Tudósítás hitközségi zárt ülésekről

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség 1996. április 19-i és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1996. április 22-i zárt képviselő-testületi üléséről

Miután mind a két képviselő- testületi ülés úgy döntött, hogy a nyilvánosság kizárá­sával végzi munkáját, nem tudunk a történtekről olyan átfogó, a légkört is érzékeltető tudósítást nyújta­ni olvasóinknak, mint amire az ezt megelőző alkalmakkor törekedtünk. Több forrásból származó információk­ból próbáljuk a lényeget felvázolni.

BZSH – alapszabály- ellenes zárt ülések

A nyitóima elhangzása után Korn Jó­zsef elnök (egyben az ülés levezető el­nöke) a vezetőség döntése alapján java­solta, hogy a BZSH közgyűlései ezentúl a sajtó kizárásával folytassák munkájukat és – mint az általában szokásos – mun­kája végeztével a vezetőség tartson saj­tótájékoztatót. (A BZSH alapszabálya sze­rint a képviselő-testület ülései nyilváno­sak – a szerk.) Javaslatának indoklásául – az általános szokás említésén kívül – azt hozta föl, hogy a korábbi közgyűlé­sekről nem megfelelő információk láttak napvilágot. Javaslatát a közgyűlés egy tartózkodással elfogadta.

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató egyperces néma felállásra szólított fel a márciusban elkövetett izraeli robbantá­sos merényletek áldozatainak emlékére. Ezután ismertette az elmúlt költségveté­si év eredményeit s gondjait. Egyik leg­fontosabb megállapítása az volt, hogy amennyiben nem sikerül számottevő új bevételi forrásokat találni, a BZSH az idei évben föléli tartalékait, így jövőre már a folyó költségek fedezése is gondot okoz­hat. Miközben az elmúlt tíz évben 400 százalékos volt az infláció, a hitközség bevételei csak 100 százalékkal nőttek. A százmilliós nagyságrendű költségve­téssel szemben a hívek évente csupán 1,6 millió forintnyi hitközségi adót fizet­nek. Neheztelőleg említette az igazgató, hogy a snóderolások (nagyünnepek ide­jén tett fölajánlások) idején bejelentett összegekből a BZSH igen keveset lát – utalva arra az ismert gyakorlatra, hogy az így befolyt pénzt a templomkörzetek alapítványaik révén megtartják. Számot­tevő ilyen jellegű bevétel csak a két leg­nagyobb gyülekezetből, a Hegedűs Gyu­la utcai és a Dohány utcai körzetből ér­kezett. Megemlítette a Nagyfuvaros utcai körzet Talmud Tóra alapítványát is, de szemrehányó felhang nélkül, hallgatóla­gosan tudomásul véve ezáltal, hogy a körzet kulturális tevékenységét ebből fe­dezik. Sorra vette az egyes szervezetek, létesítmények gazdálkodását, megemlít­ve egyebek közt a Wesselényi utcai orto­dox iskola tízmilliós nagyságrendű hiá­nyát, amelyet a hitközség szintén nem nézhet tétlenül. Hajabács Júlia főköny­velő tartott számadatokban bővelkedő gazdasági beszámolót. Hozzászólás nem volt, az 1995. évi zárszámadást és az 1996. évi költségvetést a közgyűlés egy tartózkodással elfogadta.

Ezután került napirendre a BZSH tulaj­donában lévő Hegedűs Gyula utcai ház­ingatlan eladása. Ebben az épületben ta­lálható a zsinagóga is. (1996. februári számunkban már beszámoltunk az előz­ményekről: nemrég derült ki, hogy az épület tulajdonjogát az államosítások idején elfelejtették átírni, így az véletle­nül maradt a hitközség tulajdonában.) Mivel az ingatlan fenntartása meghalad­ná a hitközség anyagi lehetőségeit, in­kább az eladás mellett döntöttek. A XIII. kerületi önkormányzat 45 millió forintos vételárat ajánlott föl az épületért. A BZSH birtokában maradna természetesen ma­ga a zsinagóga és annak külső termei – esetleg az alagsor egy felhasználható ré­sze. Lőwy Tamás, a Hegedűs Gyula ut­cai körzet rabbija indulatos hozzászólá­sában nem emelt ugyan kifogást az el­adás ellen, ismertette azonban ama kí­vánságát, hogy az épületben egy vagy két lakás tulajdonjogát tartsa meg a hit­község (lévén a körzet irodája is máshol van), továbbá, hogy az eladásból befolyt összeg egy részét bocsássák a templom­körzet rendelkezésére. Javaslatot tett egy kulturális és sportcentrum létreho­zására ugyanabban az épületben – ezt a tervét a vezetőséghez intézett levelében korábban is kérte már. Zoltai Gusztáv igazgató válaszában csupán arra utalt, hogy a főrabbi terve igen vázlatos, egy esetleges beruházás költségeit nem tar­talmazza. Sportcentrum működtetése pedig inkább vállalkozói formában kép­zelhető el. Lőwy Tamás elképzelései összességükben nem találtak pozitív fo­gadtatásra. A közgyűlés az épület eladá­sára megadta a felhatalmazást a vezető­ségnek. A közgyűlés Deutsch Róbert zá­ró imájával ért véget.

Mazsihisz – az elnök­buktatás elmaradt

Fröhlich Róbert főrabbi nyitóimája után Feldmájer Péter elnök javaslatot tett a közgyűlés zárttá nyilvánítására, amit a jelenlévők elfogadtak. (A BZSH-val ellentétben a javaslat itt csak erre az egy alkalomra vonatkozott. A Mazsihisz alapszabálya értelmében a képvi­selő-testületi ülés nyilvános, hasonlóan a BZSH-hoz.) Ezután – még napirend előtt – Kardos Péter főrabbi kért szót és bejelentette: tekintettel az elmúlt hetek eseményeire, „az összzsidóság érdekében” visszavonja a Feldmájer Péter elnök visszahívására tett javasla­tot, amit a márciusi közgyűlésen ter­jesztett elő példabeszéd kíséretében.