Törvényjavaslat a Holocaust-tagadás szankcionálására

Antall József miniszterelnökkel 1992 őszén történt találkozás után a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége eljuttatta a kor­mányfőhöz azt a törvényjavaslatot, amely a Holocaust ta­gadásának bűncselekménnyé nyilvánítását célozta, hasonlóan a többi európai országhoz.

Az 1993 februárjában elküldött javaslathoz szakértői véleményt is küldtünk, ám 1993. május 3-án az igazságügyi miniszter meg­bízásából Dr. Bárd Károly államtitkár elutasító választ fogalmazott meg.

Az azóta eltelt idő önmagában is bizonyította, hogy a jelenlegi magyar jogszabályok nem alkalmasak a probléma kezelésére, ezért szükség van az izgatás törvényi tényállásának újra szabályozására.

Ugyanez a véleménye az Országgyűlés antiszemitizmus elleni csoportjának is, amely megbízta Bethlen István képviselőt, hogy jogászokból szervezzen egy olyan szakértői csoportot, akik az újraszövegezésben segíteni tudnak.

A képviselő úr mindent megtesz feladata teljesítésére, amely azonban igen nehéz, mert nem egyszerű jogi problémáról van szó. A véleménynyilvánítás szabadsága és a büntetőjogi szabályozás viszonyáról az Alkotmánybíróság már állást foglalt s olyan tör­vényi tényállást kell alkotni, amely kielégíti az állásfoglalásban írt követelményeket.

Feldmájer Péter

a MAZSIHISZ elnöke

Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Büntető Törvény-köny­véről szóló 1978. IV. tv. módosításáról

I. §A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. TV.tv. a következő 157/A. §-sal egészül ki:

157/A.§.

Az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás tagadásának tilalma.

Ili Aki: – akár szervezet tagjaként – nagyobb nyilvánosság előtt kétségbe von, tagad, cáfol, jelentőségét csökkenti vagy tompítja: illetve dicsőit, védelmez vagy jogosnak állít be olyan cselek­ményeket, amelyek

1. a népirtás (Btk. 156.§.)
2. a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni cselekmény (Btk.l56.§.)
3. a polgári lakosság elleni erőszak (Btk.l56.§.)
4. az egyéb háborús bűntettek (Btk.l65.§)

törvényi tényállásában leírt magatartásokat valósítottak meg, tekintet nélkül arra, hogy ezen magatartások az elkövetéskor bűncselekménynek minősültek-e, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2.§. Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás tagadása egyike a neonácizmus leghatékonyabb fegyverének és büntetőjogi tilalma az utóbbi években több európai állam büntető törvénykezésében megjelent.

Minden demokratikus berendezkedésű államnak komoly gon­dot okozhat a szélsőjobb, vagy szélsőbal politikai mozgalmak kiteljesedése, amely potenciális fenyegetés a demokrácia ellen, de legalábbis komoly politikai „izgatószer”. Ezért nem engedhető meg, hogy ez a legújabb kori politikai megtévesztés büntetlen maradjon.

A történelmi tények eltorzításának tudományos felismertetése még legmorálisabb és politikailag stabil demokráciákban sem hoz elegendő eredményt. Ez az oka, hogy egyre több államban ismerik el ezt a jelenséget, a népirtás és az emberiség elleni bűncselek­mények tagadását, siti generis bűncselekménynek.