Szülővárosában is megemlékeztek a 99. életévében elhunyt Fejtő Ferenctől

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Forrás: Népszava

2008. június 15. Fia és unokái jelenlétében szülővárosában, Nagykanizsán vasárnap búcsúztatták el jelképesen a 99. életévében elhunyt Fejtő Ferencet.

“A legnagyobb szerencsém kétségkívül az volt, hogy tudtam szeretni, és hogy szerettek” – ez az idézet áll a nagykanizsai izraelita temetőben Fejtő (Fischel) Ferenctől a feleségének és nagyapjának közös síremlékén elhelyezett emléktáblán. A síremléknél családtagjai és tisztelői vettek jelképes búcsút a város szülöttétől, két nappal budapesti temetése után.

A nagykanizsai megemlékezést a temetői búcsúztatás előtt a Medgyaszay Házban tartották, ahol csaknem százan hallgatták az író-történész-újságíró emlékét megidéző beszédeket és kántoréneket. A résztvevők között volt Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője,a párt Zala megyei szervezetének elnöke, Göndör István és Teleki László szocialista, valamint Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő, továbbá a város önkormányzatának vezetői, képviselői.

Marton István polgármester Fejtő szellemi örökségére emlékeztetve felidézte, hogy ő volt az egyik kezdeményezője Nagy Imre mártír miniszterelnök 1988-ban, a párizsi Pere Lachaise temetőben avatott emlékműve felállításának. Utalt arra, hogy felvilágosult, alkotó szellemű világpolgár volt, aki sosem felejtett el nagykanizsainak lenni.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek szövetségének elnöke felidézte, hogy Fejtő azon kevesek közé tartozott, aki még emlékezett a magyarországi zsidóság aranykorára. Utalva a pénteki, budapesti temetésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által elmondottakra, úgy fogalmazott: nem csak az ország, az a zsidó közösség is büszke lehet, amely olyan embert adott a világnak, mint Fejtő Ferenc.

A Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnökeként Lévai Péterné a sokak által tisztelt gondolkodó nagykanizsai látogatásairól és levelezésben is ápolt barátságáról beszélt. Felidézte, hogy 1933-ban változtatta meg nevét, de nagykanizsai gyökereire, piarista iskolai tanulmányaira mindig büszke volt, 2000-ben elhunyt felesége hamvait is a ebben városban helyezte végső nyugalomra.

Vereb Zsolt, a nagykanizsai Piarista Iskola igazgatója az 1927-ben érettségizett eminens diákról beszélt. Utalt Fejtőnek arra a kijelentésére, hogy az igazi kereszténységet itt, az iskola falai között ismerte meg.

A család nevében Fejtő fia, Charles beszélt arról, hogy édesapja Nagykanizsáról Budapesten át Párizsig megtett életútját most visszafelé is megteszik. A szülővárosához való szoros kötődésének bizonyítékaként mesélte el, hogy mielőtt szíve megállt, a párizsi kórházban egy vietnámi származású orvostanhallgatónak hosszan beszélt Nagykanizsáról.

A temetői búcsúztatásra állítottak emléktáblát Fejtő Ferencnek felesége és nagyapja közös síremlékén. Fia, valamint három unokája, Raphael, Kalyane és Sorey jelenlétében Fejtő zsidó és keresztény gyökereire utalva egy-egy kaviccsal vagy szál virággal vettek búcsút tisztelői Nagykanizsa szülöttétől és díszpolgárától.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]