Újabb elmélet a fálásákról

Etiópia zsidóságáról bár egy és negyed évszázada már találkoztak velük európaiak mégis csak két évtizede tud a világ. Akkor akartak először nagyobb tömegben visszatérni őseik földjére, akkor kezdték az izraeli hatóságok, majd a rabbitanács származásukat vizsgálni. Ismertté pedig azáltal lettek, hogy a média ráirányította a világközvélemény figyelmét végső megsemmisülésük előtti kimentésükre szülőföldjükről s áttelepítésükre Izraelbe.

Az etióp zsidók a feltevések szerint az elveszett Dan-törzs leszármazottai. Hogy valóban a bibliai időkben szakadtak ki a zsidó közösségből, arra bizonyítéknak tartják, hogy csak a Tórát ismerik, a későbbi tanításokat, a Talmudot nem.

Bizonyítottnak látszik, hogy Etiópiában félezer évvel ezelőtt sokszázezer fálásá élt. így hívták a zsidókat, ami amhara nyelven idegent jelent. Ezzel a magyarázattal is vitatkozik Steven Káplár, a Jeruzsálemi Héber Egyetem afrika-tudomány tanszékének vezetője, aki a fálásákról módosított elméletet hirdet. Káplár szerint ezeket másként, vagyis fálásiknak hívták, ami pedig földnélkülit jelent. A százezrek eredendően nem lehettek zsidók, egy kis törzs még évezredek alatt sem szaporodhat ilyen hatalmassá, hanem túlnyomó többségük a XIV. században a különféle etióp fejedelmek közötti harc vesztesei. A lázadók jelentősebb hányada megmaradt ugyan a kopt egyházon belül, de a nyakasok, hogy ezzel is kimutassák az őket leigázó despota elleni tiltakozásukat, csatlakoztak a magukat Bet Izrael, azaz Izrael Házához tartozókhoz. Az uralkodó pedig elvette földjeiket, ezért lett belőlük fálási. A jelző azután az etnikum nevévé vált.

A jeruzsálemi professzor azt is állítja, hogy a fálásik nemcsak vallásilag különültek el, hanem vagy két évszadon át az északi tartományokban autonómiát is szereztek, s egyik ilyen fejedelem bizonyos Radai volt. Kaplan felfedezett egy XVI. századból származó fóliánst, amelyben az Egyiptomban élő David Abu Ibn Simra főrabbi említi Etiópia zsidóit.

Kaplan előtti álláspont szerint a XIV. században az öldöklés a zsidókat apasztotta, míg szerinte ez az etióp törzsek közötti harc volt, s utána duzzadt fel a zsidók száma. Így hát még megfejthetetlenebb: a középkor félmillió zsidójából miért maradt a XX. század utolsó évtizedére 40 ezer fálása vagy fálási? Ez erőszak következménye, vagy az, hogy többségük a nomád társadalom körülményei között élt, a nyomor és a higiénia hiánya végzett velük. Izraelben a sokgyermekesek közé tartoznak, számuk gyarapodik.

V.Gy.