeklődés esetén az Alapítvány munka­társai az ismert délelőtti /hétfőn, szerdán, csütörtökön/ 9-12 óra közötti fogadóórákon szeretettel várják.

/Cím: 1075, Budapest, VII., Síp u. 12.1. em. 25./

Elismerjük tehát, hogy az első levél megfogalmazása nem volt szerencsés, egészen a megszólítástól az idős emberek számára ne­hezebben érthető jogi nyelvezetéig. Azt gondoljuk azonban, hogy a második levélből most már kitűnik, hogy az Alapítvány elsődle­ges célja idős hittestvéreink támogatása. A segélyezés elsődleges feltétele pedig a rászorultság. Az Alapítvány akkor tekint valakit rászorulónak, ha az illető vagyontalan. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a segítségre szorulók olyan ingó vagy ingatlan értékkel ren­delkeznek, amelyeket vagy mert képtelenek voltak, vagy mert idős korukban nehezen megváltoztatható életvitelükhöz szüksé­gük volt rá, nem akartak értékesíteni. Haláluk után ezeknek az ér­tékeknek nagy része örököseik tulajdonává vált. A legtöbb zsidó család fiatalabb tagjai hagyományosan még akkor is támogatják öregjeiket, ha örökségre nem számíthatnak. Nem hisszük, hogy el­fogadható az a magatartás, amely megengedi, hogy az az örökös, akinek hozzátartozóját szűkös eleiében hittestvérei, a világ zsi­dósága többnyire kemény munkával szerzett pénzből támogattak, nyugodtan fogadja el annak teljes hagyatékát.

Az EZRAT ACHIM gondolata, amely létrehozta az American Jewish JOINT Distribution Committee-t, valamint az általa alapí­tott szervezetünket, és a GEMILUT HASZADIM hagyománya, amely micvák teljesítésére ösztönöz és ösztönzi elsősorban a Ku­ratórium tagjait /ezért vállalták szerepüket/, de a pénzösszege­ket, amellyel rendelkeznek, nem ők adják, ezért fokozottabb fele­lősségük van az azzal való gazdálkodásban. Aki járatos a zsidó hagyományokban, az tudja, hogy „Cheszed” önmagában nem áll­hat meg „Emet” nélkül, mert felborulna a világ erkölcsi és anyagi egyensúlya.

Az Alapítvány állásfoglalása a létminimum megállapításának összegében az újpesti Családsegítő Központ számításain alapul: a létminimum e szerint jelenleg havi 11-12 ezer forint. Ami pedig az ebédszolgáltatást illeti, azt az Alapítvány micvának tekinti, s így azt senkitől nem vonja meg.

A cikk nekünk arról szól, hogy a legjobb szándékot is félre lehet érteni. A címben alapítványunkat illető minősítő jelző pedig ben­nünket, egy zsidó szervezet tagjait, fájdalmasan érintett. Tudjuk, hogy Raj Tamás igen sokat tesz elesett hittestvéreinkért, de meg kellene értenie, hogy ezt teszik kuratóriumunk tagjai is. Befejezé­sül azt hisszük -, hogy ha el is követtünk hibákat, amíg szándé­kaink és tetteink helyesek, senki sem ítélheti el egész tevékenysé­günket.

Salom!

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

Az Alapítvány létrejöttétől: Dr. Ancsel Éva, Fried Zsófia, Dr. Ká­dár Ivan, Dr. Kepecs Józsefné, Dr. Kovács Pál, Landeszman György, Salamon Zoltánné dr, Ungárné, dr. Komoly Judit.

1992. március 12-től: Bálint Éva, Dr. Friedmann Gábor, Dr. Korá­nyi László, Dr. Talyigás Katalin, Dr. Vajda András, Dr. Virág Teréz.