Szomorú vasárnap –
A dal, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz
Forrás: HVG
2008. február 28. Van, aki a szellemekben hisz. Van, aki abban, hogy a tárgyaknak is van lelkük. Van, aki hiszi, hogy Elvis él, és akad, akinek meggyőződése, hogy a Szomorú vasárnap hangjegyei előhozzák a tudatalatti halálvágyat. Seress Rezső alkotása 75 évvel ezelőtt született.
A wan2 összefoglalta minden idők legnagyobb magyar világsikerének és a zenetörténelem egyik legtitokzatosabb dalának történetét.
 |
||
| Seres Rezső |
A kis nagy ember, „a zeneszerzés kis termetű nagymestere” – ahogy kollégája, Nádor Jóska hívta – Spitzer Rudi néven született Budapesten, 1889-ben. Még gyerekként úgy döntött, szerencsét próbál a vándorcirkuszosoknál, amikor meglátta egy plakáton Rökk Hédi légtornásznőt. Maga is tornász lett. A vidám időszaknak egy baleset vetett véget: Vecsésen a biztosítókötelek nélkül egyensúlyozó ifjú Seress leszédült a magasból. Csodával határos módon élte túl az esést, ám jó darabig csak mankó segítségével tudott járni.
A zuhanás haláláig kísértette a művészt, ám élete végén, második, és egyben utolsó földet érésekor sem halt meg azonnal. Öngyilkossági kísérlete után a MÁV Kórházba szállították, ahol napokig feküdt, majd miután nem bírta a szenvedést, a gipszet erősítő dróttal fojtotta meg magát 1968. január 11-én.
A múlt század elején a fiatal művész kalandos élete a Szidi néni Színi Tanodában folytatódott, ahová Bilicsi Tivadar barátja csalta magával. 156 centis termete miatt azonban csak táncoskomikus szerepeket kapott. Nem is erőltette sokáig a színpadon ugrálást, szívesebben húzta meg magát a függöny mögötti zongoránál. A direktor kiültette a városligeti Műszínkör elé játszani, és a pestiek hamar megszerették a pöttöm muzsikust. Igazi karrierje egybeesik a hanglemezgyár újbóli indulásával: az 1925-ös, Még egy éjszaka… címmel megjelent dala 16 ezer példányban kelt el, ami rekordnak számított a hazai zenekiadás történetében. Otthagyva a színházat, kocsmazongoristának állt, immár olyan sikerekkel a háta mögött, mint a Szeressük egymást, gyerekek, vagy a Nem az a fontos, az ember hány éves…
Minthogy a hangosfilm kiiktatta a mozizongoristákat, Seress kénytelen volt elfogadni Jávor László felkérését egy vers megzenésítésére. Ez volt a Szomorú vasárnap. A többi történelem.
A dal tragédiákkal kikövezett útján lassan haladt a világsiker felé, ám szerzője nem fürdött sosem a dicsőségben. A nemzetközi helyzet egyre fokozódott, előfordult, hogy néhány antiszemita barom hazáig rugdosta Spitzert. Nem sokkal ezután megkapta behívólevelét is, ám katonaság helyett munkaszolgálat lett a végzete. A sors fintora: pont egy német tiszt mentette meg az életét, aki titkos rajongója volt a Sidste Sontagnak.
Fél vesével tért haza (a másikat lerúgták a koncentrációs táborban), felesége elhagyta, anyja meghalt a lágerek egyikében, ő pedig örült, hogy élt. Ezek után már az sem zavarta, hogy az új rezsim Kodállyal, Lehárral és Bartókkal együtt őt is tiltólistára rakta, sőt, ez nagy büszkeséggel töltötte el.
Miközben a Szomorú vasárnapot külföldön sztárok adták elő, rögzítették lemezre, Seress egy Akácfa utcai csehóban (na jó, kisvendéglőben), a Kispipában muzsikált egy maroknyi ittas vendégnek, fizetsége pedig kispörkölt volt kisfröccsel. Majd mikor az 1956-ban megtépázott, a Rákosi-korban szétzülleszett, reménytelen Magyarországon is megvetette a lábát a beat, a rock and roll, Seress kenyér nélkül maradt. Történt egyszer, hogy egy impresszárió, Oscar Peterson személyes kérésére, magával akarta csalni a zeneszerzőt, csak azért, hogy a jazz-zongorista a Gloomy Sunday eljátszása után meghajoljon vele New York-i koncertjén. Seress, aki még a hídon is szédült, persze sosem repült ki. Félt, mert azt álmodta: zuhanás öli majd meg. Majdnem így is lett.
A dal – vasárnapi történet
A mitikus zeneszám 1933-ban született, amikor Jávor László felkereste a már ismert szerzőt, zenésítse meg egyik versét, amely szerelmi bánatának állít emléket. Seress tudta, hogy minden adódó munkát el kell vállalnia, mivel az ország válságban van, és szakmáját is az elmúlás veszélyével fenyegeti a hangosfilm terjedése.
A szöveget vizsgálva szkeptikus volt: „Szép, szép, de ebből nem lesz sláger, mert vers”. Mégis rábólintott. A zene úgy simul a szövegre, mint bársony a női test idomaira. Monoton melódia, mégis hátborzongató fájdalmat hordoz magában. A dal kottáját a Csárda Kiadó nyomtatta ki. Sokáig nem lehetett tudni, vajon lesz-e bármiféle sikere, mígnem aztán felvették a számot a rádió repertoárjába.
Eredeti portré, eredeti dal
A szám diadalmenetét rejtélyes halálesetekről szóló hírek árnyékolták be. Nem telt bele sok idő, már az öngyilkosok himnuszáról zengett a sajtó. A nóta persze nem kerülte el a külföldi újságírók figyelmét sem, hamarosan francia, dán, svájci lapok foglalkoztak vele. Ez idő tájt egy francia fiatalember magyarországi szuvenírként magával vitte a dal kottáját, és a Szomorú vasárnap 1936-ban már Párizst is mély depresszióba nyomta. Innét már csak egy lépés volt a világsiker.
Pár éven belül mindenki a „kis Spitzer” dalát fújta Louis Armstrongtól Frank Sinatráig. Több mint száz nyelvre fordították le, megszámlálhatatlan feldolgozása látott napvilágot és a mai napig, évről-évre akadnak újabb verziói.
A mítosz – halált virágzó melódia
„Most már el vagyok jegyezve, mint sírásó a lapátjával” – mondta a dalszöveg költője, hallván a temérdek halálesetről, amit a Szomorú vasárnappal hoztak összefüggésbe. És tényleg. Úgy terjedtek a morbid esetekről szóló horrortörténetek, mint a háború hullaszaga. A dal elérte azt, amit Goethe Az ifjú Werther szenvedései című regénye óta talán egy műnek sem sikerült: szinte divatba hozta az öngyilkosságot. Az első tragédiáról szóló hír egy cselédlány haláláról számolt be, aki lúgkőivással oltotta ki az életét. Teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg a rendőrök. Senki sem értette, hogy kerülhetett oda. Pár nap múlva újabb cikk borzolta a kedélyeket: Lédig László pénzügyminiszteri tanácsos szíven lőtte magát egy taxiban. Mit ad Isten: nála is ugyanaz a kotta volt. Miután a gyilkos szám újabb áldozatokat követelt (a városi legenda szerint 17-et) a nemzetközi sajtó is foglalkozni kezdett a dallal.
A New York Times egyenesen azt állította: Magyarországon tömegek ugranak a Dunába a Szomorú vasárnap hallatán. Noha ez zsurnaliszta túlzás, a legenda nem volna teljes Seress, vagy a nótát a világgal is megismertető Billie Holiday tragikus halála nélkül.
10+1 dolog, amit nem tudsz a Szomorú vasárnapról
1. Létezett egy vendégkönyv a Kispipában, ahol Seress esténként zongorázott. Sok világsztár, aki megfordult Budapesten, elzarándokolt oda és aláírásával tiszteletét tette a zeneszerző előtt. Olyanok szignója állt a könyvben, mint Arturo Toscanini, Spencer Tracy, Luchino Visconti, John Steinbeck, a walesi herceg, az iráni sah, Louis Armstrong.
2. Jávor László, a dal szövegének írója a 8 Órai Újság rendőri riportere volt.
A dal szövegét állítólag a szerelmével való utolsó találkozása ihlette, aki más menyasszonya lett. Búcsúzóul azt kérte, hogy halotti maszkot készíthessen a lány arcáról, finom keze formáját pedig gipszbe önthesse. Egy másik forrás mindössze egy átmulatott éjszaka utáni ébredést említ, ami megihlette költőnket.
3. Fontos megjegyeznünk, hogy az ország a gazdasági válság szélén állt, lassan kilátásban volt egy újabb világégés is.
4. Seress sosem tanult zongorázni, kottát olvasni nem tudott. Jobb kezével játszotta a melódiát, ballal mindössze a ritmust vitte. Gyakran hangoztatta, hogy fél kézzel írta a világslágert.
5. Az ifjú Presser Gábor egy házban lakott az idős zeneszerzővel. „Emlékszem, mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta, minden nap, pontosan kettőtől hatig, egyik feldolgozást a másik után” – emlékezett Pici bácsi.
6. A Schindler listája című film elején is felcsendül a dal a BBC rádióban.
7. A számot egy Arányi Kornél nevű fiú kottázta le fütty alapján. Fizetsége öt pengő volt, a kotta nyomtatására pedig a terézvárosi Lovag utca 18. padlásszobájában került sor.
8. Seress, hogy meglegyen a nyomtatásra szánt pénz, perzsaszőnyegét adta el.
9. „Ezt a dögöt én nyírom ki” – mondta egy német tiszt Seressnek a koncentrációs táborban. Kicsit pofozta, majd miután egy épület mögé cibálta, adott neki egy zsebkendőt és bocsánatot kért. Jól ismerte a dalt, és csak így tudta megmenteni a tehetséges zsidó komponistát. Ruhát adott neki és az oroszok érkezéséig bújtatta.
10. Az 1936-os párizsi bemutatón Ray Ventura és zenekara hosszú felkonferálás után elkezdte játszani a dalt, majd a dobos felállt és riasztópisztollyal fejbe durrantotta magát. Mindez azonban csak a show része volt: a banda többi tagja is követte őt, végül az énekes is „felakasztotta magát”. A franciák e gagyi performance keretében prezentálták az öngyilkos-himnuszt hazájukban.
+1. Seressre mindenki úgy emlékszik, mint az örök bohócra, akinek poéntarisznyája még a legzordabb időkben is tele volt. Egy kedves anekdota így őrzi emlékét: kollégája viccelődött vele kis termete miatt. „Ne beszélj olyan sokat, Rezső, mert mindjárt beduglak a mellényzsebembe” – mondta. Persze hősünket sem kellett félteni: „Akkor, barátom, több lesz a zsebedben, mint a fejedben…” – vágott vissza.
Top 10 feldolgozás:
1. Heather Nova (1999)
2. Billie Holiday (1941)
3. Sarah Vaughan (1961)
4. Genesis (1968)
5. Ray Charles (1969)
6. Elvis Costello (1981)
7. Marianne Faithful (1987)
8. Sinead O’Connor (1992)
9. Sarah McLachlan (1996)
10. Björk (1999)
Játékban voltak még:
Tom Jones, Oscar Peterson, Louis Armstrong, Sarah Brightman, Bing Crosby, Frank Sinatra, Kronos Quartett, Paul Whiteman, Christian Death
Öngyilkos top 5
Joy Division: Decades
A Closer című album legbizarrabb darabja, az első felvétel a poptörténelemben, mely egy lírai melódiát indusztriális effektusokkal dúsított fel.
Pearl Jam: Jeremy
Szomorú história segítette világra a dalt: egy 15 éves, csendes fiú szétlőtte a fejét. Ennyit az amerikai álomról.
Smashing Pumkins: Today
Billy Corgan, az alter-rock banda lídere is emléket állít annak a gyászos napnak, amikor nem várta a holnapot. Szerencsére eljött az magától is.
David Bowie: Jump They Say
Ki foglalkozzon a témával, ha nem a popkultúra legnagyobb dandy-je. Ráadásul féltestvére 1985-ben öngyilkos lett. Ez inspirálta költőnket a dal írásakor.
Radiohead: No Surprises
Thom York is elbeszél egy halálos történetet az immár klasszikussá vált O.K. Computer lemezen.
