Új Kuratórium a Mazsök élén

Új Kuratórium a Mazsök élén

Közel egy éves interregnum után, május 4-én ült össze a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány új kuratóriuma. Az ülés napirendjén két téma szerepelt: a Mazsök bizottságainak felállítása, valamint a szervezet előző évi beszámolójának és idei költségvetésének elfogadása.

Hány bizottságra van szükség?

Rövid vita után, mely a bizottsági tagok jelölésének előkészítetlenségéről folyt, a kuratórium 9 igen, 3 nem és 2 tartózko­dó szavazat mellett úgy döntött, hogy lét­rehozza a bizottságokat. A Pályázati Bi­zottságba Engländer Tibor (Cionista Szövetség), Kardi Judit (Cionista Szövet­ség), Szeszlér Tibor (B’nai B’rith) Sze­nes Iván elnök (NÜB) tagságát javasolta Zoltai Gusztáv. A javaslatot 13 igen, 1 tar­tózkodással fogadta el a testület. A Pénz­ügyi Bizottság Weisz Péter elnök (Debre­ceni Hitközség), Eli Spanic (WJRO), Ko­rányi László (Mazsike), Pollák Jenő (Mazsihisz) tagságával jött létre 13 igen, 1 tar­tózkodó szavazat mellett.

Az Életjáradéki Bizottság Tordai Péter elnök (Mazsihisz), Örley Pál (Muszoe), Schweitzer József, Talyigás Katalin (Magyarországi Zsidó Szociális Alapít­vány) tagokkal 13 igen, 2 tartózkodás mellett jött létre

Szeszlér Tibor Kárpótlási Bizottság lét­rejöttét javasolta a stratégiai feladatok ki­jelölésére és a Mazsök operatív munkájá­nak felügyeletére, valamint további kár­pótlás kiharcolására. Pollák Jenő támo­gatta a javaslatot, míg Engländer Tibor úgy vélte, nincs szükség e külön bizott­ságra, az egész kuratóriumé e feladat. Eliezer Gilad nem állandó bizottságot, hanem egy tárgyaló delegáció kijelölését vélte szükségesnek. Eli Spanic szerint gondosan meg kell határozni a működés feltételeit, az érdekérvényesítés módját, de arról dönteni kell, hogy kíván-e élni a kuratórium a további követeléssel. Zoltai Gusztáv emlékeztetett, hogy 1997-ben a kormány azt ígérte, hogy az alaptőkét nö­velni fogja, idén pedig már a működés költségeit se folyósította. Szeszlér Tibor Zoltai Gusztávot, Herczog Lászlót, Tor­dai Pétert és önmagát javasolta a Kárpót­lási Bizottságba. Zoltai Gusztáv Tímár Györgyöt a Felügyelő Bizottság elnökét javasolta, ám Szeszlér Tibor jelezte, hogy az fb tagság kizárja e lehetőséget. Engländer Tibor elhamarkodottnak tartotta a bi­zottság életre hívását. Ha stratégiai fel­adatot lát el, mondotta, benne kell lennie a WJRO képviselőjének is. Zoltai sür­getőnek látta feladatot, hogy még a jelen­legi kormánnyal tárgyalhassanak az ügy­ben. Szeszlér Tibor furcsállta, hogy Eng­länder Tibor a Pályázati Bizottság létreho­zását nem tartotta elhamarkodottnak. 12 igen, 3 tartózkodással a kuratórium végül létrehozta a kárpótlási bizottságot, és 9 igen, 3 nem szavazattal a jelölt személye­ket is elfogadta.

Örley Pál megköszönte a Mazsök iroda munkatársainak, hogy az interregnum idején eredményesen képviselték a túl­élők érdekeit.

Ki kutasson, ki képviseljen, hová jöjjön a pénz?

Sebes Gábor irodavezető beszámoló­jában vázolta, milyen munkát végzett a Közalapítvány az elmúlt egy évben. Fo­lyósították az életjáradékokat, kárpótlási tárgyalásokat folytattak Vilniusban és Washingtonban, továbbá végezték az in­gatlanhasznosítást, ami meglehetősen komoly gondot jelent. A Mazsök három ingatlanában mondták fel a bérlők a szerződést, s helyükre nem sikerült új bérlőt találni, ami jelentős bevételi ki­eséssel járt. Lehetőség volna a szociális ellátás bővítésére pályázni a Széchenyi terv adta keretek között, s meg kellene fontolni bizonyos ingatlanok eladását, és forgalomképesebb ingatlanokba (épülő irodaházakba) beruházni. Ko­moly pszichikai terhet jelentett a Mazsök iroda számára a kuratóriumi háttér nélkül végzett munka, ezért is fontos a 2000. évi mérleg elfogadása, mondotta végül. Beszámolóját a kuratórium 16 szavazattal, egyhangúan elfogadta.

A 2001. évi költségvetésbe is beüte­mezett kárpótlási tárgyalások folytatása nem a Mazsök feladata, így finanszírozá­sa sem rájuk hárul, vélte Zoltai Gusztáv, mert erre a Mazsihisz kárpótlási bizottsá­ga hivatott. Pollák Jenő ezzel szemben a Mazsök szakértelmére apellált, ami in­dokolttá teszi, hogy az iroda munkatár­sai vigyék tovább az ügyeket. Szeszlér Tibor szerint az alapító (a magyar állam) beleköthet abba, hogy a Mazsök költségvetéséből finanszírozzák a nemzetközi tárgyalásokat. (Az alapító jelenlévő kép­viselői e kérdésben nem nyilvánítottak véleményt. Sík János a feladatokat nem látta a pénzügyi beszámoló alapján átláthatónak. Örley Pál méltánytalannak nevezte a felvetést, hogy a képviseletet el kellene vonni a Mazsöktől. Dr Szenes Iván arról beszélt, hogy bár a kuratórium megszűnt egy éve, „a túlélők nem szűn­tek meg”, és a Mazsök apparátusa bizto­sította 19.000 ember járadékának kifi­zetését és folytatták a kárpótlási küzdel­met. Eli Spanic javasolta, hogy a követ­kező kuratóriumi ülésen döntsenek csak, míg Or-Csillag Shai szerint elviek­ben sem lehet elfogadni a költségvetést.

Sessler György a Mazsök gazdasági vezetője részletezte a költségvetést. Hozzátette, elhamarkodottnak tartja a Kárpótlási Bizottság létrehozását, mert veszélyezteti a túlélők gyors kárpótlását. Eliezer Gilad azt firtatta, honnan lesz fe­dezet a kárpótlási tárgyalások folytatására. Szeszlér Tibor felvetését, hogy pá­lyázzon a Kárpótlási Bizottság a Mazsökhöz a kárpótlási kutatások és tárgyalá­sokhoz szükséges költségekért, Sebes Gábor azzal utasította el, hogy e munka a Mazsök alapszabályi feladata, abszurd volna erre pályázni. Zoltai Gusztáv sze­rint nem a Mazsök feladata folytatni a tárgyalásokat, hanem a Mazsihisz kár­pótlási bizottságának, akik felkérhetik (fel is kérik majd) a Mazsök operatív munkatársait, hogy folytassák e munkát, ám ez jogilag nem az állami részvételű Közalapítvány feladata. „Kié lesz a kihar­colt jóvátétel?” – tette fel a kérdést Szeszlér Tibor. „Akinek átutalják” – vála­szolt Sebes Gábor, utalva a hatáskörök tisztázatlanságára. Sessler György emlé­keztetett, hogy a kuratóriumi interregnum idején a Mazsihisz kárpótlási bizott­sága felügyelte a kárpótlási tárgyaláso­kat. Elnézést kért a Cionista Szövetségtől, hogy annak képviselőjét nem hívták meg a testületbe, egyben utalt rá, hogy a Mazsök iroda három éve az alapí­tó magyar állam által megszabott, évi 30 milliós költségvetéséből igen nehezen fedezhető a sokrétű munka, amit az iro­da végez. Szenes Iván úgy vélekedett, hogy a Mazsök iroda lendületet adott a magyar zsidó érdekek képviseletének a nemzetközi porondon, s a kivívott repu­tációt nem lenne szabad veszélyeztetni a képviseleti jog szűkítésével, ha módo­sítják is a hatáskört. Talyigás Katalin úgy fogalmazott: évek óta nem találkozott ilyen előkészített beszámolóval a zsidó közéletben. Elegendőnek tartotta az in­formációkat, hogy bizalmat szavazzon a további munkához. Az a tény, hogy a Mazsök a Claims Conference-ben helyet kapott a támogatásra különösen rászoruló, erős kelet-európai érdekképvisele­tek mellett, az a Mazsök operatív csapa­tának eredménye. Nem szabad a kuta­tásra fordítható összeget kurtítani – ér­velt a költségvetés elfogadása mellett. A testület végül 11 igen 1 tartózkodás mel­lett elfogadta a 2001 év költségvetését.

Talyigás Katalin pályázaton kívül kérte megszavazni az 57-62 év közöttiek jára­dékát fedező összeget azok számára, akik létminimum alatti jövedelemmel rendelkeznek. Mintegy 150 embert érint e tétel, melynek összege fél évre 5 mil­lió forint, és a Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány folyósítaná számukra e pénzt. Javaslatát a kuratórium 14 igen szavazattal elfogadta.

Döntés a szervezetek támogatásáról

A május 24-én tartott kuratóriumi ülé­sen először a szervezeti-működési sza­bályzat módosításáról bontakozott ki vi­ta. Formai és tartalmi kifogások merül­tek fel (későn kapták kézhez a kuráto­rok a tervezetet), így két ellenszavazattal elhalasztották a döntést. A 2000. évi mérlegbeszámolót a Pénzügyi Bizottság nevében Weisz Péter elfogadásra java­solta, s az egyhangúlag el is fogadtatott.

Pollák Jenő felvetette: vajon nem volna-e célszerű jogvesztő határidőt szabni a kárpótlásra jelentkezőknek. Sebes Gá­bor közölte, csupán néhány százzal lép­ték túl a várt 20.000 fős létszámot. A Ma­zsök saját vagyonából kell fedezni nyug­díj-kiegészítésüket, vagy a kormányt kell kérni, hogy emelje fel az indulóvagyont.

Az ülést vezető Eliezer Gilad javaslatot tett a Kárpótlási Bizottság megszünteté­sére, mert Tordai Péter és Zoltai Gusztáv jelezték, nem vállalják a tagságot. Rövid vita után 13 igen szavazat és 2 tartózko­dás mellett megszűnt a bizottság.

Zoltai Gusztáv javaslatot tett a zsidó szervezetek pályázaton kívüli támogatá­sára. A B’nai B’rith 500.000 Ft, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1 millió Ft, a Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány 20 millió Ft (15 ezer Ft/fő 60 év alatt), a Munkaszolgálatosok Országos Egyesüle­te 2 millió Ft, a nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága 2 millió Ft, a Szeretetkórház 24 millió Ft, a Zsidó Fiatalok magyaror­szági Egyesülete 1 millió Ft juttatásban részesüljön – szólt az előterjesztés.

A felszólalók a szervezetek körét és az aránytalanságokat egyaránt bírálták. Ké­szüljön kimutatás a szervezetekről, in­dokolja meg a kuratórium, ki mennyit és miért kap. Volt, aki a szervezetek auto­nómiájának sérelmét látta abban, hogy költségvetésükkel kell indokolják kérel­müket, mások azzal érveltek, hogy a fantomszervezeteket ennél komolyabb kritériumrendszerrel lehet csak kiszűrni. Korányi László azt javasolta, hogy tagdíj- bevételük arányában folyósítsanak tá­mogatást, így ösztönözve az önfenntar­tásra az egyes szervezeteket.

Keller László a kórház támogatását kevesellte. Szenes Iván, a Pályázati Bizottság elnöke az áttekinthetőséget fon­tosnak tartotta, Tímár György pedig fe­lajánlotta, hogy az állami forrásokhoz be­nyújtható pályázatokról tájékoztatást nyújt. Pollák Jenő féléves támogatás megszavazását ajánlotta, s az egész pá­lyázati rendszer átgondolását. Álláspont­ja szerint a Szeretetkórházat a Hitközség­nek kell finanszírozni, mert a javasolt 24 millió forint a Mazsök összbevételeinek 20 százaléka, ám a kórház működésé­hez csekély hozzájárulás. Eliezer Gilad a szervezetek más forrásait is felmérni ja­vasolta, illetve az eddigieknél részlete­sebb elszámolást tenne kötelezővé. Sze­nes Iván bejelentette, nem tud új normarendszert kidolgozni. Végül a kuratórium megszavazta az előterjesztett támogatási javaslatokat, 3 igen, 12 nem arányban elvetette, hogy költségvetést kérjen az egyes szervezetektől, illetve 10 igen, 2 nem szavazat mellett úgy döntött, hogy a Pályázati Bizottság normatív rendszert dolgozzon ki, mely összehasonlíthatóvá teszi a pályázatokat.

A Mazsök kuratóriumának tagjai:

(vastagon szedve az új tagok neve)

A Kuratórium tiszteletbeli elnöke (később kerül kinevezésre)

Eliezer Gilad, a Kuratórium társelnöke

Zoltai Gusztáv, a Kuratórium társelnöke

Fixler Herman, a Kuratórium alelnöke

Tordai Péter, a Kuratórium alelnöke

Eli Spanic, a Kuratórium tagja

Dr. Engländer Tibor, a Kuratórium tagja

Herczog László, a Kuratórium tagja

Dr. Kardi Judit, a Kuratórium tagja

Keller László, a Kuratórium tagja

Dr. Korányi László, a Kuratórium tagja

Várszegi Dóra, a Kuratórium tagja,

az Alapító által delegált tag

Dr. Örley Pál, a Kuratórium tagja

Dr. Pollák Jenő, a Kuratórium tagja

Dr. Sík János, a Kuratórium tagja,

az Alapító által delegált tag

Dr. Schweitzer József, a Kuratórium tagja

Dr. Szenes Iván, a Kuratórium tagja

Dr. Szeszlér Tibor, a Kuratórium tagja

Dr. Talyigás Katalin, a Kuratórium tagja

Weisz Péter, a Kuratórium tagja

Zvi Ramot, a Kuratórium tagja

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Dr. Tímár György, a Felügyelő Bizottság elnöke

Albert Reichmann, a Felügyelő Bizottság tagja

Or-Csillag Shai, a Felügyelő Bizottság tagja

Lancz Tibor, a Felügyelő Bizottság tagja

Tóth Attila Simon, a Felügyelő Bizottság tagja

Ferencz I. Szabolcs, a Felügyelő Bizottság tagja

Dr. Staub Pál, a Felügyelő Bizottság tagja

2001. június végén újabb ülést tartott a Mazsök kuratóriuma, melyen személyes problémákat vitattak meg. A 19 tagú kuratóriumból 11 fő volt jelen. Az ülést össze­hívó Eliézer Gilad, a kuratórium társelnöke („civilben” a Szochnut budapesti irodájának elnöke) zárt ülés megtartását indítványozta a jelenlévőknek, akik közül erre négyen emelték föl támogatólag a kezüket. „Megállapítom, hogy a többség támogatja a javaslatot” – vonta le a következtetést a társelnök, távozásra szólítván föl mindazokat, akik nem tagjai a kuratóriumnak. (Utóbb kérdésünkre azt a felvilá­gosítást kaptuk a Mazsök titkárságán, hogy tízen szavaztak a zárt ülés mellett.) A zárt ülésen a hírek szerint azt vitatták meg, távozzon-e állásából Sessler György, a Mazsök gazdasági titkára, aki az elmúlt egy évben számos más tisztséget „gyűj­tött be”, így többen megkérdőjelezték, vajon e különféle pozíciói nem ütik-e egy­mást. Sessler egyebek közt a BZSH és a Mazsihisz számvizsgáló bizottságainak el­nöke, továbbá a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének alelnöke. A je­lenlévő kurátorok többsége úgy döntött, hogy Sessler maradjon meg tisztségében.