Ügyész vizsgálja a Félelmet
Vihart kavart a háború utáni pogromok leírása
Népszabadság
2008. január 17./Miklós Gábor
Akár három évre is börtönbe csukhatnák azt az amerikai egyetemi tanárt, akinek most jelent meg könyve a háború utáni lengyel-zsidó kapcsolatokról Lengyelországban.
Csak pár napja került a lengyel könyvesboltokba Jan Tomasz Gross kötete a Strach (Félelem), a lengyel média máris arról értekezik, hogy a Princeton Egyetem tanára ellen vádat emelhetnek “nemzetgyalázás” címen. Az először két éve angolul kiadott könyvben a háború utáni évek lengyel-zsidó viszonyrendszeréről ír a szerző.
Haragosan reagált az egyház a kötetre. Stanislaw Dziwisz bíboros, Krakkó érseke (II. János Pál egykori titkára) szerint a könyv nem a megbékélést, hanem a megosztást szolgálja. A pogromokért a főpap egyedül a kommunista rendszert teszi felelőssé, s rosszalja, hogy Gross könyvét a Znak katolikus kiadó adta ki lengyelül. Gross korábbi könyve, a Szomszédok, hasonló viharokat keltett. Abban azt írta le, hogy a német megszállás utáni napokban miként irtotta ki egy Jedwabne nevű kisváros egyik (lengyel) fele a másik (zsidó) felét. A magyarul is megjelent könyv komoly vitát és megrázó történelmi önvizsgálatot provokált Lengyelországban.
A krakkói ügyészség a Félelem kapcsán aktát nyitott: vizsgálják, hogy a kötet kimeríti-e a lengyel nemzet elleni rágalmazás bűncselekményét. Ezt a paragrafust két éve illesztették a lengyel Btk.-ba, amikor a nacionalista-jobboldali Jog és Igazságosság Párt volt hatalmon. A lengyel média szerint a korábbi kormány igazságügy-minisztere már az angol nyelvű kiadás után utasítást adott: vizsgálják a vádemelés lehetőségét. Időközben a hatalomváltás volt Varsóban és a könyv megjelenése is csúszott.
Gross tanúvallomások alapján ábrázolja a vérvád feléledését a háború utáni, szétzilált Lengyelországban. Nemcsak Kielcében, de a művelt Krakkóban is embereket vertek agyon az utcán, de még a kórházban is. A véres és kegyetlen részletekből Gross arra az általánosításra jut, hogy a lengyelek nemcsak a holokauszt sírjából viszszatértektől féltek, de attól is, hogy elveszítik a zsidók megszerzett javait, illetve azokat a gazdasági pozíciókat, amelyeket a pusztulással megszereztek. Az egyháziakat különösen ingerelheti az egykori püspökök korabeli szövege. Jóváhagyólag indokolták ugyanis a pogromokat. Nem ítélték el az antiszemitizmust nyilvánosan sem. A londoni székhelyű illegális kormányzat helyi megbízottai is antiszemita tartalmú jelentéseket küldtek haza – tárta fel Gross. A tömeggyilkosságokban alaposan kivette a részét a kommunista rendőrség és katonaság, a közigazgatás tagjai. A mai felzúdulás – erről szólnak az internetes bejegyzések – kiegyensúlyozottságot, azaz a zsidók lengyelellenes bűneinek leírását hiányolja. Ezeket az államvédelemnél és a pártapparátusban követték el – állítják.
Még nem dőlt el: a történelmi igazságról az ügyész és a bíró, vagy a történészek mondják-e ki a végső szót.
