SZÓFIA – Kicsi, de életerős közösség
SZÓFIA
Ma valaki Szófiába érkezik, úgy találja, hogy a Balkánról vallott nézetei nem fedik a helyi valóságot. A hegyekkel övezett mediterrán városka lakói nem gazdagok, mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom és béke honol az utcákon. A turistákkal pedig legalább annyira barátságosak, mint a rendszerváltás előtti Magyarországon.
Bulgária kicsiny szefárd zsidó közössége hat-hétezer főből áll. A zsidók Spanyolországból, illetve az Oszmán Birodalom különféle pontjairól érkeztek a mai Bulgáriába. A volt tőrök zsidókon kívül vannak családok, amelyek Szalonikiből érkeztek, és van egynéhány, mára már szefardizálódott askenázi család is. A közösség fogy, a második világháborútól kezdve több mint ötvenezren vándoroltak ki Izraelbe. A jelenlegi bulgáriai rabbi, Bechor Kachlon Izraelből érkezett és tuniszi származású. Mikvét építtetett, és őrködik a zsidó étkezési törvények betartásán. Ez utóbbi nem mindig találkozik a helyi – jórészt asszimilálódott – közösség elvárásaival.
A rendszerváltás után kemény évek következtek a gazdaságilag addig sem túl erős országra. 1997-ben csaknem az összes bank egyszerre ment tönkre, és az addig sem túl magas életszínvonal fokozatosan zuhanni kezdett. Ezek a fejlemények még a maradék közösséget is megtizedelték. Ennek ellenére a bulgáriai zsidó közösség – melynek adminisztratív központja a Sztambolijszkij sugárúton van – életerős. A közösség továbbélését, a zsidóság megerősödését szolgálja a The Ronald S. Lauder Foundation. Az alapítvány helyi képviselője az energikus Becca Lazarova. Az eredetileg könyvkiadással és tolmácsolással foglalkozó hölgyet Ronald S. Lauder kérte fel arra, legyen alapítványának szófiai irodavezetője, és – elmondása szerint – az alapítvány lényegesen megváltoztatta a helyi közösség életét.
Az alapítvány fő műve az iskola, bár újabban egy nyári tábort is fenntart. Eltérően a bukarestitől, a szófiai iskola állami, s erre épült rá fokozatosan az alapítvány. A helyi törvények szerint állami iskolákban tilos a vallási oktatás, ezért az iskola bizonyos kurzusokon (főleg a héberen) oktat zsidóságot. Az iskola egyébként angolul a Sofia Hebrew and English Language School named Dimcho Debelianov nevet viseli. A névben szereplő személy költő, és jelzi, hogy az iskola a bulgáriai oktatási rendszer integráns része. A bolgár oktatási minisztériummal egyébként jó a kapcsolat, a zsidó szövetség külön embere dolgozik a minisztériumban, sőt az iskolai épület renoválása után – ezt az alapítvány kétszázötvenezer dollárral finanszírozta – tízezer dollárt utalt át a kabinet az iskolának új bútorok és berendezések beszerzésére. Az iskolában számítógépes labor is működik, ahol a legmodernebb héber és angol oktatási programokat alkalmazzák.
Az iskola erőssége, hogy fiatal és magasan kvalifikált tanárokat alkalmaznak. Az alapítvány arra is gondot fordít, hogy továbbfejlessze a tanárok nyelvtudását, illetve számítógépes tanfolyamokat tart számukra.
1999 volt az első olyan év, amikor a héber nem délutánonként tanulható szabadon választhatóként szerepelt a tananyagban, hanem (az iskola első osztályától kezdve) az első idegen nyelv státusába került. A héber tanárok a TAL-AM program alapján dolgoznak. A Bécsben, Párizsban és Izraelben kiképzett pedagógusok játékosan, a zsidó tradíciót is felhasználva tanítják az ivrit nyelvet. Az egyébként több mint hétszáz gyermeket oktató iskolában – ahol a zsidó vagy zsidó származású gyermekek az iskola harmadát adják – minden héberül tanuló évfolyamon vannak külön zsidó osztályok, amelyek természetesen többet foglalkoznak a tradícióval. Az elsősök (zsidók és nem zsidók) mindennap tanulják a nyelvet, míg a másodikosok négyszer egy héten. Ottjártamkor részt vettem a másodikosok utolsó óráján („graduation party”), ahol a zsidó ünnepkörhöz kapcsolódó izraeli énekeket és táncokat mutatták be. A szülőket sem hanyagolják el, a gyermekek nappali héberóráihoz kapcsolódó esti foglalkozásokat tartanak számukra. Az angol nyelv a harmadik évfolyamon lép be második idegen nyelvként.
Minden pénteken Kabalat Sabatot szerveznek a zsidó gyermekek és szüleik számára. Ezen általában kilencvenen vesznek részt. A zsidó ünnepeket is megtartják, ezek alkalmából közös összejöveteleket tartanak a gyerekek és szüleik számára. Itt az alapítvány együtt munkálkodik a szófiai Joint-iroda munkatársaival, Robert Djerassival és társaival. 1999 októberétől kezdve az alapítvány úgynevezett „Challa”- programot szervez, ennek keretében – havonta egyszer – a zsidó gyerekek szombati kalácsot visznek haza.
Az iskola állami, de lehetőség nyílik arra, hogy a nélkülöző gyerekeket támogassák: körülbelül negyven tanuló (árvák és elvált szülők gyermekei) az alapítvány jóvoltából ingyen kap ebédet. 1999 októberében iskolai sportklubot nyitottak meg, s a helyi önkormányzat sportfelszereléseket adományozott a klubnak.
Az iskolát egyébként a legjobb bulgáriai iskolák között tartják számon, így sokkal többen jelentkeznek, mint ahányat fel tudnak venni. Becca Lazarova és az iskola igazgatónője, Bojanova asszony elmondták, hogy a jövőre nézve teljes spektrumú oktatási rendszerben gondolkodnak, így felmerült egy főiskola alapításának terve is. Az iskola egyébként – hasonlóan a többi Lauder-iskolához – a város legnépszerűbb oktatási intézményei közé tartozik. Becca Lazarova szerint azért, mert az terjedt el a bolgár közvéleményben, hogy a zsidók sikeresek, ezért érdemes zsidó vagy zsidó szervezetek által szponzorált intézményben taníttatni a gyermekeket.
A Shalom szervezet (a bulgáriai zsidó federáció), felhasználva a szarvasi tapasztalatokat (ahova Bulgáriából minden évben érkeztek gyermekek), a Joint-irodával közösen nyári tábort szervez zsidó fiatalok számára, ahol a rendszeresen ott üdülő háromszáz gyermekből több mint kétszáz „lauderes”. Az alapítvány más módokon is segíti a tábort: uszodát építtetett és sportfelszereléseket vásárolt, valamint a tábor oktatási programját is kidolgozta. A tábor egyébként a Szófia melletti Kovecsevci helységben található, ahol a szép környezetben a gyermekek méltó módon pihenhetik ki év közbeni fáradalmaikat.
Címkék:2000-09