Új találmányok a Talmudban

Napjaink tudományos-fantasztikus irodalma gyakran felfedez bizonyos találmányokat az ókori idők forrásaiban, esetleg a Bibliában is. Ha utánanézünk, a Talmudban is találhatunk néhányat. Álljon itt néhány példa Büchler Zsigmond albertirsai rabbi múlt század végi gyűjtéséből.

Sabbath tractatusára vonatkozó Toszefta hetedik fejezetében elősorolja mindazon babonaságokat, melyekben hinni igaz hitű zsidónak nem szabad: a fejezet végén pedig ezeket mondja: „Ki érczdarabot helyez el a csirkepizsébe a kikelő tojások közé (nyilván azon célból, hogy a daemonokat elűzze), az babonás ember, azaz emorikus (pogány) szokásnak hódol, de ha villám és mennydörgés miatt teszi, akkor meg van engedve.” Ugyanígy nyilatkozik Jalkut: „villám elleni óvakodás céljából meg van engedve szombatnapon acélt, vasat elhelyezni a ház köré”. Világos tehát, hogy a Talmud idejében a vas és az acél villámhárító tulajdonsága már nem volt új dolog, mert a gyakorlati életben felhasználták és alkalmazták.

A távcső kétséget kizáró módon ismertetve van a Talmudban.

Rabbi Gamelielnek egy csője volt, amelyen át kétezer rőfnyi távolságig látott a szárazföldön és ugyanoly távolságnyira a tengeren.

Az ópium, morphium, kloroform találmánya egészben csak 500-150 év óta datálódik, és mégis úgy látszik, hogy a Talmud-szerzők előtt ismertek voltak. Annyi bizonyos, hogy bódító szereket használtak a beteg elkábítására, mielőtt műtétet végeztek rajta (lásd Baba-mezia, 83. b., továbbá Baba-kamma, 85. a.).

Kopernikusznak azon XVI. századi, most már az egész művelt világ által elfogadott tana, hogy a Föld forog és a Nap áll, már vita tárgyát képezte a Talmudban.

Érdekes, hogy a midras honnan következteti, hogy a Föld forog: mert írva vagyon Isten elnevezte vala a száraz részt Földnek, miért nevezik éppen Földnek, mert siet, fut Isten parancsára (siet szó gyökere).

Mindezekből tehát elég világosan kitetszik, hogy mégiscsak igaza van bölcs Salamonnak, midőn azt mondja: „Mi sem új a Nap alatt”.

Csakhogy az ókorban, habár ismeretesek voltak a régiek előtt a természet csodái, nem tudták vagy nem akarták azokat kellőképpen kiaknázni, praktikusan fejleszteni és terjeszteni.

Mindenesetre figyelemre méltó, hogy még technikai-tudományos szempontból is találhatunk érdekességeket a régi forrásokban.

(róbert)