Tulajdonostárs: a Hitközség

Írta: Bánhidi László - Rovat: Archívum, Gasztro, Gazdaság

A Pesten megnyílt kóser étteremről szóló híradás hallottakor elhatároztam, hogy kipróbáljuk. Lapunk gazdasági rovatának indítása után már nem csupán a várható gasztronómiai élvezet, hanem a vállalkozók személye iránti kíváncsiságom is a Klauzál tér 2. szám alatti étterembe csábított. A keddi beszélgetés előtt vasárnap családommal együtt inkognitóban a Shalom kóser étteremben ebédeltem.

A vendégeket a bejáratnál a rituális fehér fajansz kézmosó várja, az asztalokon Izraelből hozatott gyönyörű damaszt abroszok, rajtuk hollóházi porcelán étkészletek, a poharakban damaszt szalvéták, sok virág. Az L&M Kft. tulajdonosai közül ketten, Molnár Miklós és Gács Gábor tudtak eljönni a beszélgetésre. Elmondtam, hogy a környezet és a hangulat is tetszetős, az ételekkel és italokkal, a kiszolgálással, sőt az árakkal is elégedettek voltunk, csak egyet fájlaltunk: nem kaptunk flódnit, mert elfogyott. A tulajdonosok egymásnak adták a szót, a dicsérő szavakra meglepően azonosan reagáltak.

  • Mi nem vagyunk ennyire elégedettek, mert ismerjük a külföldön működő hasonló intézményeket és még magasabbra kívánjuk állítani a mércét. Persze az elismerésnek örülünk.

Az étterem létrehozása, az előkészítés, szervezés, berendezés mindannyiuk közös munkája. A három családé, amelyik összefogott…

    • Mostanra állt össze a végleges csapat, amely kóser élelmiszerek termeltetésével és értékesítésével kíván foglalkozni. Egy kóser étterem nem szokványos étkeztetési vállalkozás, ezt a SZOMBAT olvasóinak nem kell külön magyarázni. Ezért örülünk annak, hogy mire ezek a sorok megjelennek, már Lőwy Tamás rabbi lesz az üzlet vezetője, aki a harmadik tulajdonos, Lédermann Nándor családjának tagja. Sőt, a nagy család, a Budapesti Hitközség is részese tulajdonosként a vállalkozásnak.

Logikusnak tűnik, hiszen hitközség nélkül nincs kóserság, a felügyelethez, a működtetéshez jelenlétük nélkülözhetetlen. Tulajdonosi szerepvállalásuk ennél többet sejtet.

  • Zoltai úr és munkatársai a Hitközségnél megértették, hogy anyagilag is érdemes a vállalkozásba belépni, s a Síp utca 12. szám alatti üzlethelyiségük fejében szerzett tulajdoni részük értéke folyamatosan növekszik.

Beszélgetőpartnereim a tavalyi alapítás történetét mesélték el. Ők is azt az utat járták, mint a többi vállalkozó. Az alapító okiratba az építőipari munkáktól kezdve a fuvarozáson át a takarításig szinte minden tevékenységet belevettek, nem tudván, mi jön be véglegesre. Mára tudják, hogy mit akarnak, és hogy kik azok, akik együtt akarják. A családtagok is valamennyien együtt dolgoznak a sikerért, mindegyikük napi 12-16 órát.

  • Egy étterem bevezetése és üzemeltetése sokba kerül. A Délpesti Vendéglátóipari Vállalattól béreljük az üzletet. Ok egy évben hat hónapig nyitva tartottak, hat hónapra bezártak. Úgy indultunk, hogy tudtuk, egy esztendeig nem lesz nyereségünk, és egész évben nyitva leszünk. A kezdő vállalkozásokba a tulajdonosoknak pénzt, munkát és időt kell invesztálniuk, enélkül nem megy.

Arra természetesen kíváncsiak voltunk, hogy a tudatosan vállalat veszteségek finanszírozását hogyan képesek megoldani, s közben miből élnek a családok, hátha másoknak is ötletet adhatunk. Molnár Miklós nyugodtan és mosolyogva magyarázta módszerüket, amely egyúttal talán a filozófiájuk is.

  • A jelenlegi döbbenetesen magas hitelkamatok mellett egy kezdő vállalkozás önmagát ítéli halálra, ha kölcsönt vesz fel. Társaságunk családjai, a Lédermann, a Gács és a Molnár család, maguk előlegezik meg a vállalkozás folytatásához szükséges összegeket. Mindegyikünknek már korábbról van másik saját vállalkozása is, vagyis azokból élünk, természetesen azokkal is rengeteg teendőnk van! Minden dolognak utánajárunk, minden forintot megfogunk. A Shalom étterem tervezését és kivitelezését is együtt csináltuk. A berendezést úgy hoztuk össze, hogy a gyártó üzemeket kerestük fel, így vettünk tányérokat, poharakat, bútorokat és szőnyegpadlót. Olcsóbb volt és kiváló termékekhez jutottunk. Magunk szerezzük be a szükséges élelmiszer alapanyagokat és feldolgoztatjuk.

A tulajdonosok itt áttérnek a vállalkozás jövőjének ismertetésére. Több lábra állítják magukat, ebben kap szerepet a Síp utcai üzlet, ahol minimarketet nyitnak. Itt mindenféle, de szigorúan kóser termékeket terveznek árusítani, kicsiben és nagyban. Miután nincs befektethető fölös pénzük, ezért a gyártókkal úgy kívánnak megállapodni, hogy az áruért a szállítás után 90 nappal fizetnek, illetve bizományba veszik át a termékeket a termelők által fenntartott konszignációs raktárból. Miután az étterem alapanyagokkal való biztonságos ellátása ma gondot jelent, a harmadik tervük szerint ebbe is beszállnak. Már ma is vágatnak csirkét és libát, az ortodox hitközség felügyelete alatt, szigorúan betartva az előírásokat. Ma még csupán a saját éttermük ellátására jut ebből, de a minimarketet is folyamatosan el kívánják látni, ehhez kell majd a hűtőkocsi és a hűtőkamra is.

  • Szeretnénk, ha a Shalom étterem ismert és kedvelt lenne, az itthon élő és idelátogató zsidók kedvenc találkozóhelyévé válna. Két különtermünk is van. Rendelkezésre állunk a különféle zsidó ünnepek és események hangulatos megünneplésénél, rendeznénk klubesteket, baráti találkozókat. Előrendelés esetén az ételeket házhoz is szállítjuk. Családias vendéglőt kívánunk nagyon magas szolgáltatási színvonalon működtetni, ahová a nem zsidó vallású emberek is örömmel térnek be és velünk együtt jól érezhetik magukat. A három családból nálunk is csak kettő a hitsorsos, dolgozni is együtt dolgozunk, élni is együtt akarunk örömben és békében.

Bánhidi László

Címkék:1991-09, gasztronómia

[popup][/popup]