Több száz magyar zsidó holttestét rejtheti egy jamlitzi ház kertje

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

a tulaj nem járul hozzá a feltáráshoz
Forrás: Híradó

2008. május 17. Hans-Jürgen H. arra hivatkozott, hogy az ásatások “csökkenthetik telkének értékét”, s ezért a területre való belépést megtagadta; a bíróság helyt adott a keresetének

Német történészek, illetve kutatók egybehangzó feltételezése szerint több mint 700, a nácik által meggyilkolt magyar zsidó holtteste található abban a feltételezett tömegsírban, amelynek feltárását a cottbusi tartományi bíróság első fokon leállította – tájékoztatta pénteken az MTI-t a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szóvivője.

Brandenburg tartományban hosszú idő óta tart a vita a feltételezett tömegsír feltárása körül, amely az idézett történészek szerint a legnagyobb, még feltáratlan ilyen jellegű sír Németországban. Az itt eltemetett magyar zsidókat – értesülések szerint 700-nál jóval többet – a nácik közvetlenül a háború vége előtt gyilkolták meg.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy több hatóság fellebbezést nyújtott be a brandenburgi legfelsőbb tartományi bírósághoz az első fokon született, nem jogerős ítélet ellen.

A tömegsír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban a történészek szerint felszámolták a tábort. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója szerint azonban “1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci hadsereg, az SS agyonlőtte.”

Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra, hogy a tömeggyilkosság 1945. február 2-án, illetve 3-án történt, s az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók voltak. Építőmunkások egyébként 1971 májusában itt egy kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar zsidó holtestét találtak meg.

Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek – ahol a feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található – egy bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona. A jamlitz-lieberosei hatóságok – a brandenburgi belügyminisztérium segítségével – még a 90-es évek közepén kezdtek hozzá a második tömegsír kereséséhez. Egy történészekből álló munkacsoport nyolc lehetséges helyszínt jelölt ki arra vonatkozóan, hogy hol található a feltételezett sír.

A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatóját, Günter Morscht bízták meg azzal, hogy a helyszínre vonatkozóan további kutatásokat végezzen. Az igazgató kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tömegsír a legnagyobb valószínűséggel az egykori koncentrációs tábor északi peremén található, azon a területen, amely Hans-Jürgen H. telke.

Hans-Jürgen H. 1999-ben Bajorországba költözött, s jamlitzi házában csak rendkívül ritkán fordul meg. A hatóságok minden törekvése ellenére mindeddig határozottan megtagadta annak engedélyezését, hogy a tulajdonában lévő telken feltárási munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások “csökkenthetik telkének értékét”, s ezért a területre való belépést megtagadta. A cottbusi bíróság most neki adott igazat, s a “tulajdonosi jogokra” hivatkozva elutasította a feltárások engedélyezését

Tiltakozott a cottbusi bírósági ítélet ellen a Németországi Zsidók Központi Tanácsa. A tanács szerint minden bizonyíték arra vall, hogy a tömegsír Hans-Jürgen H. telkén található, s annak feltárását alapvető humanitárius, illetve történelmi kötelezettségnek nevezte. Értetlenségét és felháborodást fejezte ki a brandenburgi belügyminisztérium is, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy tisztázzák a náci tömeggyilkosságok áldozatai maradványainak sorsát.

A brandenburgi alapítvány szóvivője az MTI-nek nyilatkozva azt a reményt fogalmazta meg, hogy a legfelsőbb bíróság helyet ad a fellebbezésnek, s megkezdhetik a tervezett feltárást.

*

A Mazsihisz méltó újratemetést szeretne

Forrás: Pécsi újság

2008. május 17. Ha bizonyított, hogy 700, a nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti az a feltételezett brandenburgi tömegsír, amelynek feltárását a cottbusi tartományi bíróság első fokon leállította, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mindent elkövet, hogy a sírt feltárják, a halottakat pedig méltóan eltemessék – mondta Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója pénteken az MTI-nek.

A távirati iroda azzal a hírrel kapcsolatban kereste meg a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, hogy német történészek, illetve kutatók egybehangzó feltételezése szerint több mint 700, a nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti egy feltételezett tömegsír a brandenburgi Jamlitz településen, aminek feltárását azonban a bíróság “tulajdonosi jogokra” hivatkozva nem engedélyezte.

A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szóvivője, Horst Seeferens pénteken az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy több hatóság fellebbezést nyújtott be a brandenburgi legfelsőbb tartományi bírósághoz az első fokon született, nem jogerős ítélet ellen.

A cottbusi bírósági döntést felháborítónak nevezte a brandenburgi belügyminisztérium szóvivője. Geert Piorkovski szerint a történelmi tények és az eddigi kutatási eredmények azt a feltételezést támasztják alá, hogy a nácik által meggyilkolt magyar zsidók holttestét tartalmazó tömegsírról van szó. A feltárást – a teljes bizonyosság érdekében is – erkölcsi és politikai kötelességnek nevezte. Az MTI-nek elmondta: egyelőre nem léptek kapcsolatba a magyar hatóságokkal, de nem zárta ki, hogy erre a jövőben sor kerül.

A tömegsír 5.000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak.

Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója szerint azonban “1.342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket az SS agyonlőtte.”

Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra, hogy a tömeggyilkosság 1945. február 2-án, illetve 3-án történt, s az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók voltak. Építőmunkások 1971 májusában egy kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar zsidó holtestét találtak meg.

Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek – ahol a feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található – egy bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona. A férfi mindeddig megtagadta annak engedélyezését, hogy a tulajdonában lévő telken feltárási munkálatokat kezdjenek.

Arra hivatkozott, hogy az ásatások “csökkenthetik telkének értékét”. A cottbusi bíróság most neki adott igazat, s a “tulajdonosi jogokra” hivatkozva elutasította a feltárások engedélyezését

Tiltakozott a cottbusi bírósági ítélet ellen a Németországi Zsidók Központi Tanácsa is. A tanács szerint minden bizonyíték arra vall, hogy a tömegsír Hans-Jürgen H. telkén található, s annak feltárását alapvető humanitárius, illetve történelmi kötelezettségnek nevezte.

Zoltai Gusztáv a távirati irodának elmondta, a Mazsihisz vezetői vasárnap beszélnek a feltételezett tömegsírra vonatkozó információról. Úgy fogalmazott, bizonyos, hogy mindent elkövetnek azért, hogy a halottakat méltóan eltemessék, sírjaikat pedig méltóan gondozzák, hiszen ez “a zsidóság egyik legfontosabb vallási parancsa”.

Mint mondta, mindenekelőtt felveszik a kapcsolatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával, s a szervezettel közösen szorgalmazzák majd, hogy elérjék a tömegsír feltárását. Ha szükséges, a német kormányhoz fordulnak az ügyben – mutatott rá.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]